Honlap Fel

 


             A szécsényi katolikus egyházközség hírlevele  

1999. Advent - Karácsony

 

LELKISÉG

Karácsonyra készülve

Minden évben újra és újra készülünk, várakozunk Krisztus Urunk születésére. Mégis ez az Advent egy kicsit más.

1999. Advent­jével megkez­dő­dik a Szent Év - a jubi­le­u­mi év, mely­ben az egész Egy­ház II. Já­nos Pál pápá­val az élen ujjongó öröm­mel ad hálát Is­tennek, mert 2000 éve, hogy Krisztus értünk emberré lett.

Hogyan ünnepeljük ezt a Karácsonyt?

Az ünnepre rá kell hangolódni készülettel, szent vágyakozással. Ha valaki fontos az életünkben, azt nagyon várjuk - a találkozásra, az eljövetelére készülünk. Mindent megteszünk, hogy a találkozás jól sikerüljön.

Ha Isten fontos a számunkra, akkor Adventben komolyan készülünk a Karácsonyra - a várakozás örömével és izgalmával -, és mindent megteszünk, hogy az Úr örüljön nekünk és lelkünk tisztaságának. Képesek leszünk Érte korán kelni a Roráte misékre és virrasztva énekelni: " Jöjj el édes Üdvözítőnk."

Isten és Egyházunk a Szentév alkalmával egy újabb lehetőséget ad a megtérésre és arra, hogy felismerjük: küldetésünk van a világban.

Adventben letesszük eddigi terheinket, bűneinket, ami nyomaszt, ami akadályoz a jó úton és kinyitva szívünk kapuját utat engedünk Istennek a szívünkbe, életünkbe. Nem Istent akarjuk a mi saját életünkhöz igazítani, hanem mi igazodunk Isten akaratához, szándékához, parancsához.

Nekünk keresztényeknek van reményünk, ezért nem csüggedünk el. A 2000. Karácsonyt pedig még nagyobb lelki örömben, békében ünnepeljük azzal az elhatározással, hogy a megkezdődő Szent Évet Istennel éljük át, ebben az évben mellette döntünk és Felé igyekszünk.

Nagy kegyelem számunkra, hogy ebben a történelmi időszakban élünk, de egyben felelősség is. Mert egy hitetlen és élvezethajhászó világban nagyobb kihívás kereszténynek lenni. A kereszténységünk személyes tudatos döntés kell hogy legyen, nemcsak hagyományokra épülő külső viselkedésforma.

Ez a Szent Év külön kegye­lem­forrás, egy újabb lehetőség, hogy nap mint nap tudatosan döntsünk Krisz­tus mellett és elmélkedjünk Is­ten gondviselő szeretetéről, hogy 2000 éven át  vezette a vilá­got, melyet drá­ga szent Fia meg­váltott.

E szent adventi időszakban, Krisz­tus Urunk kétezredik szü­le­tés­napjára készülve, az őskeresztények buzgó várakozásával egyesülve mi is felkiáltunk örvendezve:

" Maranatha" - "Jöjj Urunk Jézus!"

                                  Klarissza nővér

Előkészítő ima a nagy Jubileumra

MÁRIA, SZEGÉNYEK SZŰZE!
Jóságos oltalmad alá helyezzük
 zarándokutunk minden lépését,
hogy jól előkészüljünk a kétezredik év Jubileumára.
Te feltétel nélkül IGENT mondtál
és ezáltal lettél a Megváltó Anyja, Isten Anyja.
Vállaltad Jézus keresztje alatt, hogy a mi anyánk légy.
Kézenfogva vezess bennünket FIADHOZ,
hogy életünk megújuljon az Ő igéje és jelenléte által.

MÁRIA, EGYHÁZ ANYJA!
Te tudod, hogy néha mennyire megbénít minket a félelem,
a megszokottság, a lanyhaság,
az egyenetlenkedés és a közömbösség.
Ajándékozd nekünk a LÉLEK tüzét, mely Téged lelkesített,
hogy megtaláljuk az élet örömét
és hogy higgyünk, reméljünk és bátran tanúskodjunk!

MÁRIA, BÉKE KIRÁLYNŐJE!
Vezess minket az imádság és a szolgálat útján.
Alakítsd át emberi érzéseinket a gondokból a csodálkozásra
és hangolj bennünket a hálaadó imára,
hogy mindnyájan teljes egységben legyünk az ATYÁVAL.

MÁRIA, TE BENSŐSÉGES IMÁDKOZÓ,
aki hívsz bennünket, hogy sokat imádkozzunk,
segíts, hogy e zavaros és bizonytalan évszázad végén
mélyebben éljük a hitet, a reményt és a szeretetet.
Ámen.

2000 - A Nagy Jubileum éve

Plébániai programjaink a 2000., Szentévre

Plébániánkon is szeretnénk a 2000. Jubileumi évet mél­tó módon megünnepelni. A Képviselőtestület több alkalommal is tervezgette már, hogyan tudnánk az ünnepi évet egyházközségünk számára emlékezetessé és lelket, közösséget építővé tenni.

Természetesen „szokásos” programjaink idén sem maradnak el: lesz egyházközségi farsang, pünkösdi és nagyboldogasszonyi jubileumi zarándoklat, búcsú, buszos zarándokút, jótékonysági bál, triduum és lel­ki­napok, táborok, stb.

Számos új, ünnepi programot is szervezünk. A Szentév ünnepi megnyitását Rómában a Szent Kapu megnyitása jelzi. Várakozásunk, Szent Évet nyitó készületünk jegyében Advent vasárnapjain a szentmisék után minden család számára hetente különböző színű lapokon egyszerű, karácsonyváró családi feladatokat osztunk. A család heti készületének programot adó feladatok lapjait a következő héten újra összegyűjtjük és a karácsonyi betlehem ajtajára ragasztjuk fel. A Karácsonyra így megtelő kapu Szenteste tárul majd fel az éjféli mise előtt, - mi, szécsényiek ezzel köszöntjük a Jubileumi Szentév kezdetét. Szeretnénk a Jubileumi Évet egy meglepetés naptárral is emlékezetessé tenni.

A tervek közül kiemelkedik a február 26-i Plébániai Nap, melynek keretében összetartozásunkat megünnepelve szeretnénk megerősíteni híveinket, családjainkat, egymást a keresztény életben. A nap folyamán játékos és kötetlen formában lesz lehetőségünk emlékezni és tervezgetni, beszélgetni, megosztani tapasztalatainkat, álmainkat, örömeinket, vágyainkat – gyermekek, fiatalok, szülők  és idősebbek egyaránt.

Az ünnep részeként Plébániatörténeti kiállítást szervezünk a templom oldalfolyosóján, melynek összeállításához szeretettel kérjük a kedves testvérek segítségét. Akinek régi, jeles eseményekről vagy érdekes alkalmakról készült fényképe, dokumentuma van, január 31-ig a sekrestyében vagy az irodában adja le. (Az esemény, az időpont pontos megnevezése, a tulaj­donos­/ado­má­nyo­zó pontos neve, címe mindig szük­séges!) A kiállítást február 26-án nyitjuk majd meg és egész évben látható lesz. Reméljük, hogy a templomunk­ba ellátogató turisták ezzel is elviszik jó hírünket.

Pünkösdhétfőn tervezzük családjaink számára a Vidám Családi Napot, ahol szülők és gyerekek együtt játszva és szórakozva tölthetnek együtt egy ünnepi délutánt.

Szeretnénk, ha képviselőink és közösségeink részt tudnának venni az országos ünnepi programokon, az Országos Katolikus Táboron és a Katolikus Nagygyűlésen június végén.

Bízunk benne, hogy ünnepi programjaink plébániai életünk előmozdulását és megerősödését, Isten akaratának jobb megismerését és keresztény életünk teljesebb megvalósulását segítik majd. Ehhez kérjük a hívek imádságát és segítségét!

fr. Zalán

PLÉBÁNIAI ÉLETÜNK – KÖZÖS ÉLETÜNK

„...aki mindörökké veletek marad”

- gondolatok a bérmálási készületről

Az érett, keresztény hitre való eljutás egy élet feladata. A bérmálkozásra való felkészítés a keresztény hitben való növekedésnek egy meghatározott szakasza, ami azon a meggyőződésen alapul, hogy akkor válik valaki a hitben felelőssé, amikor meg tudja határozni hitbeli identitását (Vö. KÁD 30).

A bérmálás szentsége a keresztséggel és Eucharisztiával együtt alkotja a beavatási szentségek csoportját. Ennek megfelelően és a katekumenátus megújított intézményének (OICA) alapelveire építve kezdtük meg két évvel ezelőtt a munkát az akkori 9. osztályosokkal.

Az indulás

Az első hónapok felismerése az volt, hogy egészen más formában kell dolgoznunk, mint azt elképzeltük, hogy fiataljainkban kialakuljon a keresztény identitás. A húszegynéhány gyerekből - akiknek többsége addig is rendszeres hitoktatásban részesült - alig két-három volt az, aki rendszeres szentségi életet élt. Sőt, a többség alapvető szocializációs, közösségi hiányosságokat is mutatott. S ha ehhez hozzávesszük a mai, szabados korszellem hatását, ami ma egy kamasz önmegvalósítását motiválja, egész furcsa helyzettel találtuk szembe magunkat. Az alapoknál kellett kezdeni, nagyon kicsi lépésekben haladva.

Januártól két részre kellett bontani a csoportot, mivel a nemekre jellemző fejlődés-lélektani különbségek feszültségeket teremtettek a hittanórák folyamán. Így aztán úgy láttuk jónak, hogy egy időre a fiúkat Zalán atya kísérje, a lányokat pedig én. A fiatalok örömmel fogadták a csoportbontás ötletét, a munkát pedig folytattuk: ugyanazt a tanmenetet követtük, de különböző módszerrel dolgozták fel a fiúk és lányok.

Ami engem és a rám bízott lányokat illeti, a jézusi „metódus” lebegett a szemem előtt. Asszonyok, akik ott vannak Jézus kíséretében, tanítványok, akik tanúi Jézus mások életét megváltoztató szeretetének, egyesek és családok megtérésének, gyógyulásának. Ha figyeljük a tanítványi kört, az első időkben a tanítványok „csak” részt vesznek: hallgatnak, néznek, átélnek. Rendszeres oktatásokat kapnak a Mestertől, gondolkodásuk lassan formálódik. Néhány alkalommal ugyan Jézus szétküldi őket, hogy hirdessék az Örömhírt, de utána rögtön visszatérnek és ismét a Mesteré a „főszerep”. Csak Pünkösdkor, a kereszt, csalódás, feltámadás élménye után lesznek alkalmasak arra, hogy önállóan elinduljanak, mindenki oda, ahová a Lélek őt indítja.

A tanulás

Intellektuális képzés - és az élet hétköznapi dolgaiban jelenlévő Isten. Az elsajátítandó tananyag mellett az egészen személyre szabott feladatok lehetőségét is igyekeztük megadni. A lányok például szabadon választhattak a plébánián folyó programok és szolgálatok között olyan alkalmakat, ahol lehetőségük nyílt „elkísérni” az Urat, aki körüljárt és jót tett. Aki a szegényekhez érzett indíttatást, részt vett a Karitász-csoport karácsonyi ajándékosztásában; másvalaki elkísérte a betlehemező gyerekeket az öreg, beteg hívekhez; aki a keresztény házasság titkára volt kíváncsi, családokat látogatott meg... - és nézték, hallgatták, átélték azok tanúságtételét, akiket Jézus szeretete átformált. Sétáltunk, teáztunk, névnapokat ünnepeltünk, imádkoztunk - így fedezve fel a szépség, öröm, szenvedés, szeretet Istenét.

A katekumenátus szertartásai: a bemutatás és kiválasztás

Lassan-lassan aztán kialakult a lányok és fiúk csoportjának az a magja, akiket a következő tanévben bemutattunk a plébániaközösségnek, mint a leendő bérmálkozókat. Nem mindenkit, mivel nem mindenki jutott el a hitben arra a szintre, hogy ősszel bérmálni lehessen. A kimaradtak természetesen nem a kizártak, hanem a még fejlődésben lévők, akiknek még szükségük van egy kis időre ahhoz, hogy érjen a hitük.

A bérmaszülők szolgálata

Ettől a pillanattól kezdve aztán a bérmaszülők is bekapcsolódtak a fiatalok felkészítésébe. Nagyböjt 4. vasárnapján, a családos szentmise keretében a hitoktatók bemutatták, a bérmaszülők pedig megáldották a fiatalokat, ünnepélyes ígéretet téve, hogy a hátralévő időszakban együtt készülnek fel a Szentlélekkel való találkozásra. A jelenlévő hívő közösség imádkozott a fiatalokért és lelki kísérőikért. Ezután rendszeres találkozók jöttek létre a fiatalok és lelki támogatóik között, amely találkozókon a hit és élet dolgairól beszélgettek.

A közösségre nevelés - a tábor

Egy dolog volt még hátra, amit meg kellett ízleltetni a fiatalokkal: a közösségi élet öröme, a kereszténység, mint életforma és lelki család. Mivel a fiatalok kevés kivételtől eltekintve olyan családban élnek, ahol a szülők nem gyakorló keresztények, a bérmálkozás feltételéül szabtunk egy közös nyári táborozást.

Ez azonban már csoportos munkát igényelt részünkről, ezért egy négygyermekes család, két nagymama, Zalán atya és én kísértük el a fiatalokat. Imádság, közös munka, örömszerzés, áldozatvállalás, gyalogtúra, testvéri megosztás fért bele a néhány napos együttlétbe. A többség számára ez is teljesen új volt. Az pedig a kegyelem munkája, ahogy a korábban kaktuszként viselkedő fiúk és lányok kinyíltak egymás felé, a felnőttek felé és Isten felé. Képesek voltak együtt mosogatni, imádkozni, nehéz­sé­ge­ikről beszélni, nagyon egy­szerűen, néha duzzogva, de nyíl­tan. Megta­pasz­talták egymást mint keresztet és ál­dást, és az Egy­házat, ahol együtt alkotjuk Krisztus Misztikus Tes­tét: a gye­rek, a fiatal, a házas, a pap, a nő­vér, az öz­vegy...és ahol minden­ki­nek van egy helye és egy feladata.

A bérmálás

A tábor egyik gyümölcseként a lányok-fiúk közös kérése az volt, hogy legyenek újra együtt a hittanórák. Így ősztől a két csoport egy csoportként kezdte el a munkát. Kiválasztották bérma-védőszentjüket és meg is magyarázták, miért éppen őt. Itt nyílt alkalom arra, hogy szemüket saját kegyelmi adományukra kezdjük nyitogatni: neked is adott az Úr egy adományt, amivel ezt az egyházközséget szolgálhatod, de ezt meg kell keresned. Krisztusnak, a világnak szüksége van rád.

A bérmálás előtti héten az Angyalos Boldogasszony kápolnában, a klarissza nővéreknél gyűltünk össze - akik a táborban együtt voltunk- egy imaórára. Itt maguk a fiatalok imádkoztak egymásért, s áldották meg egymást. A plébánia közösség pedig közös szentségimádási órát ajánlott fel értük.

Szeptember 26-án Keszthelyi Ferenc megyéspüspök úr kiszolgáltatta nekik a bérmálás szentségét.

A bérmálás szentsége a keresztséggel és Eucharisztiával együtt alkotja a keresztény beavatás szentségeinek csoportját. Fontos, hogy a fiatalok tudatosan készüljenek ennek a szentségnek vétekére, és képesek legyenek maguk meghatározni keresztény identitásukat. Ebben a folyamatban óriási szerepe van a plébánia közösségének, aki imájával, személyes példaadásával, lelki beszélgetésekkel támogatja a fiatalt, és befogadja őt sajátos kegyelmi adományával. Ők azok, akik a hitben előttük járnak és egyengetik az Úr útját gyermekeik előtt.

S közben mi, akik már találkoztunk a Szentlélekkel a bérmálásban, újra átéljük, milyen nagy ajándék az Atya gyermekének, a Fiú testvérének és a Lélek tanítványának lenni.

Debora nővér

Bérmálkozók lettünk…

1997 őszén kezdtük meg a felkészülést, hogy 1999-ben, az Atya évében a bérmálás szentségében megkapjuk a Szentlélek ajándékát. Kezdetben Zalán testvér tartotta az órákat, közösen a fiúknak és a lányoknak. Pár hónap elteltével két csoportra váltunk a fiúkkal továbbra is Zalán testvér, a lányokkal pedig Debora nővér foglalkozott.

A hittanórákon a kereszténység elméleti megismerése mellett oktatónk arra igyekezett rávezetni bennünket, hogyan kerülhetnénk be az egyház felnőtt tagjainak sorába. A dolgozatokban leírtunk pl. mit is jelent számunkra a feltámadás, a megváltás, miért fontos bűnbánatot tartanunk, miért volt szüksége az emberiségnek a Szentlélek eljövetelére. Azzal is foglalkoztunk, hogy Isten segítségével hogyan találhatjuk meg hivatásunkat.

A lányok csoportjának különböző programok közül kellett választani néhányat, amin kötelező volt részt venni, pl. közös látogatás a templomban, a Szegénygondozó Nővérek öregotthonának megismerése, betlehemezés öreg, beteg em­be­reknél, farsangi bá­lon való részvétel, lá­to­gatás katolikus csalá­doknál, szent­ség­imádás.

Már­cius 7-én a ka­te­ku­me­nátus szer­tar­tása ke­re­tében bemu­tat­tak min­ket az egy­házközség tag­jainak, és kivá­lasz­tottak ben­nünket a szentség felvételére.

A plébániaközösség tag­jai vállalták, hogy a bér­málkozásig imádkoznak értünk, ami nagyon jó érzéssel töltött el minket. Fontos volt a bérmaszülőkkel való rendszeres találkozás, beszélgetés, majd május végén a nagymarosi ifjúsági találkozón vettünk részt. Különbusszal indultunk Debora nővér, Zalán atya és a szegénygondozó nővérek kíséretében. A templomkerti előadás után különböző fakultatív programok közül lehetett választani. A délután négy órakor kezdődő szentmisén mindannyian részt vettünk, majd rengeteg élménnyel gazdagodva indultunk haza.

A bérmálkozási készületnek másik legfontosabb állomása az augusztus 9-13-a között megrendezett nógrádi táborozás volt, ahová az egyházközség tagjai közül többen elkísértek bennünket. Az öt nap gyorsan elrepült, sok élményben volt részünk ezalatt. Kirándulás a nógrádi várba, a Csóványosra, ahol megtekintettük a napfogyatkozást. Játékok, esténként tábortűz, diósjenői strandolás gazdagította a programot. Az öt nap közül kettő, lelkigyakorlatos nap is volt, amikor beszél­get­tünk, próbáltuk meg­ismerni egymást és magunkat. A csü­tör­töki szentmisét a természetben tartot­tuk meg, majd pén­te­ken fáradtan, de lel­kiekben gazdagon ér­keztünk haza.

A szeptemberi hit­tan­órákon már közö­sen (fiúk és lányok együtt) vettünk részt, ahol nagy várakozás­sal készültünk a bérmálkozásra. Mindenkinek bérma­ne­vet kellett választania, azért, hogy ki legyen az új vé­dő­szentje. A szeptember 16-i vizsgát sikeresen vet­tük, ezzel is közelebb kerülve a Szentlélek kiáradásának ajándékához.

Minden feladat elvégzése, a programokban való aktív részvétel, abban erősített meg bennünket, hogy mindannyian Isten gyermekei vagyunk, és ha keresztény életet élünk, akkor mi is az egyház felnőtt tagjaiként, Krisztus tanújaként élhetünk. A bérmálkozást megelőző szombaton, bérmaszüleinkkel együtt vettünk részt a közös próbán és szentgyónáson. 

       Szeptember 26-án, vasárnap a 10 órai ünnepi szentmisén huszonhármunkat mutattak be Keszthelyi Ferenc váci püspök úrnak, majd az ő beszéde után megújítottuk keresztségi ígéretünket. A püspök atya a Szentlelket és hét ajándékát kérte ránk, utána egyenként a püspök elé álltunk, a bérmaszülővel a hátunk mögött, aki  vállunkra téve kezét, jelezte, hogy felelőséget vállal értünk. A püspök atya krizmával keresztet rajzolt a homlokunkra e szavakat mondva: „Vedd a Szentlélek ajándékának jelét!” Majd mint új, nagykorú keresztényt kézfogással köszöntött minket. A szentmisében szentáldozáshoz járultunk, mert Krisztussal egyesülve, az Ő életét akarjuk élni. A szentmise a püspök atya áldásával ért véget. A bérmálás szentségének felvétele megerősített bennünket abban, hogy a Szentlélek által krisztusi életet élhetünk.

Az összes megbérmált nevében köszönöm a segítségét mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy megkaphassuk a Szentlelket és ajándékait, és ezáltal befogadtak minket Isten családjába.

Tőzsér Anikó

Liturgia

Egy kis biztatás, egy kis bátorítás  ... avagy pár szó a zsolozsmáról

A tapasztalat azt mutatja, hogy egyházközségünkben a zsolozsmázó hívek száma - bár egyre növekszik- mégis kevés. Biztos, hogy sokunknak kevés az ideje, de az is lehet, hogy talán úgy gondoljuk, a zsolozsma csupán a szerzetesek imádsága, vagy talán idegenek tőlünk a zsoltárversek, vagy csak egyszerűen nem értjük, mi is az a zsolozsma. Örülnék, ha írásommal segíthetnék, és ha idő engedi egy-egy alkalommal más is betérne erre a közös imára.

Határozottan állíthatjuk, hogy a zsolozsmázás nem a papok és szerzetesek kiváltsága. Tény, hogy a zsolozsma mai alakjának kifejlődésében nagy szerepe volt a kolostori életnek, de nem a szerzetesektől ered és nem a szerzeteseknek készült, hanem azoknak, akik az Úr oltárához lépnek a legfölségesebb áldozat, a szentmiseáldozat bemutatása végett. Ennek az áldozatnak az előkészülete és hálaadása a zsolozsma.

A zsolozsma imádkozása nem jámborkodás, hanem valamiféle műalkotás, munka, amely fi­gyelmet igényel. Odafigyelést arra, aki a maga dicséretére szemelt ki és hívott meg bennünket, imádkozókat. E nélkül - azaz a szív Istenre figyelése nélkül - imánk lel­ketlen, gépies, hiábavaló lesz. Jól tömöríti mindezt egy olaszországi bencés kolostor zsolozsmás-termének falán olvasható fel­írás: "Ha nem imádkozik a szív, hiába fáradozik a nyelv".

A zsolozsma során legnagyobb részt a Szentírás szavaival, azaz saját szavaival dicsérjük az Urat. Tanuljuk hát Isten anyanyelvét. Tanuljuk, mondjuk, szeressük a zsoltárokat! Szent Ágoston úgy vélekedett, hogy a zsoltárokat munka közben is lehet énekelni: "Mi akadályozhatná meg a szerzetest abban, hogy két kezével dolgát végezve Isten törvényéről elmélkedjék, s hogy dicsérje a Magasságbeli nevét? Természetes, hogy szüksége van olyan alkalmakra is, mikor megtanulhatja, amit aztán emlékezetében újra felidéz." S lehet, hogy mindez számunkra - világi hívek számára - sem lehetetlen? Szent Pál mindnyájunkat buzdít: "Egymás közt énekeljetek zsoltárt, himnuszt és szent énekeket. " (Ef 5,19); "Istennek énekeljetek hálás szívvel zsoltárt..." (Kol 3,16) Állítólag Hypoban - Szent Ágoston püspöki székhelyén - a nép kívülről tudta a zsoltárokat, s belőlük táplálkozott. A zsoltárokban találtak szavakat "Isten kimondására". Kívülről tudni nem azt jelentette, hogy papagáj módjára ismételték a mondatokat, hanem azt, hogy a tudás a szívük mé­lyéig hatolt, s az Is­ten­től kapott szavak, tu­lajdon szavaikká váltak.

Mi magunk is a zsoltár szavainak értelmét nem a szöveg olvasásakor fogjuk fel, hanem meg­e­lő­ző tapasztalás által. A zsoltárok képeinek a segítségével kimondjuk személyes élményünket és minden érzésünket. Ilyenkor előre megadott szavakat használunk, de ezek a szavak egyben saját költeményeink is, lelkünk, szívünk állapotának kifejezői.

Vannak azonban zsoltárok, melyeket nem bírunk szívből imádkozni, és nem hisszük, hogy valamikor sajátunkká válnak. Ilyenek azok, melyekben az imádkozó az ártatlanságát bizonygatja, vagy ellenségeit átkozza, s részben azok, melyekben nagy szenvedéseit panaszolja el. Ezekkel a zsoltárokkal találkozva, beláthatjuk, hogy a zsoltárimádság messze meghaladja egyéni tapasztalatunk mértékét. Ezeknek az imádságoknak a tartalmát egyedül Jézus Krisztus tapasztalta meg teljes mértékben, aki maga is imádkozta a zsoltárokat, mint az Atyához való vágyakozás imáját. Ezekben az imákban Jézus, a kereszthalál közelségében a világról való tapasztalatát mondja el az Atyának.

A zsoltárokat azonban nem csak az ember Jézus Krisztus imádkozta, hanem imádkozza Krisztus az Atya mennyei trónszéke előtt, értünk közbenjárva, és imádkozza Krisztus itt a földön az Ő új emberségében, az Ő titokzatos Testében. Ez az imádság nem az egyes tag, hanem az egész Krisztus ­test imádsága. "Csak az egészben él az, amiről a zsoltároskönyv beszél, amit az egyén sohasem bírhat egészen megérteni és sajátjának nevezni." (Bonhoeffer) Egy-egy zsoltárvers lehet, hogy nem az én imádságom, ámde imádsága a gyülekezetben valaki másnak. A zsoltárimádságban megtanulunk együtt imádkozni Krisztus testével, Krisztus testeként.

Igen, megtanulunk, azaz megtanulhatunk, ha megpróbáljuk. "Isten annak adja meg az imádság adományát, aki imádkozik" (HIimaki Szent János) Jöjjünk bátran, üljünk a zsolozsmázó testvérek közé, s tanuljunk tőlük: az imádság előtt néhány percig szálljunk magunkba, rázzuk le a külső élet porát, készítsük elő a lelkünket. Gondoljuk át a bevezető fohász értelmét: - "Nyisd meg, Uram, ajkamat, neved dicséretére" -, hogy valóban ne akarjunk mást, mint Krisztussal egyesülten az Atyát dicsőíteni és engesztelni, valamennyi keresztény nevében, az Egyház megbízásából. Teljesítsük hát ezt a megbízást! Csak így van esélyünk, hogy Isten ajándékaként egyszer ráérezzünk ennek az imádságnak az ízére és jelentőségére. S akkor majd szívünk mélyéből, saját tapasztalatként fogjuk énekelni:

"Jó dolog az Urat áldani,
énekkel magasztalni nevedet, Fölséges;
már hajnalban hirdetni jóságodat,
és éjszaka zengeni hűségedet." (Zsolt 91)

Van még valami, ami ugyan nem szerves része a fenti írásnak - hiszen személyes -, de leírom bátorításul: részben azt, hogyan váltam én magam rendszeres zsolozsmázóvá; másrészt pedig azt, mit is jelent számomra, miben segít engem a zsolozsma.

Ideköltözésünk előtt - azaz mielőtt az itteni templomba kezdtem volna járni -, semmit sem tudtam a zsolozsmáról, magát a szót sem ismertem, sőt még szerzeteseket is csak messziről láttam. Így vettem részt négy éve, egy hétköznapi reggeli szentmisén - aminek része volt a zsolozsma -, ahol kb. negyven szerzetes mellett egy nagyon idős, egészen félrehúzódó nénivel ketten voltunk világi hívek. Bevallom, igen kellemetlenül éreztem magam, arra gondolva, hogy valami szerzetesi "programba" csöppentem, s bizonyára véletlenül felejtették nyitva a templomajtót. Nem értettem, mi folyik körülöttem; azt sem, mikor kell felállnom, mikor nem. Figyeltem a nénit, de ettől sem lettem okosabb, mert ő akkor is ülve maradt, amikor a szerzetesek álltak. Zavaromban legszívesebben kimentem volna a templomból, de nem volt hozzá bátorságom. Amikor befejeződött a zsolozsma és végre ismert miserész következett, kissé megkönnyebbültem, de elhatároztam: ilyen misére többet nem megyek.

A jó Isten azonban másként gondolta, s egyre közelebb vont magához, egyre nagyobb vágyakozást ébresztve bennem. És én egyre jobban figyeltem Rá, egyre többet imádkoztam, sokszor semmit sem mondva, semmit sem akarva "csak" szeretni Őt és jelen lenni az Ő számára. A sok imádságból időnként mély együttlét fakadt, amelynek végetértével szerettem volna kimondani az Istennek ami a lelkemben volt, de nem tudtam, mert szegényesek voltak hozzá a szavak. Ekkor nyúltam a zsoltárokhoz, mint az Istentől nekünk ajándékozott nyelvezethez. Innentől már a zsolozsmás misék sem "jelentettek gondot", azzal együtt, hogy ekkor még a zsolozsmát - bár másokkal együtt-, de magánimádságként mondtam. Semmit sem sejtve arról, hogy itt másról: többről van szó. Aztán jöttek a könyvek és segítettek... A zsolozsmák pedig szép lassan részévé váltak a napjaimnak.

Ennek következtében rákényszerültem, hogy átgondoltabban, összeszedettebben, végezzem a hétköznapi teendőket, mert különben nem valósulhat meg egyszerre, hogy: a napi ügyek is el legyenek intézve; a családot is - óvodából, iskolából, munkából - hazatérve rendezett lakás és meleg étel várja; és a zsolozsmákra is maradjon idő. Ez utóbbi sokat segít abban, hogy egész nap kapcsolatban maradjak Istennel, és így az imádság és a szentmise során "megszerzett" - azaz ajándékba kapott ­békét, a nap nehéz helyzeteiben is megőrizzem, mint feleség, édesanya, barát, szomszéd és ismerős.

Ha egyetlen egy valaki is lesz, aki egyszer úgy fogja "elmesélni zsolozsmázása történetét", hogy ­... aztán jött egy írás és segített ..., - akkor már érdemes volt leírni mindezt.

Fábián-Nagy Jenőné (Szeged)

A képviselőtestület hírei

A képviselőtestület munkájáról

A Képviselőtestület a nyár végeztével három alkalommal találkozott.

Áttekintettük és megbeszéltük az elsőáldozási és a bérmálási felkészülést és ismerkedtünk az országosan is újonnan  bevezetendő katekumenátus rendjével és alkalmazásával, mely immár kötelező.

A testület értékelte a nyári programokat, tájékozódott a Karitász ház felújításáról és terveket készített a következő, 2000. Jubileumi Év lelki feladatairól és programjairól, illetve a műszaki, karbantartási feladatokról. A testület november 24-i ülésén tárgyalta meg az egyházközség jövő évi költségvetését, amelyet a püspökségre felterjesztett. Az éves egyházi hozzájárulás (párbér, egyházi adó) előírt mértéke továbbra is a nettó jövedelem 1%-a. A Képviselőtestület a kisnyugdíjasok számára felnőtt személyenként minimum 1250 Ft-ot állapított meg a következő évre.

A testület kéri, hogy a hívek támogassák a plébánia alapítványát, melynek felhívását a templomi szórólapokon és az alábbiakban is olvashatják.

fr. Zalán

"ÉLŐ KÖVEK" ALAPíTVÁNY

"Jézus Krisztus az élő kő.
Vessetek le hát minden gonoszságot…
Járuljatok hozzá, és ti is mint élő kövek,
épüljetek fel rajta lelki házzá, Jézus Krisztus által."

(1Pét2,1-5)

A Szécsényi Római Katolikus Plébánia Képviselőtestülete 1999-ben létrehozta az "ÉLŐ KÖVEK" elnevezésű, kiemelten közhasznú alapítványt.

Az alapítvány célja kétirányú:

Ø      egyrészt a plébánia hitéleti tevékenységének, a léleképítésnek támogatása, ennek keretében a közösségteremtés, az ifjúság nevelése, a családvédelem, az időskorúak, betegek, rászorulók támogatása;

Ø      másrészt anyagi értékeink megőrzése, műemlék templomunk állagmegóvása.

Az alapítvány vagyonának kezelésére 5 tagú kuratórium került megválasztásra, melynek tagjai: Sántáné Udvardy Erika (a kuratórium elnöke), a mindenkori plébános, (jelenleg Zalán atya), a képviselőtestület világi elnöke, (jelenleg Gajzinger László), Dr. Percze Ágnes és Végh Béláné.

Az alapítvány a Szécsény és környéke Takarékszövetkezetnél nyitott folyószámlát, melynek száma:

75700403 - 10411126

Az alapítvány adószáma: 18636622 - 1 - 12 - 1

Szeretettel kérünk és buzdítunk minden hívőt, aki szívén viseli plébániánk jelenét, jövőjét, fejlődését, hogy lehetőségei szerint alapítványunkon keresztül is támogassa plébániai életünket: egyrészt imádságával, másrészt adományával, hogy lélekben megújulva, értékeinket megőrizve, keresztény hitünket elkötelezetten megélve lehessünk részesei Krisztus egyházának.

A szervezetet támogatni kívánók adományaikat a fenti számlaszámra küldhetik

Ø      átutalással,

Ø      vagy a templomban kitett szórólapokon található csekk felhasználásával. (A csekk a Takarékszövetkezet helyi fiókjában használható.)

A befizetett összegről a támogató a következő év január 31-ig postán igazolást kap, amely a hatályos SZJA-törvény értelmében 35% adókedvezmény érvényesítését teszi lehetővé.

Bízunk benne, hogy 3 évi aktív és hasznos tevékenység után a hívek személyi jövedelemadójuk 1%-át is az alapítvány javára rendelhetik majd.

Kérünk mindenkit, aki egyetért céljainkkal,  támogassa az Élő Kövek Alapítványt!

Köszönettel: az alapítvány kuratóriuma

Eseménynapló

·       Szeptember 4-én nyolc új testvér kezdte meg a noviciátust. Imádkozzunk értük!

·       Szeptember 5-én, vasárnap a temetőkápolna búcsúja alkalmából a 11 órás szentmisét a kápolnánál tartottuk. 

·       Szeptember 7-én, kedden az esti mise után mintegy 50 résztvevővel baráti beszélgetés és agapé keretében tervezgettük a jövő évi zarándoklatainkat!

·       A Képviselőtestület ősszel szeptember 8-án, október 13-án és 20-án, majd november 24-én tartotta találkozóit.

·       Szeptember 25-én, szombaton a Karitász-csoport tagjai Ipolytarnócra kirándultak.

·       Szeptember 26-án 10 órakor Keszthelyi Ferenc megyéspüspök atya szolgáltatta ki a bér­málás szentségét 23 fiatal­nak.

·       Szent Ferenc boldog halálára (Tranzi­tu­sára) em­­­lékeztünk ok­tóber 3-án, majd a szent­­mise után a hívek aga­pén vettek részt a kolostor folyosóján.

·       Októberben minden este együtt imádkoztuk a rózsafüzért. Köszönjük az előimádkozók segítségét!

·       Október 24-én az elsőáldozók, november 7-én a bérmálkozók bemutatása történt meg templomunkban. Az elsőáldozásra készülők hetvenhárman, a bérmálkozásra jelentkezők nyolcvanan vannak.

·       November 14-én az erdélyi születésű fr. Bálint Kapisztrán mondott újmisét templomunkban.

·       November 20-án ismét megrendeztük a Művelődési házban az Erzsébet-Katalin napi jótékonysági bált, melynek bevételét a magyarországi árvízkárosultak javára ajánlottuk fel a Magyar Karitász budapesti központján keresztül.

·       Szintén november 20-án a hittanteremben a gyerekek készítettek egyszerű ajándéktárgyakat, melyeket a karácsonyi Jótékonysági Vásáron értékesítünk majd. A bevételből a betlehemezés alkalmával a betegek kaphatnak majd szerény ajándékot.

·       A Betegek megsegítéséért Alapítvány az 1998 évi SZJA 1%-ának felajánlásából az idén mintegy 1114 ezer forint támogatást kapott a hívektől, melyet a rászorulók, betegek segítésére fordít. Köszönjük a testvérek nagylelkű támogatását!

·       November végére elkészült a templomtorony javítása és a tetőzet is új rézborítást kapott a torony körül. A munkát a Ferences Rendtartomány végeztette el mintegy 2 millió forintos költségen. Köszönjük!

·       November 27-én, Advent első vasárnapja előtt a családok számára ismét volt adventi koszorúkészítés, mézeskalácssütés, szalmafonás, éneklés és játék a hittanteremben. Köszönjük a szervezők munkáját!

·       Az idei őszön 33 csoportban 611 gyermek és kb. 50 felnőtt vesz részt katekézisben (hitoktatásban) plébániánkon. A ministránsok közössége 25, a lektorok csoportja 12 főből áll.

·       Az idei őszön egy átlagos vasárnap 950 hívő (248 gyermek, 702 felnőtt) vett részt szentmisén templomunkban. Pöstény­pusz­tán 50-55 fő, Benczúrfalván 30-35 fő jár rendszeresen templomba.

·       Ősszel kereszteltük a következő gyermekeket: Percze Stella, Ispán Róbert, Bárány Marcell, Ispán Csaba, Berki Patrícia, Baranyi Alex József, Baranyi Anna Rita, Galó Rózsa, Plezsik Ádám Rajmund, Percze Erik Tamás.

·       Házasságot kötöttek: Vizi Zoltán és Illés Ágnes, Buga Pál és Mócsány Anett.

·       Halottaink szeptember óta: Szeles Jánosné (76), Nyikon József (89), Velenczei Ferenc (85), Tóth László (75), Hábel Ferenc (82), Molnár István (93), Rádics István (46), Báránkó Gabriella (2 hónapos), Filkor Lajos (64), Baranyi Istvánné (84). Nyugodjanak békében!

Téli programjaink

·   Adventben min­den reggel 6 órakor kezdődik a Rorate szent­mise, melyre a szülőket és a gye­reke­ket szere­tet­tel vár­juk.

A mise után a gyerekek számára a hittan­te­rem­ben me­­leg teát bizto­sí­tunk az iskolába in­du­lás előtt.

·   Az adventi gyer­tya­gyújtást a szom­bat esti szent­misék ele­jén tartjuk.

·   Advent vasárnapjain a ½ 10-es, családos miséken a liturgiát 1-1 család szervezi, ők készítik a könyörgéseket, ők olvasnak fel, gyújtják meg az adventi  koszorú gyertyáit, viszik az oltárra az adományokat.

·   December 4-én szombaton egésznapos Szentségimádást tartunk templomunkban. Az imádságba bekapcsolódnak családjaink és hittancsoportjaink is, - szeretettel kérjük, hogy minden szécsényi hittanos, család legalább néhány percre  látogassa meg a köztünk élő, rejtőző Urat! Legyen ez karácsonyi készületünk ajándéka! A Szentségkitétel a reggeli mise után lesz, 11 órakor és 15 órakor szentóra lesz, majd az esti ünnepi szentmise előtt tesszük el az Oltáriszentséget. Mindenkit szeretettel várunk, hogy rövidebb-hosszabb időre kapcsolódjon be az imádságba.

·   December 5-én a ½ 10-es szentmise végén emlékezünk Szent Miklós püspökre.

·       December 8-án ünnepeljük Szűz Mária Szeplőtelen fogantatását. November 30-tól, keddtől kilenceddel, Szűz Mária zsolozsmájának imádkozásával készülünk az ünnepre. Az imádság minden este ¼ 6-kor kezdődik.

·       December minden vasárnapján a szentmisék után idén is lesz Jótékonysági Vásár a kolostor folyosóján, ahol igényes lelki könyveket, videokazettákat, ajándékokat lehet majd vásárolni. A bevétellel a betegek karácsonyi megajándékozását támogatja a Karitász.

·       December 11-én, szombaton idén is megrendezzük az Adventi lelkinapot, melyet Horváth László ferences atya vezet majd. A program délelőtt 10-kor kezdődik a hittanteremben előadással (szent­be­széd), majd kiscsoportos beszélgetéssel folytatódik. A déli közös ebéd (virsli, kenyér és tea) után délután rövid Szentségimádás, gyónási és beszélgetési lehetőség lesz. Délután 4 óra körül szentmisével zárul a lelkinap. Különös szeretettel hívunk mindenkit, aki szeretné megszentelni és elmélyíteni adventi készületét! Jelentkezni az újságos pad mellett kitett lapokon lehet december 8-ig.

·   A karácsonyi készület lényeges része, hogy Istennel és embertársainkkal való kapcsolatunkat megújítjuk. Kérjük, hogy szentgyónásaikat ne hagyják az utolsó napokra, hanem  már az Advent elején végezzék el, hogy az utolsó napokban kisebb legyen a sorban állás a gyóntatószékek előtt. A gyónásra minden mise előtt már 10-15 perccel igyekszünk lehetőséget biztosítani. Szívesen állunk rendelkezésre beszélgetős gyónásra is előre egyeztetett időpontban, hogy életünk alapos átnézésével mélyebben újulhassunk meg.

·   A Karitász és a gyerekek a Karácsony előtti napokban betlehemes játékkal keresik fel az idős betegeket, akik már nem tudnak eljönni a templomba.

·   December 24-én délután 4 órakor kez­dődik a templom­ban a karácsonyi pásztorjáték, melyre minden gyereket és szülőt szeretettel várunk!

·   Karácsonyi miserend: Adventban a hétköznapi miserend megváltozik: reggel 6 (Rorate-mise) és este 6 órakor vannak szentmisék. A vasárnapi misék időpontja változatlan: 7, 9.30, 11, 18 óra.

·   December 24-én csak reggel van szentmise, az ünnepi mise Szé­csény­ben éjfélkor lesz.

·   December 25-én és 26-án a vasárnapi rend szerint lesznek a misék: Szécsényben 7, 9.30, 11, 18 óra, Pös­tény­pusz­­tán 8, Benczúrfalván 11 órakor.

·   December 26-án Szent Család vasárnapján a ½ 10-es mise kere­tében megáldjuk azokat a családokat, akik ebben az évben házasságuk kerek (5, 10, 15, 20, 25, 30 ...50...) ünnepelték. Kér­jük, hogy december 23-ig jelent­kez­ze­nek a sekrestyében!

·   December 27-től a reggeli misék hétköznap újra 7 órakor kezdődnek.

·   A szilveszter esti hálaadás 18 órakor kezdődik a templomban.

·   Újév napja kötelező ünnep: Mária Istenanyaságának napja. Szentmisék rendje: Szécsényben 7, 10, 18 óra. Az esti szentmise után Újévi Szentségimádást tartunk hazánkért. Pösténypusztán 8, Benczúrfalván 11 órakor lesz mise.

·   Vízkereszt ünnepét január 2-án, vasárnap tartjuk.

·   A házszenteléseket január 3-tól kezdjük meg - jelentkezni a sekrestyében kitett lapokon vagy személyes megbeszélés és időpont egyeztetés útján január 1-től lehet.

·   A hittanórák - a téli szünet után - január 3-án, hétfőn kezdődnek újra.

·   Az Ökumenikus imahét keretében a keresztények egységéért imádkozunk január 16-23. között.

·   Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén az esti szentmise elején tartjuk majd a gyertyás körmenetet.

·   Február 5-én, a Betegek Világnapjához kapcsolódóan szolgáltatjuk ki ünnepélyes keretek között az esti szentmisében a Betegek Kenetét. A szentséget minden kora vagy egészségi állapota miatt rászoruló hívő felveheti, aki felkészült (gyónás, áldozás). Jelentkezni január 23. után lehet a sekrestyében.

·   Február 6-án tartjuk a Megszentelt élet napját, amikor szerzetesi hivatásokért imádkozunk.

·   Február 12-én, szombaton lesz az Egyházközségi Farsangi Bál a Művelődési Házban.

·   Február 26-án Plébániai Napot rendezünk, melynek keretében a 2000. Jubileumi Év alkalmából plébániatörténeti kiállítást, fórumot és más színes programokat szervezünk felnőttek és gyereke részére egyaránt. A részletekről a templomi hirdetésekben és plakátokon tájékoztatjuk majd a híveket.

·   A farsangi időszak ideje Hamvazószerdán ér véget, amely 2000-ben március 8-án lesz.

Karitász-hírek

Befejeződött a Karitász-ház idei felújítása

A Karitász-csoport nyár elején hirdette meg a Králik Mici néni által a plébánia használatára hagyott ház felújítását. Sokan munkájukkal és szakértelmükkel, sokan anyagi segítségükkel, sokan - magánszemélyek és cégek - adományokkal segítették a felújítást, melynek során kicseréltünk minden elektromos vezetéket, kijavítottuk a belső vakolatot, a festés után új burkolatot kapott az előtér és a konyha. Októberben a jó időjárás lehetővé tette a külső vakolat megújítását. Az idei munkák végeztével jövőre is maradt tennivaló: a külső kőporozás, a szobák padlójának javítása, a tetőszerkezet javítása a 2000. év feladata.

Bízunk benne, hogy amint az idén, úgy jövőre is megkapjuk a segítséget a plébánia híveitől, hogy minél többeket segíthessünk. Hálásan köszönjük mindazok munkáját és támogatását, akik az idén hozzájárultak a felújításhoz. Isten jutalmazza meg nagylelkűségüket!

November eleje óta a Karitász újra a házban látja el szolgálatát: a rászorulók szerdán és pénteken 15.00-17.30 között válogathatnak használt ruhákat, kérhetnek támogatást, illetve ilyenkor lehet tiszta ruhát, terményeket, adományokat leadni. Vérnyomásmérésre minden szerdán, jogi tanácsadásra minden hónap első péntekén van lehetőség.

A Karitász szeretettel várja a hívek jelzését a rászorulókról szóban vagy a templomban kihelyezett lapokon.

a szécsényi Karitász csoport

HíRHARANG

Könyvtár-ajánló

Néhány télre ajánlott könyv a könyvtár polcairól:

Ø    Gunhild Sehlin: Mária kis szamara – kedves történet gyerekeknek a Szent Család kis szamaráról

Ø    Lucien Aime Duval: Miért oly hosszú az éj? – az író alkoholtól való szabadulásának története

Ø    René Laurentin: Bernadette élete – a lourdesi látnok kislány élettörténete

Ø    Robert Bolt: A misszió – izgalmas regény a dél-amerikai misszióról (a nagysikerű film könyvváltozata)

Ø    Jézus Szíve Gyermekklub – 7 vonzóan játékos és vidám videofilm keresztény ünnepeinkről, szentségeinkről, a közösségi életről a katolikus családoknak

A Könyvtár folyamatosan bővülő, igényes könyvekkel és videofilmekkel várja az érdeklődőket minden szombaton az esti szentmise után, illetve vasárnap 10.30-11.00-ig. (A könyvtár az iroda mellett található.)

Apró hírek

§ A plébániai irodán hétfőtől péntekig 9.30-11.00 és 16.00-17.30 között állunk a hívek rendelkezésére. Kérjük, hogy lehetőleg ezekben az időpontokban keressék lelkipásztorainkat.

§ Gyóntatás a szentmisék előtt és elején van.

§ A zsolozsmát – vasár­nap kivételével - 6.35-kor és 18.35-kor imád­kozzuk a templom­ban.

§ Minden csütörtök este a szentmise után csen­des szentségimádást tar­tunk családjainkért, gyer­mekeinkért, fiatal­ja­inkért és egész ha­zánk­ért. Mindenkit hí­vunk és várunk, hogy kapcsolódjon be imádságunkba!

§ Minden hónap első vasárnapján a ½ 10-es szentmisét az egyházközség híveiért ajánljuk fel.

§ Minden hónap első péntekén felkeressük a betegeket.

§ A Ferences Világi Rend minden hónap első szombatján az esti szentmise után és a hónap harmadik vasárnapján délután 16.30-kor tartja összejövetelét. A közösség tagjaiért ajánljuk fel a 3. vasárnapokon az esti szentmisét.

§ A Rózsafüzértársulat minden hónap második vasárnapján tartja a titokcserét. A reggeli szentmisét ezeken a vasárnapokon a társulat élő és elhunyt tagjaiért ajánljuk fel.

§ Az egyházközség működésének feltételeit az egyházi hozzájárulás teremti meg. Ennek összegére a Képviselőtestület - a Püspöki Kar iránymutatásával megegyező módon - az éves nettó jövedelem 1%-át javasolja, de mivel sok kisnyugdíjas vagy sokgyermekes család tagja közösségünknek, nekik a 2000. évre 1250 Ft  egyházi adó befizetését javasolta kereső személyenként. Az idei hozzájárulást misék után a sekrestyében, félfogadási időben az irodában, a Szabadság u. 7. szám alatt Ocsovai Józsefnél illetve a templomban található csekkeken a Takarékszövetkezetnél fizethetik be.

§ Felnőttek számára minden hétfőn az esti szentmise után a hittanteremben bibliaóra van, melyre szeretettel várjuk a kedves testvéreket.

§ A családos, felnőtt csoport péntekenként este 20 órakor hittanteremben találkozik. Októberben az ifjú házasok csoportja is megalakult, ők szombaton 18 órakor találkoznak. Minden érdeklődő fiatal há­zas­párt szeretettel vá­runk!

§ Kéthetente szerda este 18 órától szülők számára van „Szülő fórum” a hittan­te­rem­ben, melyre minden szülőt szívesen vár Sántáné Udvardy Erika.

§ A házasságra ké­szülő fiatalok és a szülők fi­gyelmét sze­retettel fel­hív­juk, hogy az es­kü­vő­re - az alapos készület ér­dekében - 6 hónappal korábban, a keresztelőre 1 hónappal korábban kell jelentkezni a plébánián. Akik 2000-ben szeretnének házasságot kötni, januárig jelentkezzenek a plébánián.

§ A templom alatti kriptában az örökös urnahelyek megválthatók. Érdeklődni a plébánián lehet.

§ Az újság e számának szerkesztésében és elkészítésében a KT sajtócsoportja mellett most is a ministránsok működtek közre.

§ A Szécsényi Harangok című újság ingyenes, hogy mindenkihez eljuthasson. Egy szám nyomdai költsége kb. 25 Ft. Kérjük a kedves testvéreket, hogy lehetőségeikhez mérten az újságos perselyen keresztül támogassák az előállítást. Köszönjük! 

NAPRAFORGÓ

Napraforgó  -  Gyereksarok

Bemutatás

November elején volt a bérmálási készületet megkezdő fiatalok bemutatási szertartása templomunkban. Most az ő benyomásaikat osztjuk meg:

v       Nagyon izgultam, féltem, hogy elrontok valamit. De amikor már kiálltunk, már egyre bátrabb lettem. Aztán már büszke voltam arra, hogy én is ott vagyok a bérmálásra készülők között. Már várom, hogy elteljen ez a 2 év és megbérmálkozhassak.

v       Elképzeltem ezt a 2 évet és átgondoltam, hogy a hitem mennyire befolyásolja most és egész életemben az érzéseimet, tetteimet és gondoltaimat.

v       Mindenképpen pozitív volt, mert így a többi hívő előtt szavakkal elmondhattam, hogy minden erőmmel azon leszek, hogy jó hívő legyek.

v       Az elején egy kicsit kellemetlen volt, mert mindenkinek a figyelme ránk irányult, de amikor mindenki kint állt, már elmúlt ez az érzés, mert egy közösségnek éreztem a bérmál­ko­zásra készülőket.

v       Olyan volt, mintha fel­sza­ba­­dultam volna. Nagyon jó volt.

v       Jó volt, amikor az atya megáldott. Arra gondoltam, milyen jó lenne Istennel mélyebben találkozni.

v       Amikor kint álltam és Zalán atya feltette a kérdése­ket, én büszkén válaszoltam, hogy „Igen.”. És azóta sokkal jobban érzem magam. És örülök, hogy a közösség tagja lehetek.

v       Nem tudom miért, de már otthon valami bizsergést éreztem. Amikor külön-külön megáldottak, az nagyon jó érzés volt és büszke is voltam egy kicsit.

v       A mise elején nem vettem komolyan, nevetgéltünk és viccelődtünk. Amikor viszont kiálltunk mindenki elé, rádöbbentem, hogy ez az „igen” többet jelent mint egy szó!

v       Az egész egyházköz­ségnek bemutattak, tehát az ő életükben is szerepelek, ez pedig jó érzés, mert szerintem közelebb kerültem hozzájuk egy picivel.

v       Úgy álltam ki Isten elé, mint egy új ember, olyan valaki, aki most kezd készülni arra, hogy közelebb kerüljön hozzá.

v       Amikor felolvasták a nevünket, annak nagyon örültem.

v       Remélem, hogy ez a 2 év új élményekkel fog eltelni, közelebbről megismerem Istent.

Rejtvény

Szeptemberi rejtvényünkre hárman küldték el a megfejtést, jutalmukat megkapták.

Mostani rejtvényünk:

1.    Ezt a könyvet adták ki a világon a legnagyobb példányszámban

2.    A 13. apostol  (egyik igazságáról híres király)

3.    Salamon apja, kiválóan jól játszott hárfán

4.    Jézus sebhelyei más néven

5.    Az Eucharistia ünneplése (minden vasárnap van)

6.    Beavató szentségek egyike (a keresztény nagykorúság)

7.    Isten választott népe

8.    A szeretett tanítvány

9.    A zsidók ezt az állatot tisztátalansága miatt nem fogyasztják (egyébként röfög)

10.     Mózes első könyve

11.     A zsidók ősatyja

1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

8

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A feladat:

1.       Fejtsd meg a rejtvényt! (Ne ijedj meg, ha úgy tűnik, hogy nem értelmes a megfejtés!)

2.      A megfejtés betűihez adj hozzá egy betűt! (pl.: ha az A betűből így B lesz.)

3.       A megfejtést december 23-ig add le!

Készítették: a ministrtánsok

Bízzuk
  Újra
     Életünket
      Krisztusra

az új évezredben is!

Humor

¥ A rendőr az aluljáróban lelkesen dobálja a húszasokat a szendvicses automatába. Potyognak a sonkás zsemlék, gurulnak szanaszét. A rendőr mögött már hosszú sor áll, egy idősebb úr már nem bírja tovább, odaszól a rendőrnek:

- Na, de jóember, hát mit csinál?

- Nyugi! Amíg nyerek, én játszom !

¥ - Móricka! Ezen a héten ötödször késel el! Mit jelentsen ez?

- Azt, hogy péntek van!

¥ - Hé, te! - csípi fülön egy úr a rikkancsgyereket. - Mit ordibálsz itt, hogy "Óriási szélhámosság, nyolcvanegy áldozat"! Most vettem egy lapot és semmi szó sincs benne ilyesmiről.

Mire a rikkancs: Óriási szélhámosság, nyolcvankét áldozat!

¥ Az elmeorvos az osztály három betegét vizsgáztatja, hátha hazaengedheti már őket.

- Mennyi háromszor négy? - kérdezi az elsőt.

- 4711 - feleli az kapásból és magabiztosan.

- Hát maga szerint, mennyi háromszor négy? - lép a doktor a második beteghez.

- Kettő null a Fradi javára. - hangzik a felelet.

Az orvos sóhajt, de megkérdezi a harmadikat is.

- Mennyi háromszor négy?

- Tizenkettő! - mosolyodik el fölényesen a kérdezett.

- Príma! És, hogy számította ki ilyen gyorsan?

- Nem kellett számolnom. Fejből tudom, hogy 4711 osztva kettő nullal a Fradi javára, az tizenkettő.

¥ A hévízi parkban egy újonnan érkezett vendég beszélgetni kezd egy idős férfival.

- Tudja, milyen csodálatos hatása van ennek a víznek? Egy üdülőtársam azt mondja, hogy amikor idekerült, járni sem tudott, most meg már fut.

- Az semmi, én se tudtam járni, amikor idekerültem, sőt felülni se tudtam, és beszélni sem.

- Ez fantasztikus. És mikor került ide?

- Itt születtem.

¥ A falu katolikus plébánosa, és a református lelkész nagyon jó barátságban éltek egymás mellett. Egyszer a plébános meghívta a tiszteletes urat ebédre.

Ízletes levest tálalnak fel, a vendég teljesen odavan a bámulattól, nem győzi dicsérni:

- Főtisztelendő uram, hogy tudnak maguk, katolikusok ilyen különösen is finom levest főzni?

- Nagyon egyszerű, tiszteletes kolléga - nevet az atya. - Önök a templom tetejére rakják a kakast, mi pedig a levesbe.

¥ And now !!!  - egy kis angol-magyar nyelvlecke

FishHorse                  -        Halló !

KnifeHe                    -        Késő

BodyNoWithAnd        -        Testnevelés

ThePunkIsBig            -        Nagyapánk

LittleSpy                    -        Kicsikém

AlsoCoke                   -        Iskola

IronTheHorse            -        Vasaló

MotherTicket             -        Anyajegy

SpyFindHe                 -        Kémlelő

PriestWriteIfGood      -        Papírhajó

Ima, vers, vallomás

A legnagyobb mulasztás az, ha szabadságunkról megfeledkezünk. Leigázhatatlanul szabadok vagyunk, - így lettünk alkotva.

Senki sem véletlenül tart ott, ahol tart. Aki belső szabadsága szerint választ: teremt. Legbelülről ugyanis csak jót súgnak: legbelülről a Jó súg.

Kornis Mihály

Keresztény közösségi minta - a vadludak éltéből

1.    Ahogy repülnek, a szárnycsapásokkal felhajtó légáramlatot hoznak létre a mögöttük repülő madárnak. A „V” alakban történő repüléssel a csapat 71%-kal megnöveli repülési hatósugarát, mint ha egyedül repülnének.

2.    Amikor egy vadlúd kiesik az alakzatból, hirtelen megérzi, milyen erő húzza le most, hogy egyedül kell repülnie, és igyekszik mielőbb visszakerülni az alakzatba, hogy az előtte repülő madár felhajtó légáramlatát élvezhesse.

3.    Amikor a vezető vadlúd elfárad, visszalép az alakzatba, és egy másik vadlúd foglalja el az első helyet.

4.    Az alakzatban repülő vadludak hátulról hangjukkal bíztatják az elöl repülőket és így az egyenletes sebességet fenn tudják tartani.

5.    Amikor egy vadlúd megbetegszik vagy meglövik, két vadlúd kiválik az alakzatból és kísérik, segítve és védve őt. Vele vannak, amíg újra képes nem lesz repülni, vagy míg meghal. Azután útra kelnek egy másik alakzatban vagy utolérik saját csapatukat.

Miért ne tanulhatnánk tőlük mi is?!

 

Életszabályok a felebaráti szeretet alkalmazására a mindennapi életben

·       Senkit sem szidtak még jóvá!

·       Vedd észre és dicsérd meg a másikban a jót, így tudod a jóra segíteni, nevelni! Adott helyzetben ne ideális, hanem reális megoldást keress!

·       A másikat megváltoztatni úgysem tudod, mert az alaptermészetét senki sem tudja megváltoztatni, tehát el kell fogadni olyannak, amilyen.

·       Ne kívánj többet a másiktól, mint amire valóban (lélektanilag, fizikailag) képes.

·       Az egyenlőség (testvérek, házastársak stb.) nem azt jelenti, hogy mindenben ugyanannyit kell nyújtaniuk, vállalniuk, mint a másiknak, hanem azt, hogy mindegyik mindent megtesz, ami tőle telik.

·       Adott helyzetben így is, úgy is el kell végeznem a feladatomat, ami a másiktól rám maradt. Ha pedig már el kell végeznem, ne tegyem saját magam számára pokollá azzal, hogy duzzogok, méltatlankodok és a másikat hibáztatom.

·       Ne meggyőzni, hanem megnyerni akard a társadat. Terveidet, elgondolásaidat ne erőltesd rá a másikra, hanem inkább tedd számára is kívánatossá.

·       Jaj annak, akinek szeretteivel szemben igaza van.

·       Úgy akard a jót a másiknak, hogy ő is jónak tartsa, amit neki akarsz! Légy mindig szolgálatkész, de ne légy soha szolgalelkű!

·       Amit felebarátod jó szívvel ad, azt ne utasítsd vissza! Tanulj meg elfogadni!

·       Légy optimista szemléletű, mindenben lásd meg a jót is, s ne keseregj a rossz miatt!

·       Legyen türelmed meghallgatni a másikat! Örökös panaszkodással ne tedd magad elviselhetetlenné! ­Veszekedésre békülés legyen a válaszod, soha ne provokáld a másikait!

·       Úgy beszélj a másikról, ahogy szeretnéd, hogy rólad beszéljenek!

·       Úgy beszélj a másik háta mögött, mintha ő is ott lenne. (úgyis visszamondják neki.) Legtöbbször figyelmetlenségünkkel bántjuk meg egymást. Ne vedd zokon, ha figyelmeztetnek, és tanulj figyelmetlenségedből!

 

Pió atya imája szentáldozás után

Maradj velem Uram, mert szükséges, hogy velem légy, hogy el ne feledjelek. Tudom, hogy milyen könnyen elfordulok tőled.

Maradj velem Uram, mert gyenge vagyok, szükségem van a Te erődre, hogy el ne essek annyiszor.

Maradj velem Uram, mert Te vagy az én életem és nélküled csökken az én buzgóságom.

Maradj velem Uram, mert Te vagy az én világosságom és nélküled a sötétségben vagyok.

Maradj velem uram, hogy megmutasd nekem a Te akaratodat.

Maradj velem Uram, hogy haljam a Te hangodat és kövesselek.

Maradj velem Uram, mert nagyon akarlak szeretni és mindig veled lenni.

Maradj velem uram, ha azt akarod, hogy hűséges legyek hozzád.

Maradj velem Jézus, mert bármilyen szegény is a lelkem, azt kívánom a Te számodra a vigasz helye a szeretet fészke legyen.

Maradj velem Jézus, mert már késő van és a nap lenyugvóban, múlik az élet közeledik a halál, az élet az örökké valóság és szükséges, hogy megkettőzzem az erőmet, hogy útközben el ne hagyjon. Nyugtalanítanak a kísértések, a sötétség, a szomorúság, a keresztek a szenvedések és mennyire szükségem van Rád a számkivetésnek ezen az éjszakáján.

Maradj velem Jézus, mert az élet és veszedelmek éjszakájában szükségem van Rád. Tedd, hogy úgy megismerjelek, mint a tanítványok, a kenyérszeléskor, vagyis az eucharisztikus egyesülés legyen a világosság, mely fenntart engem és egyetlen boldogsága legyen szívemnek.

Maradj velem Uram, mert amikor jön a halál akkor is veled egyesülve akarok lenni, ha nem is valójában, a szentáldozás által, legalább a kegyelem, a szeretet által.

Maradj velem Jézus, nem kérem a Te isteni vigasztalásodat mert nem vagyok rá méltó, de igenis kérem a Te szentséges jelenlétedet.

Maradj velem Uram, Téged kereslek a Te lelkedet, a Te szereteted, a Te irgalmadat, a Te szívedet, mert szeretlek Tégedet és nem kérek más jutalmat, mint a szeretet gyarapodását. Szeretni Téged egész szívemmel itt a földön, hogy tökéletesebben tovább szeresselek az örökkévalóságban.

Ősi ír áldás

Áldott legyen a fény, amely rád világít és a fény amely benned van. Az áldott napfény sugározzon be téged és melegítse föl szívedet, míg úgy nem lobog, mint a kandalló tüze! Így minden idegen melegedni jöhet hozzád, s minden barátod is. Sugározzék szemedből a fény, mint az ablakba állított gyertyák fénye, mely a viharban vándorlókat hívogatja.

Áldott legyen a rád hulló lágy, édes eső. Hulljanak lelkedre a cseppek és csalogassák ki a virágokat, hogy illatukkal megteljék a levegő…

De legyen áldott a vihar is, és rázza meg a lelkedet, hogy fényesre és tisztára mossa és sok kis tavacskát hagyjon hátra, melyekben megcsillan az ég kékje és időnként egy-egy csillag.

Legyen áldott a föld, az egész földkerekség, hogy mindenütt kedvesen fogadjon, bármerre is vezessen utad…

Legyen puha a föld, amikor a nap terhétől fáradtan lepihensz, és legyen könnyű, amikor majd kint fekszel alatta. Oly könnyen terüljön el fölötted, hogy lelked kiröppenhessen és elszállhasson fölfelé, és elérje útja végén az ISTENT!

 

ÁLDOTT, BÉKÉS KARÁCSONYT ÉS BOLDOG ÚJ ÉVET KíVÁNUNK!

éVissza a lap tetejére

éVissza a Szécsényi Harangok archívumába