Honlap Fel

 


             A szécsényi katolikus egyházközség hírlevele  

1998 szeptember

 

Veni Sancte Spiritus!

Jöjj Szentlélek, Úristen!

Így hívjuk minden szeptember elején Isten alkotó és formáló szeretetét és erejét, hogy szentelje meg gyermekeink tanulását, növekedését, gyarapodását. Ki ne szeretné, ha a legtöbbet kapná gyermeke, ki ne szeretné, hogy növekedésén Isten áldása legyen.

Mit is szeretnénk? Növekedjen tudásban: ismerje meg az alapvető információkat és tudnivalókat, hogy eligazodjon az életben. Sőt legyen a jók, a jobbak között. Tudjon többet, mint a többiek, hogy azután jobban is boldoguljon. Járjon hát külön angolra, matekra, németre, számtechre. És legyen okos, legyen ügyes. Járjon hát focizni, táncolni, énekelni. És végül járjon hittanra, mert az is az emberi kultúra része, „nem árt, ha megismeri a Bibliát”, „ott jó helyen van”, nem kallódik, nem csavarog.

Mégis, a kezdeti lelkesedés hamar alábbhagy. Szécsényben az alsósoknak még 80-90%-a jár hittanra, a felsősöknek 40-50%-a, a középiskolásoknak 10%-a, a fiataloknak... Már mindent tudnak?

Valahol eltévedtünk! A hittan nem ismeretközlő tantárgy, hanem HIT-tan, azaz a hit tanulása, gyakorlása. Nem ismeretanyag elsajátítása tehát, hanem a keresztény élet begyakorlása: megismerni a Mennyei Atyát Jézuson keresztül, a személyes kapcsolat tanulása, az imádkozás próbálgatása, a közösség megélése, mert a hit - eleven élet.

Persze mindezeket nem a hittanon sajátítja el a gyermek, hanem szüleitől tanulja csecsemő kora óta - ők az első hitoktatói. „Leginkább a szülők kötelessége, hogy szóval és példával neveljék gyermekeiket a hitre és a keresztény élet gyakorlására.” (CIC 774.2) A gyermeknek olyan a hite, mint a szüleié, hogy aztán felnőve hitében is beérjen, „saját lábára álljon”, szeresse Istent „teljes szívéből, minden erejéből”, hogy élete teljes legyen, hogy igazán képes legyen a boldog életre. Ehhez segít a hitoktatás: az otthoni alapokra építve segíti a beérést, - de mit tehet, ha az alapok hiányoznak...?

Hitünk állandóan alakul, fejlődik. Ha nem fejlődik, elhal, de legalábbis megreked. A hit tanulása, fejlesztése egész életünkön át állandó feladat.

Nem jó, ha megrekedünk az elsőáldozó szinten, mert „utána már nem kell járni”. Nem jó, ha a bérmálkozás arra való, hogy végleg kikapcsolódunk az istenközelségből. Nem jó, ha a templom és Isten csak a nagy ünnepek hangulata marad.

A 94 éves Hubert testvér naponta azzal köszönti a budai kolostor lakóit: „Kapaszkodjunk, úgy sokkal könnyebb!” Valóban: „Egyedül nem megy” - a keresztény élet közösségi élet. Aki igazán komolyan veszi hitét, odafigyel Isten hívására. A 20. század utolsó évében különösen is fel kell ismerni az idők jelét (Lk 12,54-56), azaz Isten hívását, amit a Váci Egyházmegye Zsinati Könyve így fogalmaz meg: A plébániának a közösségek közösségének kell lennie (346. pont). Ehhez szeretne a plébánia az óvodás kortól az idős korig mindenki számára teret nyitni: találja meg mindenki a maga életkorának és érdeklődésének megfelelő közösséget, ahol hitét fejlesztheti, mélyebben megélheti. Mert csak egy életünk van. És azt komolyan kell vennünk.

Jöjj Szentlélek, Úristen! Jöjj, és nyisd meg szívünket, lelkipásztorok, szülők és gyermekek, felnőttek és fiatalok szívét egyaránt, hogy felismerjük: csak veled, csak benned van Életünk. Veni Sancte Spiritus!

 Zalán atya

Hittan beíratásra jöttek? - Nem ajánlom!

Ez a kérdés és fenyegetés 41 évvel ezelőtt hangzott el a budapesti Fenyves utcai általános iskola igazgatói irodája előtt, ahol hosszú ideje, hosszú sorban várakoztak a szülők a beíratásra. A többórás módszertani várakoztatás után a mély folyosó homályából felmagasodott az igazgató elvtárs szikár alakja, aki sokat sejtető, hatalmi-hamis mosollyal, súgó-búgó, „téged most beavatlak egy titokba”-hangon mondta a címben idézett szavakat, majd hozzátette: Nem akarják, hogy a gyermekeiket javasoljuk továbbtanulásra?  Nem akarják, hogy ebben a világban boldoguljanak? A kísértés eredményes volt, egyre csappant a sor, anélkül, hogy megkezdődött volna a beíratás. Néhányan maradtak, édesanyám is.

- Maga mit akar? - mordult rá az igazgató.

Mindketten udvariatlanok voltak. Édesanyám nem válaszolt a kérdésre, az igazgató pedig előtte ment be az irodába, az ajtót azonban, mintha úgy felejtette volna, nyitva hagyta.

Már a csukott ajtó mögött hangzott, köszönés helyett, a folyosói kérdésre a felelet: EMBERT.

- Mi az hogy embert? Nem értem, mit akar ezzel mondani - mérgeskedett az igazgató.

- Válaszoltam a folyosói kérdésre - mondta édesanyám. Embert szeretnék nevelni a gyermekeimből, de nem a maguk, hanem Isten képére és hasonlatosságára. A többi csak azután fontos. Nekem ez a sorrend.

- Igaza van - így az igazgató, és még hozzátette: Köszönöm... Mondja a gyerek adatait!

Tizenkét év múlva, 1968-ban már ferencesként kellett visszamennem a gimnáziumba egy érettségi bizonyítvány másolatáért, mely az egyetemi indexem kitöltéséhez kellett. És lám, ki ül az irodában? A volt általános iskolai igazgatóm. Meglepetésemben Dicsértessékkel a Jézus Krisztussal köszöntem, mire ő még nálamnál is meglepettebben, gyermeki illemtudóan adta rá a választ: Mindörökké, ámen.

Aki e világ képére és hasonlatosságára akarná, hogy gyermeke alakuljon, s beéri csupán azzal, hogy pusztán csak boldoguljon, az ne szorgalmazza gyermeke hitoktatását, de aki arra vágyik, hogy gyermeke boldog emberként Isten képére és hasonlatosságára növekedjék, az segítse őt abban, hogy megtalálja a neki megfelelő hittanos csoportot.

Áldást, békességet!

fr. Zatykó László

Nyári emlékek

V. Ferences Ministránstalálkozó és Kupa - Esztergom, június 15-19.

Mint már négy éve, most is megrendezték az esztergomi Ferences Ministráns Talál­ko­zót és Kupát. A találkozóra Jónás atya vezetésével érkeztünk (mivel Zalán atya eltörte a lábát), de Szegedről, Gyöngyösről, Budáról és Pasarétről is érkeztek ministránsok, összesen kb. 110-en. Szállást a szokásoknak megfelelően a Ferences Gimnáziumban kaptunk.

Rögtön első nap ebéd után kimentünk a szigetre focizni. A szécsényi ministránsok egy fiatalabb, „mikro” korosztályú és egy idősebb, Szécsény-Buda „vegyes” csapattal képviseltették magukat a focikupán. Sajnos a bemutatkozó mérkőzésen mikro csapatunk kikapott Szeged (erősebb) mikro csapatától, de mi megmutattuk a szegedieknek, hogy mit  tudunk: Buda-Szécsény vegyes csapatunk 4:0-ra ütötte ki Szeged nagy csapatát. Mivel már későre járt az idő, hétfőn több meccset nem is játszottunk. Vacsora után a Jó Pásztor kápolnába mentünk fel misére. Mise után még kirándultunk egy jót, aztán alvás.

Másnap reggeli után buszra szálltunk és elmentünk Dobogókőre. Onnan gyalog  Pilisszent­lász­ló mellé, a pálos kolostorhoz kirándultunk - ez  kb. 6 km-re volt. Ott tartottunk az aznapi szentmisét, majd elfogyasztottuk az ebédet. Ezután számháborúztunk egy jót, amit a feketék csapata nyert. A számháború után a tíz éven aluliak busszal mentek vissza a gimnáziumba, a többiek pedig gyalog tették meg a több mint 25 km-es utat. Még az a szerencse, hogy a vezetők tudták, az utat, mert ha nem tudták volna, biztos nem vezettek volna fel minket egy igen nagy hegyre és onnan le. Végül nagy nehezen este 8 órára mi is visszaértünk a gimibe.

Szerdán szerencsére 8-ig alhattunk, de reggeli után rögtön kimentünk focizni a szigetre. A „mikro” csapatunk ezen a napon jobb formában volt, mint hétfőn, mivel lazán vérték a Gyöngyös, Buda és Szeged (gyengébb) csapatát. Mivel ilyen jó eredményt értek el, bekerültek a döntőbe. A döntőt a Szeged (erősebb) „mikro” csapatával játszották. Az első kapott gól után azt hittük, hogy szétesik a csapat, de Jónás atya és mi nagyon jól szurkoltunk nekik. Az utolsó 5 percben sikerült is Baranyi Árpinak egy bombagólt lőnie. Ezután a védelemre erősíttettek, így kibírták az utolsó percig, ahol egy véletlen kapott gól miatt csak a másodikok lehettek, ami így is igen jó eredmény. „Makro” csapatunk sem panaszkodhat, mert ők is lazán kerültek be a döntőbe. Ott viszont semmi esélyünk nem volt, mert a Szeged (erősebb) „makro” csapatában a legfiatalabb játékos is már 16 éves volt, így itt is a második helyért járó oklevelet hozhattuk el. Este egy tábortűz keretében volt a díjkiosztás.

Másnap délelőtt azért még volt egy kis foci. Megnéztük a Ferences Testvérek és a Ministráns Ligaválogatott meccsét, amit a ferencesek nyertek. Ebéd után elbúcsúztunk, aztán indultunk haza.

Mindenki nagyon jól érezte magát ezen a táboron és nagyon szeretnénk, ha jövőre is megrendeznék.

Szabó Gábor és a ministránsok

Hittanos tábor - Nógrád,  július 4-10.

A tavalyi tábor sikere után, Jónás testvér ebben az évben is megszervezte hittancsoportjai számára a nyári ifjúsági találkozót, így egy hetet tölthettünk Nógrádon a pasaréti hittanosokkal és a tavalyi táborból már ismert kísérőkkel együtt. Ezt az emlékezetes tábort idézzük most fel, hátha sikerül felkeltenünk, azon társainknak a figyelmét, akik még eddig nem voltak hittantáborban.

Megérkezésünk után mindenki bemutatkozott, hogy így is segítsük a közösség kialakulását, ami bizony pár napba telt, mire sikerült.

Vasárnap kellemes idő ígérkezett, ezért túrázni indultunk, ám az út hosszúnak  és sárosnak bizonyult. Este fölírtuk mindenki nevét egy-egy cetlire és a kihúzott személyre, mint őrangyal kellett vigyáznunk, vagyis gondosan, de észrevétlenül.

Következő nap számháborúzni mentünk az erdőbe, majd egy megfelelő helyre érve kezdődhetett is az izgalmas játék.

Természetesen a mindennapi szentmise sem maradhatott el. Esténként összegyűltünk imádkozni, majd mesét hallgatni.

A keddi napot a kísérők „fittnesz-tudása” indította a reggeli torna keretében, aztán kezdetét vette a különleges sportnap. A versenyszámok közt szerepelt a tojásdobálás, a vízzel telt lufi adogatása és nem maradhatott el a mocsárjárás sem. Este kosár- és focibajnokság zajlott, ahol a kísérők egy része természetesen nekünk drukkolt. Igaz, hogy a fociban a pasarétiek szerezték meg a győzelmet, de bebizonyosodott, hogy a kosárban verhetetlenek vagyunk.

Másnap délelőtt lelki napot, - az elmélkedés és az imádság mellett - csendet és böjtöt tartottunk. Délután spanyol-, skót- és magyartáncokat tanultunk, eközben a csoport másik része füzeteket és bábokat készített.  

Csütörtök reggel csapatokra osztottak minket és megkezdődött az izgalmas akadály­ver­seny, amely a  résztvevő csapatokból  teljes együttműködést kívánt. A kísérők egy kitalált mese szereplői voltak. A nyeremények kiosztásakor minden résztvevő kapott édességet. Késő este vette kezdetét a záró buli. A fiúk felkérték a lányokat skót táncra. Egyik kísérőnk bemutatta spanyol tánctudását, majd éjjel egy órakor került sor a pólók kiosztására, amelyen mindenkinek rajta állt a tábori beceneve, és közben kiderült az is, hogy ki kinek volt az őrangyala.

Pénteken nehéz volt a búcsúzás kísérőinktől és a pasarétiektől egyaránt.

Ezúttal szeretnénk mindannyiunk nevében köszönetet mondani Jónás testvérnek, hogy megszervezte a tavalyi, és idei tábort is - hiszen „ez a tábor nem jött volna létre, ha nincs Jónás testvér” és a kísérők.

Csordás Veronika, Varga Kitti és Kómár Andi

Családos tábor - Nógrád,  július 19-24.

A Plébánia által szervezett „Családi Tábor” mindenki számára buzdító alkalom volt. Mi - azok a családok, akik éltünk a felkínált lehetőséggel, - 5 felejthetetlen napot töltöttünk a börzsönyi hegység alatt elterülő kisközségben.

Mindannyiunknak jó érzés volt kiszakadni a hétköznapok egyoldalúságából, a megszokott környezetből és kipróbálni egy kicsit másfajta életet, de próbatétel is volt ez egyben minden család számára, hiszen a másokhoz való alkalmazkodás, a másik megértése, elfogadása nem mindig könnyű.

Tanultunk egymástól! A közös kirándulások, főzések, strandolás, tábortűz, játékok, de a komolyabb beszélgetések, közös imádságok is remek lehetőséget adtak a másik megismerésére, segítségnyújtásra, figyelmességre, apró szolgálatokra.

Tudott az ember egyedül lenni a gyerekzsivajban, és rácsodálkozott olyan dolgokra, amelyekre otthon talán fel sem figyel. Jó volt nézni mások örömét, amit a hétköznapi rohanásban gyakran elfelejtünk.

A gyerekek is jól érezték magukat! Nekik elsősorban a várhoz tervezett túra, a diósjenői strandolás, az esti szalonnasütések, közös játékok jelentettek igazi élményt, de a közös szentmiséken, imádságokon már ők is átérezték táborozásunk igazi célját.

Furcsa volt újra hazajönni! Mert az 5 nap ugyan gyorsan eltelt, de biztos, hogy egyikünk életéből sem tűnik el nyomtalanul. S ha csak egy picit is sikerült magunkkal hozni a csöndes falucska hangulatából, az ott élő emberek kedvességéből és az egymástól tanultakból, már megérte! Mert lesz mit átadni és lesz miből erőt meríteni az elkövetkező hétköznapokban - legalább egy évig! Mert jövőre, ha lesz rá lehetőség, mi szívesen részt veszünk újra egy hasonló családi táborozáson!

Pifka család

Cserkésztáborok ’98

Farkaskölyök tábor

Július 30-án reggel ½ 8-kor a buszmegállóban sorakoztunk. A busz 8 órakor indult, 9.30-ra Ságújfalura ért, ahol elfoglaltuk szálláshelyünket.

A napok a cserkésztáborok szabályai szerint teltek (zászlófelvonás, főzés, étkezések, tábortűz). Legnagyobb élményünk a táborozás során egy esős kirándulás volt, és a próba.

A kirándulás még napos időben indult. Fél óra múltán, mikor  már az erdő közepén tartottunk elkezdett szemerkélni, aztán zuhogni az eső. Persze a talaj is sárossá, csúszóssá vált. Bizonytalanul mentünk az erdőben. Engem egy lejtőn megcsúszva a hátizsákom segítségével egy ág fogott meg. A többiek alig tudtak kiszabadítani az ág fogságából. Jót nevettünk rajta, aztán megtaláltuk az utat is.

Utolsó nap volt a próba, melynek helyszíne egy erdő volt. Az egyes állomásokon kikérdeztek minket az eddig tanultakból. Nagyon élveztük, mindenkinek sikerült.

Élményekkel gazdagodva érkeztünk meg.

Szadlon Bernadett és Boda Barbara

Kisecseti cserkésztábor

Végre elérkezett a tábor! Nagy sietséggel készülődtünk és tanultuk az újoncpróbához szükséges történeteket, imát és szabályokat. Amikor megérkeztünk Kisecsetre, még 2 kilométer gyaloglás volt hátra a táborhelyhez, vagyis Lucskapusztához. Petráék felállított sátorral és rengeteg csomaggal fogadtak minket. Ezután a sátrak és a táborkereszt, zászlótartó felállítása és elkészítése volt fontos.

A hosszú és fáradalmas munkával délutánra el is készültünk. A tábortüzeknél minden őrsnek egy 48-as vagy egy humoros történetet, verset kellett előadni. Sok vidám, és szórakoztató előadást láthattunk. A munkánkat és a műsorokat mindig pontozták. Érdekes játékokat játszottunk pl. bigéztünk, színek háborújában harcoltunk és különböző cserkészjátékokkal töltöttük az időt.

Utolsó előtti nap volt a próba. Mint fiatal honvédek küzdöttük magunkat végig rajta. A Pilvax kávéházból Táncsics börtönébe siettünk kiszabadítani őt. Majd Kossuth Lajos toborzása után egy sebesült honvédet láttunk el. A szabadságharc befejezéseként végül Magyarország nagy címerét raktuk össze.

Sajnos másnap már pakolni kellett, de szerencsére a teherautó a nagyobb dolgokat elvitte, így nekünk csak a kisebb cuccokkal kellett utaznunk.

Mindenki boldogan és élményekben gazdagon tért haza. 

Palotai Csaba

Walesi cserkészek Szécsényben

Július 26-án érkezett meg Szécsénybe 20 walesi cserkész, hogy a szécsényi roverekkel közösen elkezdjék a cserkészházon a munkát. A tábor költségeire az Európai Unió Fiatalok Európáért programja biztosította a fedezetet, de ezen kívül sok helyi támogatónk is volt.

A tábor ideje alatt sikerült a cserkészház oldalát és a hátsó falát bevakolni az egyik walesi fiatal irányítása alatt. Kimeszeltük a házat belülről, s az ajtókat, ablakokat is újrafestettük. Megcsináltuk a ház mögötti kerítés alapjait is.

De a sok munka mellett mindig érdekes program is várta a cserkészeket. Az éjszakai színek háborújától kezdve a salgótarjáni és balassagyarmati strandon át a hollókői tábortűzig mindig volt mit csinálni.

A 10 napos szécsényi tartózkodás után még 4 napot töltöttünk Budapesten ahol az ország nevezetességeivel ismerkedhettek meg vendégeink. Azt hiszem mindannyiunk számára felejthetetlen élmény volt ez a tábor.

Végh Tímea

Karitász-nyár

A Plébánián március végén megalakult Karitász Szeretetszolgálat csoport tagjaiként - számos gyermekkel közösen - Húsvétkor 36 beteget látogattunk meg, akik már nem tudnak eljönni a szentmisékre. A betegeknek kis ajándékokkal kedveskedtünk, amit nagyon nagy szeretettel fogadtak.

Az elsőáldozásra a csoport tagjai a gyerekek megvendégelésében segédkeztek ill. a templom díszítésbe is besegítettünk.

A pünkösdi zarándoklat alkalmából a zarándokház takarításában a kert kaszálásában, rendbetételében illetve Szentkútra érkező búcsúsaink gulyással való megvendégelésében összesen 11 férfi és asszony segédkezett.

A június 5-i gyűlésen Jónás atya elmélkedése után a további teendők megbeszélésére került sor, majd egy vendégként köztünk lévő bajai karitásztag számolt be munkájukról - sok segítséget nyújtva lelkiekben és gyakorlati tapasztalataival egyaránt.

Az úrnapi körmenetre a Králik-ház előtti sátor készítését a csoport tagjai vállalták, hasonlóan a Králik család sírjának gondozását is.

Nyári továbbképzésen összesen 3 tag vett részt, Iszkaszentgyörgyön Karitász találkozón illetve Vácott Karitász Szabad Egyetemen - lelkiekben megerősödve a további munkára.

Június 25-én a Budapest Felső-Krisztinaváros Plébánia Karitász csoportja látogatott el hozzánk. Akiket saját készítésű süteménnyel, üdítővel illetve gyümölccsel vendégeltünk meg. Munkájukról szóló beszámolójukból, tapasztalatikból merítve hasznos bíztatást kaptunk.

A klarissza nővéreknél a fogadalomtétel alkalmából az előkészítésben és a vendégek kiszolgálásában öten vettünk részt.

A Králik-ház hagyatéki végzésének megérkezése után a ház és a kert rendbetétele várt ránk. A ház megáldására és egyben a nagyszülők köszöntésére Szent Anna és Szent Joachim ünnepe kapcsán július 26-án került sor. A nagyszülőket a gyermekek műsora köszöntötte, majd Zalán atya áldotta meg a házat, amelynek rendeltetése - Mici néni végakarata szerint - a szegények és a rászorulók segítése lesz. A köszöntőre a szociális otthon lakóit is meghívtuk, akik nagy örömmel el is jöttek.

A nyáron az Egyházmegyei Karitász szervezésében 3 szécsényi gyermek, egy fiú és két lány vett részt 1-1 hetes nyaraláson Diósjenőn. Ők más nyaralásra nem jutottak volna el, ezért számukra nagy segítséget és élményt jelentett ez a tábor. A gyerekek utazását és kísérését a csoport egyik tagja intézte és segítette.

Augusztus 1-én, a Porciunkula búcsún a búcsúsok megvendégelését a csoport szervezte, süteményeket és szendvicseket készítve számukra, a felszolgálásban és a rendrakásban is segédkezve. A hívek számára egyúttal könyvvásárlási lehetőséget is szerveztünk, ahol igényes lelki könyvekhez juthattak hozzá a búcsúsok.

Munkánkat olyan szeretettel próbáljuk végezni, ahogyan Jézus Krisztus szeretetből jött el hozzánk, értünk születve, élve, szenvedve és meghalva. Milyen csodás ez a szeretet! Ha őt tudjuk utánozni szeretetében, akkor itt a földön kevesebb bánat és több öröm lesz életünkben.

Vajon akarunk-e szenvedő és nélkülöző embertársainkon keresztül a megvetett Jézuson segíteni?

Akinek a szíve elesett embertársával való találkozása alkalmával a távolságtartás és az ítélkezés helyett a szeretetre indul, az Isten szeretetének közvetítője lehet. Mindaz, aki követi ezt a belső vágyat és hívást, aki szeretné embertársait segíteni, a karitász munkában lelket formáló munkát végezhet, melyen keresztül Isten kegyelme árad. Hiszen erre az Úr hív minket szeretetével.

Tornyos Józsefné karitásztag

Liturgia

A szentáldozásról

Minden szentmise a szentáldozásért van, - azért jövünk misére, hogy Jézussal egyesüljünk a szentáldozásban. Erre készülünk a szentségi böjttel, a figyelmes részvétellel, imádkozással, énekléssel. Amilyen figyelmes a készületem, olyan a szentáldozásom. Érdemes tehát egy-két szót szólni erről.

Ma a magyar egyház előírása szerint általánosan két féle módon vehetjük magunkhoz az Úr Testét: kézbe áldozással, vagy a nyelvünkre téve. Mindenki maga döntheti el, melyik a kedvesebb számára, de mindenképp fontos, hogy kellő tisztelettel és figyelmességgel tegyük.

A kézbeáldozás az ősi formája az Úr Testének vételére. Már az első századokból fennmaradtak olyan iratok, amelyek leírják, hogy milyen módon és milyen lelkülettel vegyük magunkhoz az Oltáriszentséget. Bal kezünkből bölcsőt formálva, jobb kezünkkel alátámasztva, nyitott szívünket jelképezve nyújtsuk, jól láthatóan az áldoztató felé. Nyitott tenyerünk jelzi egész életünk odaadását és a Jézus után vágyó szívünket. A Szentség vételekor hangos Ámen-t válaszolunk (Hiszem, Úgy van), majd oldalra félrelépve - a következő áldozónak helyet engedve, de az áldoztató felé fordulva - jobb kezünkkel vesszük magunkhoz az Oltáriszentséget. A Szentséget nem vihetjük helyünkre, a kezünk legyen üres, erre az időre a rózsafüzért vagy a kesztyűt vegyük le, a táskát hagyjuk helyünkön.

A megszokott, hagyományosnak tekintett nyelvre­áldozáskor is ügyeljünk a méltó vételre: az Ámen-t hangosan kimondva, majd szánkat kinyitva, nyelvünket a szükséges mértékig kidugva áldozzunk.

Fontos, hogy a higiénés szempontokat is figyelembe vegyük: ügyeljünk, hogy a nyelvünk ne érjen az áldoztató kezéhez. Ebből a szempontból a kézbeáldozás bizonyosan szebb és méltóbb forma.

Mindenki dönthet arról, melyik forma áll szívéhez közelebb, melyik fejezi ki jobban a Jézussal való találkozás intimitását és méltóságát. Bármelyiket is használjuk, a szív tisztasága és nyitottsága adja meg a kellő tiszteletet Annak, Aki mindent odaad értünk.

Eseménynaptár

·      A szentkúti pünkösdi búcsúra 44 férfi zarándokolt el, köztük 21 középiskolás korú vagy fiatalabb. 

   Május 30-án autóbuszos zarándokaink a gyöngyöspatai templom megcsodálása után meglátogatták gyöngyösi ferences templomot és kolostort, ahol Ágoston, (Boros Gyevi) Imre és Leopold atya fogadta, majd a templom megtekintése után kis agapéra látta vendégül őket. A felsővárosi templom és a kincstár megtekintése, majd a mátrafüredi ebéd után a mátraházi ferences templomban a imádkoztak. A szentkúti kegyhelyen férfi gyalogos zarándokainkkal közösen vettek részt a szentmisén.

·      Július 12-én Jean Paul Jeager püspök jelenlétében két klarissza nővér, augusztus 1-jén Mária Klarissza szegénygondozó nővér tett örökfogadalmat templomunkban. Imádkozzunk értük!

·      Július 27-én a Pax Vobis ifjúsági énekkar adott kb. egyórás műsort hátrányos helyzetű gyermekek javára templomunkban.

·      A Porciunkula búcsún az esti ünnepi szentmisét Majnek Antal kárpátaljai püspök atya, az éjféli misét Bokros Levente atya, a váci ferences templom vezetője mutatta be.

·      Urunk Színeváltozásának ünnepén este szentmisével ünnepeltük templomunk búcsúnapját.

·      A nagyboldogasszonyi gyalogos zarándoklaton összesen kb. 140 hívő vett részt, ezen kívül autóbusszal 150-en, sokan pedig autóval érkeztek Szentkútra.

·      Augusztus 18-án 140 fiatal szállt meg éjszakára kolostorban, akik Esztergomból zarándokoltak Szentkútra. A fiatalok megvendégeléséhez a hívek is hozzájárultak adományaikkal és szorgos segítségükkel. Köszönjük!

·      Házasságot kötöttek: Jusztin László és Domján Melinda, Bablena Attila és Tóth Cecília, Takács Róbert és Gazsi Bernadett, Géczy Zoltán és Gordos Judit, Kőszegi Péter és Makovinyi Beáta, Jusztin Attila és Juhász Linda, Józsa Richárd és Veres Viktória, Vágner Zsolt és Király Ildikó.

·      Nyáron kereszteltük a következő gyermekeket: Király Virág, Kiss Ádám, Nagy Zsolt, Jusztin Roland, Berki Richárd, Priska Anita, Kiss Gergő, Bori Balázs, Balázs Eszter, Lavrik Aletta, Varga Bence, Vilimi Fruzsina.

·      Halottaink: Tóth Béla, Ember Jánosné sz. Süllei Mária, Rácz Vilmos, Kovács Károlyné sz. Liptay Margit, Kékkői Károly, Szalai József, Abovics Lajosné sz. Géczi Terézia, Lestyánszki Mihályné sz. Vidu Julianna, Márton Gergő. Nyugodjanak békében!

·      Szeptember 6-án, a noviciátus végeztével 4 testvér tesz egyszerűfogadalmat Szécsényben és Gyergyószárhegyen, és 9 fiatal ölti magára Szent Ferenc ruháját. Imádságunkkal kísérjük őket!

Őszi programjaink

·      Szeptember 13-án tartjuk a pösténypusztai templom búcsúnapját, ekkor áldjuk meg az újonnan készült Lourdes-i barlangot is.

·      Szeptember 13-án a felújított temetőkápolna búcsúja alkalmából a 11 órás szentmisét a kápolnánál tartjuk.

·      Szent Ferenc boldog halálára (Tranzi­tu­sára) em­­lékezünk ok­tóber 3-án, szom­baton az esti ünnepi szent­misé­ben. A szent­­mise után agapé­ra vár­juk a testvéreket a kolostor folyosóján.

·      Az októberi rózsafüzér ájtatosságokat a az esti szentmisék előtt, 18.30-kor tartjuk. Szeretettel várjuk a testvérek segítségét az előimádkozásban!

·      Október 10-11-én a pasaréti és a szegedi ferences templom kiskórusa és ministránsai lesznek vendégeink. Elszállásolásukhoz szeretettel kérjük majd elsősorban a gyermekes családok, hittanosok segítségét. Kérjük, kísérjék majd figyelemmel a hirdetéseket.

·      Az óraátállítás után az esti szentmisék minden nap 6 órakor kezdődnek.

·      Novemberben minden este kedves halottainkért mutatjuk be a szentmiséket. A padokra október végétől kitett borítékokban található lapokra írják majd fel mindazok nevét, akikért a közös imádságot kérik, majd a borítékba visszatéve, a szentmisékre szánt adományaikkal együtt az újságos pad melletti zárt perselybe dobják majd be.

·      November 1-én, vasárnap lesz Mindenszentek ünnepe. Délután 3 órakor a temetőben imádkozunk elhunyt hozzátartozóinkért, ekkor lesz lehetőség az új sírkövek meg­­áldására is. Az esti szentmise után halottainkért imádkozunk majd. Hétfőn, Halottak napján reggel 8-kor lesz a temetőkápolnában szentmise (a templomban ezen a napon reggel 7-kor nem lesz szentmise).

·      Krisztus Király ünnepe, az egyházi év utolsó vasárnapja november 22-én, Advent 1. vasárnapja november 29-én lesz.

·      December 1-én egész napos szentségimádást tartunk templomunkban.

Könyvtár-ajánló

Plébániánkon 1998 februárja óta működik az egyházközségi könyvtár, amely jelenleg 352 kötettel áll az olvasni vágyók rendelkezésére.

A könyvek egyik részét a kedves hívek adományaiból és ajándékozásából kaptuk, - amit ezúton is hálásan köszönünk, - de a könyvkészlet folyamatosan bővül is új és színvonalas olvasmányokkal.

A könyvek elsősorban lelki épülésünket, fejlődésünket és növekedésünket segítik. A gyerekek részére keresztény szellemiségű mesekönyveket, a fiatal házasok és családok számára hasznos tanácsokat, nevelési útmutatásokat adó irodalmat, például „Szerelem és házasság”, „A kisgyermek vallási nevelése”, a „Jegyesek”, a „Keresztény élethivatás”, a „Családi élet” című könyveket ajánlhatjuk. A középkorosztály számára érdekes lehet az Assisi Szent Ferencről, Szent Kláráról, Pió atyáról, Teréz anyáról, Apor Vilmosról szóló könyv, az „Ezer találkozás a Szűzanyával Medjugorjéban”, vagy Gyökössy Endre könyve „A Szeretetről” vagy „Az élet sebeinek gyógyítása” című kötet. A felsorolt címek csak ízelítőt adnak a sok értékes könyvből.

Az eltelt időben a hívek szép számmal látogatták a könyvtárat, megelégedéssel. A jövőben is szeretettel várjuk a kedves testvéreket: a könyvtár szombaton este a szentmise előtt és után, vasárnap pedig ½11-11-ig a plébániai iroda melletti helyiségben.  Reméljük, hogy az őszi munkák csökkenésével több idő áll rendelkezésre az olvasásra és a művelődésre, hiszen lelki életünk gyarapítása mindannyiunk javát szolgálja.

Kérjük a Szentlelket, hogy gyarapítsa bennünk a tudásvágyat és erősítse meg szívünkben hitünket: Jöjj el, Szentlélek Úristen, töltsd be híveid szívét és szereteted tüzét gyullaszd fel bennünk!

Batta Istvánné és Lazsán Mihályné könyvtárosok

 

Terveink

A nyár végére elkészül a Domina-kápolna felújítása: a vakolat kijavítása és a meszelés után új képek és rácsok kerülnek a középkori emlékoszlopra.

A 2 évvel ezelőtti külső vakolás és felújítás után most temetőkápolna villamosrendszerének felújítására és meszelésére került sor, illetve a liturgikus tér is megújult, hogy így méltó körülmények közt imádkozhassunk elhunytjainkért. Köszönet mindazoknak, akik önkéntes munkájukkal tevékenyen segítették a felújítást!

A templom orgonájának felújítása szeptember közepén kezdődik: az új, speciális fújtató motor beépítése után a játszóasztal és az elektromos traktúra kontakthibáinak javítására kerül sor, majd a sípsorok intonációjának kiegyenlítésére és a hangolásra. A munkák várhatóan Szent Ferenc ünnepére fejeződnek be.

A beruházás költségeihez szeretettel fogadjuk a hívek adományait a templomi perselyen keresztül, a sekrestyében vagy az irodában.

Apró hírek

·      A plébániai irodán hétfőtől péntekig délelőtt 9.30-11.00 és délután 16.00-17.30 között állunk a testvérek rendelkezésére.

·      Plébániai Könyvtár egyre bővülő, igényes könyvekkel várja az érdeklődő híveket - gyermekeket, fiatalokat és időseket egyaránt - szombaton az esti szentmise előtt és után, illetve vasárnap 10.30-11.00-ig. A könyvtár az iroda mellett található.

·      A zsolozsmát - vasárnap kivételével - 6.35-kor és 18.35-kor imádkozzuk a templomban. A közös imádságot segítik a hívek számára készült zsolozsmás füzetek.

·      Minden csütörtök este a szentmisék után kb. ½ órás csendes szentségimádást tartunk az egyházközség megújulásáért, családjainkért, gyermekeinkért, fiataljainkért és egész hazánkért.

·      Minden hónap első vasárnapján a ½10-es szentmisét az egyházközség híveiért ajánljuk fel.

·      Minden hónap első péntekén felkeressük a betegeket.

·      A Ferences Világi Rend minden hónap első szombatján és harmadik vasárnapján az esti szentmise után tartja összejövetelét. A közösség tagjaiért ajánljuk fel a 3. vasárnapokon az esti szentmisét.

·      A Rózsafüzértársulat minden hónap második vasárnapján tartja a titokcserét. A reggeli szentmisét ezeken a vasárnapokon a társulat élő és elhunyt tagjaiért ajánljuk fel.

·      Újra indul a felnőttek számára minden hétfőn az esti szentmise után a bibliaóra, melyre szeretettel várjuk a kedves testvéreket.

·      A házasságra készülő fiatalok és a szülők figyelmét szeretettel felhívjuk, hogy az esküvőre - az alapos készület érdekében - 6 hónappal korábban, a keresztelőre 1 hónappal korábban kell jelentkezni a plébánián.

·      A Szécsényi Harangok című újság ingyenes, - hogy mindenkihez eljuthasson. Egy szám nyomdai költsége kb. 20 Ft. Kérjük a kedves testvéreket, hogy lehetőségeikhez mérten az újságos perselyen keresztül támogassák az előállítást. Köszönjük! 

Napraforgó  -  Gyereksarok

Rejtvény

A pünkösdi rejtvény megfejtése: a „szeretett tanítvány” János apostol volt. Helyes megfejtést küldött be: Csordás Veronika, Kovács Balázs, Kuris József, Lazsán Bence, Oláh Mónika, Petrovics Anett. Ajándékukat a sekrestyében vehetik át.

Ha a mostani rejtvény táblájában lóugrás szerint haladsz, II. János Pál pápa egyik mondását kapod. Szívleld meg!

oz

űs

zig

 

aze

zt

égK

ush

aah

az

tj

gy

ris

 

A kitöltött táblát szeptember 27-ig névvel ellátott borítékban a sekrestyében adjátok le.

Pályázat

„A nyár legszebb napja” címmel szeretettel várjuk kétoldalas fogalmazásotokat illetve A4-es rajzlapra festett, rajzolt pályaműveiteket szeptember 27-ig a sekrestyében. (Neveteket és címeteket ne felejtsétek el ráírni!)

A pályaműveket jeles tagokból álló zsűri bírálja majd el, és a legjobbakat értékes ajándékokkal jutalmazza.

Ministránstoborzó

Jézusnak szolgálunk! - ez a jelszava a ministránsközösségnek, amely szeretettel vár minden olyan 8 évesnél idősebb fiút, aki szívesen vállalja a ministrálással együtt járó kötelezettségeket: a heti foglalkozásokon való részvételt, a rendszeres hétköznapi és vasárnapi ministrálást, a fegyelmezett és hűséges szolgálatot, a hétköznapokban is Jézusnak elkötelezett keresztény életet és viselkedést, imádkozást.

Aki mindezeket szívből vállalja, részese lehet egy vidám közösségnek, a játékoknak, a ministránskirándulásoknak és táboroknak, de legfőképp Jézus szeretetének!

A jelentkezőket szeptember 11-én, pénteken  délután ½5-re várjuk a hittanterembe.

Humor

A későbbi XXIII. János pápa, még mint franciaországi nuncius egyszer összetalálkozott egy egyszemélyes felvonó előtt a francia főrabbival. „Csak Ön után!” - mondta udvariasan a főrabbi. A nuncius ugyanolyan udvariasan válaszolt: Nem! Először Ön, kérem! Majd némi zavart csend után így folytatta: „Ön mindenképpen előttem megy, hiszen előbb jön az Ószövetség, és csak azután az Új.”

Ima, vers, vallomás

A jóság oly egyszerű:
mindig másokért élni, sohasem magunkat keresni.

Dag Hammarskjöld

Hiszem, hogy van nap, még ha nem is ragyog,
Hiszem, hogy van szeretet, még ha nem is érzem,
Hiszem, hogy van Isten, még ha nem is látom.

a varsói gettóban talált üzenet

Az egyetlen alak, melyben Isten egy éhezővel találkozhat, a kenyér alakja.

Az imádság volt életem megmentője. Imádság nélkül már régen megzavarodtam volna. Nagy részem volt a legkeserűbb tapasztalatokban, mind nyilvánosan, mind magánemberként. Ezek időnként a kétségbeesésbe kergettek. S ha sikerült úrrá lennem a kétségbeesésen, akkor azt csak az imádságnak köszönhetem.

Mahatma Gandhi

Krisztus Lelke,
kifogyhatatlan gazdagságod által
szentelj meg engem!

Krisztus Teste,
önfeláldozó szenvedésed által
üdvözíts engem!

Krisztus Vére,
Szívednek rám áradó melege által
ihless meg engem!

Krisztus kínszenvedése,
azzal az erővel amellyel kínjaidat elviseled,
erősíts meg engem!

Ó, édes Jézus,
- mert Te oly végtelenül jó vagy, -
hallgass meg engem!

Sebeid mélyén
- mert az biztos menedék nekem, -
rejts el engem!

Ne engedd
- mert az örök boldogtalanság lenne, -
hogy elszakadjak Tőled!

A gonosz ellenségtől
- mert másképp legyőznek, -
oltalmazz meg engem!

Halálom óráján,
amikor szívem remeg a félelemtől,
hívj el engem!

S mert kezdettől fogva szerettél,
juttass magadhoz engem,
hogy szentjeiddel dicsérjelek Téged,
Uramat, Istenemet,
mindörökkön örökké! Ámen.

P. Lippert

Ahol szeretet és bölcsesség van,
ott nincs sem félelem, sem tudatlanság.

Ahol türelem és alázatosság van,
ott nincs sem harag, sem felindulás.

Ahol vigasság és szegénység van,
ott nincs sem kapzsiság, sem zsugoriság.

Ahol nyugalom és elmélkedés van,
ott nincs sem aggályoskodás, sem szertelenkedés.

Ahol az Úr félelme őrzi a kapukat,
ott nincs helye az ellenségnek a betörésre.

Ahol irgalom és tapintat van,
ott nincs sem pazarlás, sem keményszívűség.

Assisi Szent Ferenc Intelmeiből (Int XXVII.)

éVissza a lap tetejére

éVissza a Szécsényi Harangok archívumába