Honlap Fel

 


 A szécsényi katolikus egyházközség hírlevele

2006. Nagyböjt - Húsvét

 

LELKISÉG

 

Ima nemzetünk lelki megújulásáért

Istenünk eléd borulunk könyörögve hazánk lelki megújulásáért. Tudjuk, hogy ez a mi tennivalónk, de arra is emlékszünk, amit Jézus mondott „Nálam nélkül semmit sem tehettek”. A Szentlélek fényét és Jézus Szívének szeretetét öntsd belénk, hogy valódi munkálkodást kezdjünk magunk és népünk lelki megújulásáért.

Az első magyar Szent Család, István, Gizella és Imre, valamint boldog Batthyányi Stratt­mann László és Szent Erzsébet példája lebegjen szemünk előtt, hogy az ő pártfogásukkal és a te kegyelmeddel meg­újítsuk csa­ládjainkat. Válás helyett hű­ség, veszekedés helyett sze­re­tet, abortusz helyett gyerme­kek­nek életadása legyen jellem­zője család­jainknak. Vállalják a keresztséget és az azzal járó feladatok teljesítését. Isten ajándékaként kapott gyermekeik valóban Isten gyermekeivé legyenek.

Szent Gellért és Szent Imre példája sarkalljon bennünket, hogy imáikra köztünk is felelős nevelés, igazi földi és örök életre felkészítő nevelők formálják a magyar gyermekeket, ifjakat. Tudásuk valódi, tisztaságuk hősies legyen, s így felkészültek és alkalmasak legyenek a magyar jövő terheinek vállalására.

Szent Margit imádságos vezeklő élete adjon indítást nekünk is, hogy csak az imádságos élet tehet boldoggá bennünket és csak ez mentheti meg hazánkat. Gyakran kell imára kulcsolni kezünket, sokszor kell a szentmiseáldozatban szívünkre ölelni az eukarisztia Krisztusát.

Szent László pártfogására szülessenek meg azok a magyar vezetők, aki a maguk érdeke helyett mindig az ország érdekét tartják fontosnak s készek ezért önzetlenül küzdeni, népünkért minden áldozatot meghozni.

Szent Erzsébet a szegényekért mindent szétosztó, a betegekért saját munkáját is odaadó szeretete, töltse be népünk minden tagját, hogy ne menjen el egyikünk sem közömbösen a szegények és nélkülözők mellett, hanem az irgalmas szamaritánus lelkületével gyakoroljuk a felebaráti szeretetet.

Boldog Apor Vilmos és az üdvözült magyar papok, szerzetesek pártfogásával szülessen meg fiataljainkban az apostoli munkáért lelkesedés, akár a papságot, akár a szerzetességet akár a világi apostoli hivatást választva és azt Isten dicsőségére és népünk szolgálatában gyakorolva.

Urunk, segíts bennünket, hogy felismerjük: csak becsületes, hazájukat, egymást és Istent szerető emberek menthetik meg országunkat. Segíts, hogy ilyenné váljunk és másokat mi is szavunkkal és példánkkal segítsünk ilyenekké formálódni. Ámen.

 

Nagyböjt – Bűnbánat

A bűnbánattartásnak három hagyományos eszköze: az imádság, a böjt és az alamizsna a kereszténység olyan alapvető gyakorlatai, melyek évszázadok óta segítik a bűnbánat elmélyülését és a kiengeszte­lő­dést. A böjt nem diéta és nem is az egészséges táplálkozás eszköze. Akkor visz közelebb Istenhez, ha csak Érte van! Csakis Istenért, és nem emberi célok miatt. A böjt értelme pedig, hogy az emberben kialakuló fizikai üresség emlé­kez­tessen az Isten iránti éhségre és szomjúságra. A pusztán kenyéren és vízen való böjt igazán megtisztítja a lelket és a szellemi képességeket is növeli. Az alamizsna szintén nem az emberek tetszésére van. Tulajdonképpen ugyanaz a lelkülete, mint a böjtnek: csak Istenért, minden más szándék nélkül megteszek valamit a mellettem lévő embernek, amit máskor nem tennék.

Természetesen ezeken kívül a bűnbánat legfontosabb része a lelkiismeretvizsgálat és a szentgyónás. A rendszeres imádság és a szentségek a lélek táplálékai, ezek nélkül a lelkünk elsatnyul. A lelkiismeret érzékenyebbé tehető. Ennek érdekében meg kell ismernünk a hét fő bűnt, és alaposan megvizsgálni életünket, hogy ezek mennyire vannak jelen bennünk.

 A hét fő bűn: kevélység, fösvénység, irigység, harag, bujaság, torkosság és jóra való restség. A kevélység önmagunk mások fölé emelése, amikor különbnek tartjuk magunkat másoknál. Ezért ellene van az igazságosságnak és az alázatnak, hiszen az a magatartás van mögötte, hogy az ember nem szorul rá Istenre. Ide tartozik a mértéktelen dicséretvágy, az elismerés, jó hírnév hajszolása, a fontoskodás, a sértődékenység, a rosszindulat feltételezése, a dac, a vitatkozás, a bűneink mentegetése, az ítélkezés. A saját bűneink mentegetésénél érdemes belegondolni, hogy a másik embert miért nem mentegetjük? Az ítélkezés egyenlő az irgalmatlansággal. A hátterében az áll, hogy valamit nem tudunk megbocsátani a másiknak, és nem merjük felvállalni vele a konfliktust. Így gyakran megsértjük az illetőt, vagy éppen valaki mással beszéljük meg a dolgot. Pedig az volna a helyes, ha megbeszélnénk a konfliktusainkat az érintettel, és nem ítélkeznénk mások fölött. Az Isten teremtett minket, ő elfogad olyannak, amilyenek vagyunk, hiszen nem alkotott selejtet. De nekünk is így kellene tekinteni a másik emberre. A kevélység bűne a legsúlyosabb főbűn, hisz ezáltal az ember Isten fölé helyezi magát. Legyőzésére orvosság az alázat, az egyszerűség, az igazságosság, az őszinteség saját magunkkal szemben és a szív tisztasága: mindig Isten legyen az első életünkben, Ő üljön a szívünk trónján.

A fösvénység a véges javakhoz való rendetlen ragaszkodást jelenti. Ezzel a véges dolgokat többre értékeljük Istennél. A következő bűnök mind idetartoznak: a kapzsiság, a vagyon különféle stiklikkel való növelése, mások bérének visszatartása, érzéketlenség mások nyomorúsága láttán, panasz a lelki vigasz elmaradása miatt, az Istentől kapott tehetségünk keveslése. Ennek oka, hogy nem vagyunk kibékülve önmagunkkal, az emberekkel és Istennel sem. Isten nem a türelmetlenség, az idegesség, a szenvedés Istene, hanem a Béke Istene, az Öröm Istene. Ha az ő szemével szemléljük magunkat és a többieket, akkor képesek leszünk kiengesztelődni mindenkivel, és ez az üdvösségünk alapja. A fösvénység elleni orvosság az Istenre hagyatkozás, a fölösleges dolgok kerülése és az irgalmasság gyakorlása.

Az irigység tulajdonképpen az ellenséges indulat szívünkben mások haladása láttán. Forrása a kevélység, és a kárhozatra visz. Felismerhető arról, hogy a jót elhallgatja, a rosszat kiemeli és örömmel hallgatja más szerencsétlenségét.

A harag valamilyen rossz által kiváltott szenvedély. Lehet bocsánatos bűn, ha valakinek olyan az alkata, a temperamentuma, hogy hajlamos a hirtelen haragra. Viszont ha az ember szándékosan Isten ellen fordul és ez eredményezi a haragot, akkor az halálos bűn. A harag azért alakul ki a szívünkben, mert nem tudjuk megbocsátani a másiknak, hogy olyan, amilyen. Isten irgalma azonban kimeríthetetlen, és ő azt akarja, hogy mi is hozzá hasonlóan irgalmasak legyünk. Ezért nem kell mindig szólni, ha valami nem tetszik a másik viselkedésében, ezzel ugyanis pokollá lehet tenni az életét. A megszólás az alapvető szeretetet kezdi ki, aminek köztünk lenni kell. A harag bűne az is, amikor az ember nem képes Istenre hagyni a sértettségét, illetve amikor bosszankodik ismétlődő gyengeségei miatt. Isten azonban feloldoz minket. Amit tehetünk: elhallgatunk, elfelejtjük a sértést és mentegetjük a sértőt, ráhagyatkozunk Istenre.

A bujaság bűne a nemi gyönyör élvezésének rendetlen kívánása. Ez a tisztaság elleni főbűn. A szív tisztaságából fakad a test tisztasága, ezért újra az a kérdés, hogy ki ül a szívünk trónján. Az orvosság a bűn ellen: a kísértések elengedése, az emberi méltóság tisztelete, a test kordában tartása és a gyakori gyónás, áldozás. Az Oltáriszentség kitisztítja elménkből a bűnös képeket, hiszen Isten mindennek az Ura.

A torkosság bűnének felismeréséhez el kell döntenünk, hogy ki az Úr a háznál. Mi az, ami mindennapjainkat meghatározza? Képesek vagyunk-e uralkodni a kínálkozók javak fölött, vagy az étel és az ital rabságában élünk?

A jóra való restség a saját lustaságunk, önzésünk, a megszokott kényelmünk miatt elszalasztott lehetőségeket jelenti, amikor elmulasztunk valami jót megtenni. Itt azt kell szem előtt tartanunk, hogy Isten nem mond le rólunk. Isten dinamikus Isten, fiatal Isten, zúgó szél! Ő nem mond le rólunk sohasem, nem engedi, hogy elvesszünk!

A Nagyböjt folyamán érdemes újra és újra átelmélkedni Orosz Lóránt atya fenti gondolatait a bűnbánat cselekedeteiről, és ha képesek vagyunk életünk részévé tenni azokat, egészen megújulhatunk!

Szabó Adrienn

Az Isten Szeretet: új reménység a világ számára
– gondolatok XVI. Benedek pápa enciklikájáról

„Az Isten szeretet.” Mekkora hála tölt el XVI. Benedek iránt, amióta csak bejelentette első enciklikája címét! Reményt gyújtott bennünk: hogy a nagy hír – Isten a szeretet –, a „szeretet” szó, ha visszaadjuk „eredeti ragyogását”, véget nem érve kiterjed, mint amikor az ember követ dob a vízbe, s egyre táguló körök keletkeznek. A média figyelme már bemutatása előtt, most pedig még inkább ezt engedi előre látnunk.

„Az Isten szeretet” – minden bizonnyal ez az az Ige, amelyet Jézus ma, ebben az új évezredben el akar nekünk mondani.

Igen, a szeretet bele van írva az egyház természetébe, ahogy a pápa írja. Gazdag történelmének örökségéhez az utóbbi évtizedekben a Lélek által támasztott új karizmák járultak. Szájról szájra továbbadva, a tanúságtétel által megerősítve a tanítás – „Az Isten szeretet! Isten úgy szeret téged, ahogy vagy” – emberek millióinak alakította át az életét. Számunkra olyan fény volt, amely a történelem legsötétebb óráján ragyogott fel: a II. világháború alatt. Ez a fény megvilágította az egész evangéliumot, felfedeztetve velünk, hogy Jézus nem félt kiejteni a szeretet szót. Sőt mi több, megértettük, hogy pontosan a szeretet az ő tanításának a lényege, és valóban ez a „világegyetemet mozgató eredeti teremtő erő”, ez mozgatja a mi személyes kis történelmünket – éppúgy, mint a világ nagy történelmét.

Biztos vagyok benne, hogy a pápa enciklikája spontán visszhangra talál az egész egyházban, s azon túl is: ha a szeretet megélése nem korlátozódik felebarátunk konkrét megsegítésére, hanem arra is késztet, hogy „a többi embernek közvetítsük Isten szeretetét, amelyet mi magunk is megkaptunk”, akkor előtűnik ennek a szeretetnek a gazdagsága, amelyet az emberek gyakran hősiesen élnek meg, csendben, a család ölén, a parlamentekben és a gyárakban, az egyetemeken és a külvárosokban, a világ legelnyomottabb területein, s azok között, akik arcukon viselik magának az Istenembernek az arcát, aki az Atyától elhagyatva felkiált.

Így „valamiféleképpen az élő Isten lesz láthatóvá”, az ő cselekvése a mi korunkban, ahogy XVI. Benedek pápa kívánta.

Isten pedig, akiben újra felfedeztük, hogy ő a Szeretet, magához vonzza a világot.

Chiara Lubick

Szentséges Szűz Mária, Isten Anyja,
Te ajándékoztad a világnak
az igaz világosságot,
Jézust, a te Fiadat - Isten Fiát.
Te teljesen ráhagyatkoztál
Isten meghívására,
s így a jóság forrásává lettél,
mely Istenből fakad.
Mutasd meg nekünk Jézust. Vezess minket Őhozzá.
Taníts meg minket megismerni és szeretni Őt,
hogy mi magunk is
valóban szerető emberek
és az élő víz forrásai lehessünk
egy szomjazó világban.

XVI. Benedek pápa imája „Az Isten szeretet” című enciklikájában

 

Liturgia

 

Isten nevében

Eldurvultunk. Sok mélységes és finom dologról már semmit sem tudunk. Ezek közé tartozik a szó is. Külsőséges valaminek tartjuk, mert már nem érezzük meg benne a belső tartalmat. Azt véljük, hogy csak futólagosan elhangzó valami, mert már nem érezzük erejét. Nem lök, nem üt, hanem csak csengés-bongásból álló könnyed képződmény számunkra. Mindazonáltal igaz, hogy a szó valami szellemi valóságnak finom teste. A szóban összetalálkozik és kifejezésre jut egy dolognak a lényege és valami a mi saját lelkünkből, amely az illető dolog előtt bennünk megszólal.

Legalábbis így kellene lennie. És biztos, hogy így kellene lennie. És biztos, hogy így is volt az első embernél.

A Szentírás első lapján azt halljuk, hogy Isten „az ember elé vezette az állatokat,” hogy az nevet adjon nekik. Nyitott érzékekkel és látható lélekkel nézett az ember a külsőn keresztül azok lényegébe, és ezt ki is mondta a nekik adott névben. Lelke válaszolt a teremtménynek hozzá intézett szavára. Megmozdult az emberben valami, ami különösebb kapcsolatban volt annak a teremtménynek mivoltával, s ez érthető is, hiszen az ember az egész teremtett világ egységes foglalata. Ezt a két elemet, a külső dolog lényegét és az ember belsejében erre adott választ élő egységbe foglalva, a névben mondta ki.

A névben eszerint egybekapcsolódott egy darab a külső világból, meg egy darab az ember belső világából, és ha az ember kimondta a szót, felébredt a lelkében a dolog lényegének képe, s felhangzott az, ami az ő belsejében erre a képre válaszolt. Így a név csodálatos jel volt, amelyben az ember ráeszmélt a világra és önmagára.

A szavak nevek. A beszéd pedig a dolgok nevével való bánásmód helyes művészete; a dolgok lényegével és a saját lelkünk lényegével, azoknak Isten-akarta egybehangzásában.

De ez a bensőséges kapcsolat a teremtett világ és a saját énünk között nem maradt állandó. Az ember vétkezett, és a kötelék elszakadt. A dolgok idegenekké, sőt ellenségesekké lettek előtte. Nem nézett többé beléjük tiszta tekintettel, hanem sóvárogva, uralkodni vágyóan, és egyszersmind a bűnös ember bizonytalan tekintetével. Azok azonban becsukódtak előtte, és elrejtették mivoltukat. De saját önmaga is kicsúszott a kezéből, mert önzően akart érvényesülni. Nem uralkodott többé önmagán úgy, mint előbb, nem tekintett többé gyermeki szemmel saját lelkébe. Lelke kiesett a hatalmából, és ő most már nem ismerte önmagát, nem rendelkezett önmagával.

A név-szó most már nem kapcsolja össze számára eleven egységbe a dolog és az ember lényegét. Nem ragyog többé feléje abból az Istennel békeszövetségben álló teremtmény teremtői gondolata. Csak egy szétszaggatott képet lát benne. Csak a lényegnek homályos sejtelemmel és vággyal megzavart hangja szól abból feléje. És ha egyszer jól meghallja a szót, megáll, figyel, eszmélődni kezd, és nem találja meg már többé az értelmet. Zavart, rejtvényszerű marad előtte, és fájdalmasan érzi, hogy vége a paradicsomnak.

De már ez sincs többé. Mi emberek annyira felületesekké váltunk, hogy még a szétrombolt szavak miatti fájdalmat sem őriztük meg. A neveket egyre gyorsabban mondtuk ki, egyre felületesebben és külsőségesebben, és egyre kevésbé gondoltunk azok lényegére. Úgy adjuk tovább ezeket, miként egy pénzdarabot adnak kézről-kézre: nem tudjuk milyen, mi van rajta, csak annyit tudunk, hogy ennyit és ennyit kapunk érte. Ilyen gyorsan szálltak a szavak szájról-szájra. A szavak belsője nem szólalt meg többé, a dolog lényege nem hangzott ki belőlük, a lélek nem ismert bennük ön­ma­gára. Puszta szó-pénzekké lettek, jelentették ugyan a dolgot, de nem nyilatkoz­tat­ták ki azt. Már csak egyszerű jelek voltak, azért, hogy mások megértsék, mit akarunk.

A nyelv az ő szavaival ezek szerint nem jelent már többé érintkezést a dolgok lé­nyegével, nem találkozik bennük egymással a dolog és a lélek. Sőt már az elveszett paradicsom utáni vágy sincs meg, s a beszéd csak valami sietős zörgés a szó-pénzekkel, miként a pénzszámláló gép gazdálkodik a pénzdarabokkal, anélkül, hogy valamit is tudna róluk.

Csak elvétve riadunk fel. Akkor azután egyszerre úgy hangzik felénk egy szóból, mintha az ősokok mélyéről törne föl a hang. A lényeg szólít minket. Vagy pedig a papíroson látjuk a szót, és azokból a fekete jelekből hirtelen világosság támad. A „név” lép elő, a lényeg, a lélek felelete. És ilyenkor újra átéljük azt az ősélményt, amelyből a szó fakadt, amelyben a lélek a dolog lényegével találkozott. Érezzük azt a csodálkozó nézést, a szellemi megragadást, amellyel az ember az előtte álló új valóság lényegét fogta meg, és saját belsejében formálta ki a szó alakjában. Tág térbe lépünk be, a mélységbe süllyedünk alá, és a szó ismét az az első alkotás, amelyre Isten szólította fel az embert. De rövidesen ismét minden elsüllyed, és tovább zörög a számláló masina...

Meglehet, hogy egyszer majd találkozol ily módon az „Isten”-névvel.

Ha az előzőket végiggondoljuk, megértjük, hogy az ószövetségi hívők sohasem ejtették ki az Isten nevét. Helyette „az Úr” nevet használták. Mert a zsidó nép különös kiválasztottsága annyit jelentett, hogy közvetlenebbül megérezte mint más népek Isten valóságát, Isten közelségét. Jobban megérezte mint mások az Isten nagyságát, fenségét, félelmetességét. Neki jelentette ki Isten az ő nevét Mózes által: „Az én nevem: Aki van.” „Aki van”, aki nem szorul senkire, aki egészen önmagában áll, aki minden létnek és erőnek foglalata.

A választott nép előtt Isten neve Isten lényegét fejezte ki. Úgy látta, hogy Isten mivolta ragyog ki e névből. Úgy számított előtte, mint maga az Isten, és úgy félt az Ő nevétől, mint egykor magától az Istentől a Sínai-hegyen. Hiszen Isten úgy beszél a saját nevéről, mint önmagáról: „Ott lesz az én nevem” – mondja a templomra vonatkozólag. És a Titkos Jelenések könyvében megígéri annak, aki hűségesen kitart, hogy „oszloppá teszi őt Isten templomában” „és ráírja az Ő nevét”, vagyis megszenteli, és önmagát ajándékozza neki.

Így azután értjük a parancsot: „Uradnak, Istenednek nevét hibába ne vedd!” Megértjük azt is, miért tanít minket az Üdvözítő így imádkozni: „Szenteltessék meg a Te neved,” és hogy „Isten nevében” kell kezdenünk minden dolgunkat.

Titokzatos az Isten neve. A végtelen lény mivolta ragyog ki belőle, annak a lényege, „Aki van”, a létnek és a végtelen fenségnek mérhetetlen teljességében.

És ebben a szóban él saját lelkünk legmélyebb mivolta is. Legbensőbb lényegünk válaszol Istennek, mert a lélek elszakíthatatlanul Istenhez tartozik. Ő teremtett minket és önmaga felé irányított, úgy, hogy nincs nyugta lelkünknek, míg csak Vele nem egyesül. Nincs is más értelme létünknek, mint az, hogy szeretetközösségben egyesüljön Istennel. Mindez, ami egész nemességünk, lelkünk lelke él ebben a szóban: „Isten” és „Én Istenem”. Eredetem és végcélom, létem kezdete és vége, imádás és vágy és bánat és minden.

Az Isten neve tulajdonképpen minden. Kérjük tehát Tőle, tanítson meg arra, hogy sohase „vegyük hiába” az Ő nevét, hanem hogy „megszenteljük” azt. Kérjük, ragyogjon fel számunkra az Ő neve dicsőségben. Sohase váljék neve előttünk ércpénzzé, mely élettelenül vándorol kézről-kézre, hanem maradjon számunkra végtelenül értékes és háromszor szent.

Úgy akarjuk tisztelni Isten nevét, mint Őt magát. És Őbenne tiszteljük saját lelkünk szentélyét is.

Romano Guardini

PLÉBÁNIAI ÉLETÜNK – KÖZÖS ÉLETÜNK

Téli élményeink

 

Vendel atyára emlékezve

Mint a templomi hirdetésekből már értesülhettek róla a szécsényi hívek, 2005. december 22-én az esztergomi kórházban életének 79., szerzetességének 58., papságának 53. évében elhunyt Pocsai Vendel atya, aki 1993 és 1997 között volt plébániánk vezetője.

Szerzetesi élete az akkori hagyományoknak megfelelően kezdődött: szeráfi kollégista volt Jászberényben, 1947-ben kezdte meg a noviciátust Szécsényben, majd teológiai tanulmányokat kezdett Gyöngyösön.

A szerzetesrendek működési engedélyének megvonása után, mint a csonka Nagyváradi Egyházmegye tagja, tanulmányait a Központi szemináriumban folytatta. 1952 karácsonyán tett örök fogadalmat, majd 1953-ban szen­telték pappá. Ebben az esztendőben a Központi Szemináriumból, mint „volt” szerzetest többedmagával kitették. Budán, később Pasaréten lakott, majd néhány évet az Egri Főegyházmegye szolgálatában töltött: Sirokra került káplánnak.

1957-ben térhetett vissza ismét a ferences rend keretébe, ekkor Esztergomba került teológiai tanárnak. 1969-től Pasaréten volt magiszter és teológiai tanár, 1972-től  Esztergomban a noviciusok magisztere lett.

Életében újabb fordulatot hozott 1974: kitelepült az Egyesült Államokba, és mint az ottani kusztódia tagja először New Brunswickba, majd Detroitba került.

A kusztódia megszűnése után hazatelepült Magyarországra. Nem rettent meg a reá váró feladattól és 4 éven át volt szécsényi plébános, majd 1997-től Szegeden, a növendékházban élt, és segített, ahol csak tudott.

A betegséget, a gyengeséget is elfogadta Urától, Megváltójától. Bár ágálhatott volna kellemetlen betegségei miatt, mégis belesimult az Úr tenyerébe. Ilyen megadóan fogadta az érkező Halál Nővért is, reméljük, aki tudott együtt szenvedni az Úrral, együtt is uralkodik majd Vele az örökkévalóságban.

Lelki üdvéért a gyászmisét 2005. december 27-én délelőtt 11 órakor mutattuk be Esztergomban, a ferences templomban, majd a kriptában helyeztük örök nyugalomra. Imádkozzunk érte, őrizzük meg jó emlékét!

 

Betegekért és betegekkel élve Szécsényben

Nagy dolog betegséget hordozni, betegségekkel, szen­ve­dé­sekkel együtt élni. Misztérium – ti­tok, melyet szépen megélni csak hit­tel lehet. Mivel misztérium és aján­dék, nem érde­mes kérdezni „miért”, mert erre csak az Úr válaszolhat, de sokat segíthet egy Máriához hasonlító IGEN az Istenre való ráhagyatkozásban. A betegség lehet számunkra áldás és teher. Ha áldásként fogadjuk, súlyából nem veszít, mégis könnyebb hordozni. A betegségben mélyebben találkozhatunk Istennel, szembesülhetünk életünk igazi értelmével és céljával, tanulhatunk több türelmet, elfogadást és felajánlhatjuk nap, mint nap Istennek, mint neki tetsző áldozatot. Így egy betegség igazgyönggyé, kinccsé válhat az életünkben, és segít annak a beismerésében, hogy Isten nélkül milyen gyönge és törékeny vagyok.

Szerzetesi életem kezdetén betegeket látogatva szép volt megtapasztalni, hogyan vált egy néni számára betegsége ajándékká. Zsuzsa néni mindkét lába amputálva és fél oldala lebénulva volt. Ezért mindig ágyban feküdt. Férje nagy szeretettel gondozta és ápolta. Ez a néni egyszer azt mondta nekem: „Nővérke! Én 17 éve viselem ezt a betegségemet. Annyi mindenen átmentem, annyi mindent megtapasztaltam és annyi kegyelmet kaptam általa, hogy tényleg semmi pénzért oda nem adnám. Olyan kinccsé vált az életemben, ami nagyon drága nekem.”

Az öregségre, betegségre készülni kell lélekben, hogy amikor bekopogtat, ne érjen felkészületlenül.

Ferences Betánia Otthonunkban megosztjuk életünket az idősekkel, fogyatékosokkal, súlyos betegekkel. Sokat tanulok tőlük, igaz példák számomra, és sokszor mély tiszteletet érzek irántuk néma szenvedésüket látva. Csendben szenvednek, sokszor már beszélni is alig tudnak, lényük mégis hangos kiáltás a világ számára. Vendégek, ellenőrök, ismerősök, mélyen megrendülnek türelmük és mosolyuk láttán, és erőt merítenek belőlük. Egyik szentéletű pápa utolsó hónapjait már súlyos betegen töltötte. Megkérdezték egyszer tőle, nem hiányzik-e neki a szentáldozat bemutatása? Ő így felelt: „Az ágy az oltár és magam vagyok rajta az áldozat.” Lakóinkat látva ez a gondolat sokszor eszembe jut.

Otthonunknak nem az a célja, hogy ide úgy mond „bedugják” az idős embert, aki nem kell a családnak. Ez az otthon nem erről szól, amint a nevében is benne van: Ferences Betánia Idősek Otthona és Testvéri Közössége. Tehát egy közösségbe fogadjuk be azokat, akik önként és szívesen jönnek, és a hozzátartozójukkal közösen segítünk, hogy öregségüket, betegségüket szépen, áldásként tudják hordozni. Az Istent szerető közösségnek hatalmas ereje van, mely lendít és erősít, persze a közösségben egymás terhét is hordozni kell.

Lakóink felének már nincs, nem él sem házastársa, sem gyermeke. A másik fele sem azért van itt, mert a családnak nyűg, teher vagy, mert nem sze­retik. Van­nak sú­lyos betegségek, akik­kel emberek sok éven át élnek. Sok esetben a család emberfeletti áldozatot hoz, hogy szerettüket kiszol­gálják. De az emberi erő is véges, csak az Isten ere­je végtelen. És mielőtt a család­tagok összeomolnának, segíteni kell őket terhük hordozásában. Korunkban egyre gyakrabban megjelenő betegség az Alzheimer kór és a demencia – időskori elbutulás. Az ilyen betegek úgymond nem úgy súlyosak, hogy fekszenek az ágyban, és emelgetni kell őket, hanem ellenkezőleg, mindig indulnak, bolyonganak, nem tudják, hol vannak. Fél percre sem lehet őket magukra hagyni, minden cselekvésüket irányítani kell, és sokszor ugyan azt nagy türelemmel kell elmagyarázni. Kiszolgáltatottá válnak, mint egy kisgyermek és babusgatásra szorulnak, mint egy csecsemő. Küzdelmes folyamat szembesülni azzal, hogy az, aki korábban fölnevelt, támaszunk volt, most meg sem ismer, és teljes gondoskodásra szorul.

Nekünk nővéreknek az a hivatásunk, hogy ilyen emberek mellé álljunk és életük utolsó szakaszát széppé, békéssé tegyük. Bár a társadalom lenézi és kirekeszti őket, bennük mégis különösen jelen van a szegény és megalázott Jézus. Életünk értékessége nem azon múlik, hogy mennyit dolgozunk, mennyi hasznos munkát végzünk. Isten szemében a betegek, akik nagyobb teljesítményre nem képesek ugyanolyan értékesek és kedvesek. Örüljünk, ha szolgálhatjuk őket, mert a betegek áldást hordoznak számunkra.

Ezúton szeretnénk megköszönni a szécsényi híveknek mindennemű támogatásukat, amit továbbra is szeretnénk kérni. Fontos ez otthonunk és betegeink számára is, hisz az elmúlt évben a közüzemi díjak jelentős emelkedése és az alkalmazotti bérek kötelező emelése ellenére mintegy másfélmillió forinttal kevesebb normatívát kapunk az államtól, mint az előző évben. Lakóink nagy része kisnyugdíjas, akiktől nem kérhetünk és nem is kérnénk támogatást, mint más luxusotthonokban. Szeretnénk azonban szolgálatunkat javukra és Szécsény javára folytatni, és ha az Úr úgy akarja, bővíteni is.

Bízunk az isteni Gondviselésben, hisz mindnyájan az ő kezében vagyunk.

Takács M. Klarissza, ferences szegénygondozó nővér

A legfiatalabb tanárnő
– bemutatkozik Tőzsér Anikó

Tavaly szeptembertől tanítja az általános iskola első három évfolyamának hittanosait és felkészítőt is tart a májusi elsőáldozásra. Azért ültünk le vele beszélgetni, hogy megismerjük őt, a pályakezdés nehézségeit, a hittanórák világát.

- Hol végezted tanulmányaidat?

- 2001-ben kezdtem Egerben az Esterházy Károly Tanítóképző Főiskolán hittanár-magyar szakon. Egy kicsit csúsztam a tanulmányokkal, és ha minden igaz, idén júniusban megkapom mindkét diplomámat. Egerben a Segítő Szűz Mária Leánykollégiumban laktam, ezt olasz apácák alapították, ők a Don Bosco rend női ágához tartoztak. Nagyon jó kollégium volt ez, színvonalas programokkal, kiváló felszereltséggel. Bármilyen főiskolás mehet oda, csak ajánlást kell vinni, és a kollégium szabályainak megfelelően kell viselkedni. Mindenkinek ajánlom, aki Egerbe készül továbbtanulni; én szerettem oda járni.

- Miért pont ezt a két szakot választottad?

- Féltem ettől a kérdéstől… Az az igazság, hogy ez csak egy lehetőség volt, amikor jelentkeztem a főiskolára, mert a magyar-számítástechnika és a magyar-kommunikáció mellett a magyar-hittan volt sorrendben az utolsó. Aztán erre vettek föl és egy kicsit idegenül is éreztem magam az elején, hogy „Én, hittanár?” Másrészről, érdekelt a dolog, de mindenki, akinek elmondtam, furcsán nézett rám, hogy apáca leszek?! Az emberek annyira nem értik, nemrég egy néni is ugyanezt kérdezte tőlem a buszon. Eleinte egy kicsit furcsán éreztem magam, de egy félév nem telt bele, és a nagyon jó csoporttársaim, tanáraim megkedveltették velem az egészet. A teológia, dogmatika is furcsa volt eleinte, aztán megszerettem őket. Szerettem az egri gyakorlóiskolát, és Sántáné Udvardy Erika mellett a tanítási gyakorlatból is nagyon sokat tanultam.

- A főiskolán kapott tudást használhatónak érzed?

- Volt számomra néhány értelmetlen dolog, például az, hogy minek kell tudni az írásvetítő lencséjének vastagságát, de körülbelül 95 százalékban jól tudom használni akár a tankönyveket, jegyzeteket, akár az előadásokon hallottakat.

- Hogyan telik egy hittanóra?

- Az általános iskolában van egy külön hittanterem, amit egy kicsit nehezen kaptunk meg, de végül is sikerült. Ezt én rendeztem be, képekkel, ábrákkal, gyertyákkal. Minden órát igyekszünk imával, elcsöndesedéssel kezdeni, aztán átismételjük az előző óra anyagát. Az elsősökkel rettenetesen nehéz, ők még nem szokták meg az órai rendet. Megpróbálunk vázlatot is írni, ismételni, és ha marad még idő, játszunk. Jó idő esetén kimegyünk az udvarra, mert különben is nagyon keveset mozognak. A 45 percből nagyon sokszor csak egy félóra marad, mert ebédelnek, késnek és a fegyelmezéssel is mindig eltelik néhány perc.

- Ha jól tudjuk, vannak a plébániai hittanteremben is órák. Van valami különbség a két helyen tartott foglalkozások között?

- Van, és nagyon jó lenne, ha minden óra a plébánián lenne. Az iskolában sokszor benyitnak óra közben, a takarító néni és más gyerekek is. Most az ide-oda vonulgatás nem megoldható, viszont az nagyon jó, hogy az elsőáldozási felkészítés itt (ti. a plébánián) van. Nem olyan iskolaszagú az egész, a teljes hatvan percet rendesen ki lehet tölteni tanulással és játékkal. A légköre is más a teremnek, a gyerekek megszokják, hogy ha belépnek ide, máshogy viselkedjenek. Szerintem, ideális lenne megvalósítani alsóban is ugyanezt, de ezt most nem lehet.

- Mit tartasz a hittantanítás céljának?

- A legfontosabb, és ezt nagyon belénk diktálták Egerben, hogy hittantanításnál ne a gyermek tudását osztályozzuk. Arra tudunk építeni, amit a gyermek otthonról hoz. Nehéz dolgunk van, ha nincs megfelelő alap. Ez a szülőkön is múlik, ezért jó, hogy van a felkészítő mellett egy alkalom – a Szülősuli –, amikor a szülőkkel találkozunk. Látom rajtuk, hogy egy kicsit nehezen fogadnak el, ez érthető, mert fiatal vagyok és nincsen családom sem. Nekem is furcsa, mert nekem kell kiállnom eléjük és elmondani az aznapi alkalom témáit. Valahol mégis el kell kezdeni a kommunikációt, még ha ez súrlódásokkal is jár. Ha látja a szülő, hogy nem ugrom neki, hanem együtt megpróbáljuk megoldani a dolgokat, akkor jó dolog is kijöhet a nézeteltérésből és erre volt már példa. Egy kicsit elkanyarodtam a témától, visszatérve, a hittantanítás során a gyerek mindenekelőtt ismerje meg azt, hogy miért jó kereszténynek lenni, és, hogyan lehet jó keresztény. Nemcsak a látszat dolgok a fontosak, például, hogy a szentmisenapló alá legyen írva, hanem, hogy kitartson, a hitet majd tovább tudja adni, ha majd családja lesz.

- Ha a tudást nem, mégis mit lehet osztályozni egy hittanórán?

- Az elsősöknél gyakorlatilag semmit, se olvasni, se írni nem tudnak, „mesélős óra” zajlik velük, énekelünk, rajzolunk. Másodikban alapozzuk meg a hit tanításait, a tízparancsolat, a szentmise részei, a bánatima, ezekre lehet harmadikban építeni. Itt már lehet osztályozni, arra azonban vigyázni kell, hogy az óra ne menjen el feleléssel, inkább a beszélgetésre helyezem a hangsúlyt. Ebben nagyon sokat tanultam Erikától.

- Tanórán kívül milyen programokat szerveztek, a plébánián miben veszel részt?

- Van rendszeresen hitoktatatói megbeszélésünk, és a plébániai programokban is részt veszünk, alkalmakhoz kötötten (farsang, vidám családi nap, karácsony előtti ajándékkészítés). Órán kívüli programot elég nehéz szervezni, mert úgy látjuk alacsony rá az igény. A szülőknek sokszor nincs idejük, hogy lehozzák a gyereket a plébániára, esetleg itt is maradjanak velük. Nyáron a táborokban is igyekszem ott lenni, tavaly voltam a bérmálkozókkal, bár én inkább a kisebbek között érzem magam jól.

- Mi a helyzet a fegyelmezési nehézségekkel?

- Más a kicsiknél, és más a nagyoknál. Utóbbiakkal vannak nehézségeim, próbálom felemelni a hangomat, ha kell, amennyire az erőmből telik, a kicsikkel már sikerült elérnem, hogy hallgassanak rám. Kicsit visszásnak tűnik, hogy hittanórán feketepontokat osztogassak, bár volt egy eset, amikor rendkívül hatásos volt.

- Mi legyen egy hittantanárnak a legfontosabb tulajdonsága, szerinted?

- Ha nem is a legfontosabb, de sok türelem mindenképpen szükséges. A feltétlen szeretet a gyerekek felé, hiszen rögtön észreveszik, ha valamelyiküket jobban szereted, és vannak olyanok, aki elsőre nem szimpatikusak. Ezeket le kell győzni.

- Mi az, amitől egy hittantanár más, mint egy másféle tanár?

- Amikor bemutatkoztam az általános iskolában, a kollégáim kicsit furcsán néztek rám. Különben nem tudom, mitől más egy hittanár, szerintem annyira nem másféle. Most ugyan nem tanítok más tantárgyat, csak hittant, magyart csak szeretnék.

- Talán, a különbséget ott lehet megragadni, ha megpróbáljuk megfogalmazni, hogy milyen embereszményt próbálsz megvalósítani…

- Minden hitoktatónak az embereszménye maga Jézus, ő volt az első hitoktató, és Ő az, akihez minden keresztény próbálja az életét igazítani.

- Akkor azt mondhatjuk, hogy a hittanár feladata az, hogy a keresztényi élet példáját nyújtsa.

- Szerintem talán ez a legalapvetőbb. Igen, mert ha a hittanár nem mutatja meg, akkor ki más fogja?

- Mit gondolsz, tudják a gyerekek is nevelni a szüleiket?

- Jó kérdés. Szerintem tudják, csak nem mindig figyelnek oda rájuk. Szerintetek?

- Utána megbeszéljük! Utolsó kérdés: hogy érzed, mennyire fogadtak el itt Szécsényben?

- Én remélem, hogy elfogadtak, a visszajelzésekből úgy tűnik, hogy igen. A gyerekekkel könnyen megtalálom a közös hangot, a kollégáimmal is. Persze, van egy-két konfliktus, de ezek nélkül nem ismerhetjük meg egymást. Igyekszem megtenni mindent, hogy elfogadjanak.

Gordos Katalin, Csordás Bálint

A mustármag reménye
– Országos Lelkipásztori Napok Egerben

Szentmisével kezdődött az egri bazilikában január 23-án a Lelkipásztori Napok megnyitása, melyet Seregély István érsek Úr mutatott be a történelmi Magyarország szinte minden részéről érkezett több mint 200 résztvevő jelenlé­tében, melynek ebben az évben én is részese lehettem.

Az Országos Lelkipásztori Intézet által szervezett konferencia jelmondata: a mustármag reménye, melynek során az egyház jelenlegi helyzetéről kaphattunk átfogó képet, illetve arról elmélkedhettünk, hogy hogyan válhat a reménység forrásává az egyház, mint élő közösség.

A megnyitó előadást Veres András püspök tartotta, melyben elmondta, hogy keresztényként nem vonhatjuk ki magunkat a társadalmi, politikai feladatok alól, de a hívő embernek az egész társadalmi valóságot Isten szempontjából kell szemlélnie. Megerősítést kaptunk arra, hogy feladatunk van a társadalomban, mert nagy szükség lenne arra a lelki többletre, amit a keresztények tudnak adni a világnak.

A média és az egyház kapcsolatáról szólva a Püspök Úr kiemelte, hogy egyházunk lételeme a kommunikáció, bele kell építeni a megváltás üzenetét a kommunikációba, s ehhez fel kell használni a mai kor technikai eszközeit, de ugyanakkor nem mondhatunk le a személyes kommunikációról. Az egyház belső életét kettőség jellemzi, mivel a fogyasztói társadalom gyengíti az egyház felé fordulást, de ez a kiábrándultság elvezethet a hithez. A megoldásra váró feladatok között Veres András kiemelte: minél több olyan egyházközségre van szükség, amely meghívó jellegű, s minél több elkötelezett hívőre, akik a kereszténységet boldogságként és reményként élik meg, és ezt közvetítik embertársaik felé.

A vitaindító előadás után 8-9 fős csoportokban arról beszélgettünk- papok, szerzetesek és világiak vegyesen- hogy személyesen hol találkozunk a remény jeleivel, és hol tudunk hitünkkel, szeretetünkkel a remény továbbadói lenni. Ezek a csoportbeszélgetések átszőtték a négy nap gondolatmenetét, s szorosan kapcsolódtak azokhoz,  személyes tanúságtételekben ismerhettük meg egymás életét, gondolatait, érzéseit, megtapasztalhattuk, hogy milyen egy igazán krisztusi, meghívó, befogadó közösség, hogy hogyan lehet nap mint nap Jézus bizalmával és szeretetével fordulni embertársainkhoz.

Kedden a vallásosság helyzetébe kaphattunk betekintést Rosta Gergely szociológus segítségével: a mai magyar társadalomban egyszerre tapasztalható a nagyarányú vallásosság, ugyanakkor a gyenge egyházi kötődés. Míg a szolgálat terén jelentős az Egyház elismertsége, a társadalmi tanítás elfogadottsága csekély. A keresztények és az Egyház krízishelyzete ez, de Thorday Attila Ratzinger bíboros „A mustármag  reménye” c. kötetét elemezve újra a remény csíráit keltette fel bennünk. Megértettük ugyanis, hogy a krízisek fájdalmasak, amit természetesen nem keresünk, de ha nem kerüljük ki őket, akkor alkalmat adnak a tisztulásra. Elmondta, hogy ne tartsunk attól, hogy kevesebben vagyunk, mert bár az egyház kisebb lett, társadalmi fényéből veszített, ugyanakkor a bensőség új ereje által, s azok által, akik hitük tiszta gazdagságából mély gyökereket eresztettek újra termékennyé válhat.

A harmadik napon Tomka Feri atya gyengíteni próbált belső bizonytalanságunkon, elmondta, hogy az emberek lelke mélyén ott van az istenkeresés, csak meg kell találnunk azt a nyelvet, ahogy a mai társadalomban beszélni kell. Beszélt arról, hogy fogadjunk be minden olyan embert, aki idegenként érkezik hozzánk, minden problémájával együtt, de ez csak úgy lehetséges, ha Jézus szeretetével fordulunk feléjük, s akkor ezek az emberek átléphetnek az őket korlátozó akadályokon és belépnek közénk. Ehhez viszont nem elég 1-1 ember jézusi szeretete, Krisztusban élő és gyökerező befogadó közösségekre van szükség, ahol Jézus várja haza a megtérő embereket.

Azonban elsősorban nem megállapításokat, ítéleteket kell megfogalmazni- figyelmeztetett Tóth Pál-, hanem fel kell kínálni azokat a mintákat, amelyek segítséget nyújthatnak egy-egy válságos helyzetben, s sokszor a nonverbális kommunikáció, vagyis a gesztusok, a példák sokkal hatékonyabbak lehetnek.

Felhívta a figyelmünket, hogy gyakran nem gondolunk arra, hogy mindennapi kapcsolatainkban felkínáljuk a hitet embertársainknak, az élet krisztusi megoldásait a keresztények „belügyének” tartjuk, holott ezekkel a lehetőségekkel élnünk kellene!

A szerdai nap délutánján kedves ismerősünk, Udvardy György szavai melengették szívünket, Isten szeretetét sugározták felénk szavai, melyben kifejtette: újból és újból fel kell fedeznünk, hogy Isten szeret bennünket. Istennek nem fogyott ki az ereje, nem tehetetlen a mostani szituációval kapcsolatban. Reménységgel kell szemlélnünk a jelenlegi helyzetet, mi nem problémát akarunk megoldani, hanem az evangéliumot akarjuk hirdetni. Az egyház alapvetően Jézus misszióját folytatja, a közösségben az ember szeretne egyesülni Istennel, és  Isten sem akar mást, mint közösségben lenni az emberrel. A misszionáló, meghívó, befogadó közösségnek ilyennek kell lennie. A misszió alapja az öröm és a remény, s egy meghívó közösség akkor hatékony, ha megtért, életszentségre törekvő emberek alkotják.

Szerda este a jézusi szeretetet kézzelfoghatóan is megtapasztalhattuk: egy bőséges és bensőséges agapénak lehettünk részesei.

A konferencia utolsó napján Nobilis Márió összegző előadását hallhattuk: „ A mag hazai földbe hull” címmel. Mit tehet a mustármag?  Fogadja el, hogy mákszem. Fogadjuk el magunkat úgy, ahogy vagyunk, ahányan éppen vagyunk a plébánián, ne idő-, mennyiség- és számelméletekben gondolkodjunk, hanem hozzunk létre olyan közösségeket, amelyek befogadó lelkületűek. A mustármagi lét a jézusi értelemben vett kicsinységi létet jelenti, s ezáltal egy mélyebb istenkapcsolatra való meghívást. A problémák, nehézségek pedig arra adnak esélyt, hogy Krisztussal együtt legyünk a kereszten, s nem arra, hogy eltántorítsanak bennünket elhatározásainktól, hiszen a kereszt semmit nem tett tönkre, hanem mindent felemelt.

Természetesen a négy nap lelkületéhez nagyban hozzájárult s felemelte a mindennapi szentmise, ahol megélhettük egységünket a görög katolikus testvérekkel, a szentmisékben elhangzott tanítások - amelyről a hely szűke miatt csak említést teszek-, a szentségimádás, a szentgyónási lehetőségek, az egyéni és csoportos beszélgetések. Az egyéni tanúságtételekből megtapasztalhattuk, hogy a lelkipásztorkodás milyen sokféle területén mutatkoznak a mustármag reményének jelei. A záró liturgiában az Oltáriszentség jelenlétében személyesen vihettük az oltárra hálánkat, kéréseinket, könyörgéseinket, s a konferencia valamennyi résztvevője elültetett egy- egy mustármagot - ami nem volt könnyű!- jelképezve, hogy mindannyian a remény jelei akarunk lenni! Köszönöm, Jézus, hogy mustármag lehetek!

Csernákné Galcsik Beatrix

 

Templomunk orgonájáról

Amikor Szécsénybe kerültem, sok ismerősöm kérdezgette, miért helyeztek téged oda, mi van ott? Amikor azután eljöttek, és megmutattam nekik a rendházat és a kolostort, akkor ugyancsak meglepődtek azon, amit láttak. Azt kell mondanunk egy csipkerózsika álmát alvó templomot mutatunk meg minden érdeklődőnek, hiszen rengeteg érték és szépség rejtezik benne, ami nemcsak felfedezésre, hanem restaurálásra is vár. A sok-sok szépség megmutatása, felújítása azonban felülmúlja egyházközségünk és a város teherbírását. Így van ez orgonánkkal is: hihetetlen nagy érték, de bizony nagyon rossz állapotban van.

Hála Istennek, kántorunk tud úgy játszani a jelenlegi orgonán, hogy avatatlan hallgató számára fel sem tűnik, sőt úgy látszik, minden rendben van ezzel a hangszerrel, „hiszen szól”. Ez azonban korántsem így van. Talán első hallásra csak az tűnik fel, az hogy időnként beragad egy-egy síp, vagy billentyű. Valójában azonban minden felújítás, toldozgatás ellenére is orgonánk nagyon rossz állapotban van. Már fel sem figyelünk rá, hogy milyen hangos a fúvómotor, és észre sem vesszük, hogy mennyi billentyű nem szólaltat már meg hangot, és jaj annak az orgonistának, aki nem tudja, melyik billentyűt milyen erővel szabad megnyomni, hogy az még megszólaljon, de ne ragadjon be, stb. Arról már nem is beszélve, hogy a jelenlegi orgona hangképe sem a templomba illő. Ez a hangzser ugyanis eredetileg Bárczi István volt pesti polgármester házi orgonájának épült, tehát úgy, hogy egy lakásban is elfogadható és elhelyezhető legyen, és ezért sok az egymáshoz nagyon hasonló változata, sok a lehalkított regiszter, kevés a fényes, ragyogó árnyalat benne, és ún. hangpiramisa is nagyon lapos. (Ezt lehetne hosszan elemezni...) Mindenesetre teljesen idegen attól a bámulatos orgonaszekrénytől, ami magában foglalja a hangszert. De az orgonaszekrény belsejéről jobb nem beszélni – ilyen összevisszaságot bizony még nem láttam orgonában, amit talán csak az magyaráz, hogy a hangszer hangerejét próbálták különböző akusztikai megoldásokkal javítani.

A pasaréti orgonaépítési tapasztalatok alapján elég jól látom az orgonaépítés pillanatnyi hazai helyzetét, és ismerem a lehetőségeket. Ha templomunkba egy modern és stílszerű, új orgonát építtetnénk, amihez az orgonaszekrényt is restauráltatnánk, az kb. 50 millió Ft-ba kerülne. (Csak a restaurálás költsége kb. 15-20 millió Ft, az új hangszeré 30-35 millió.) Mindenki számára világos, hogy erre egyházközségünknek nincs pénze, és az elmúlt években állami, műemléki pályázatokat sem írnak már ki orgonarestaurálásra, építésre.

E kilátástalan helyzetben érkezett a jó hír, hogy az egyik németországi ferences templom orgonáját szívesen nekünk, a magyarországi ferenceseknek adnák ajándékba, amit Gergely atya el is fogadott.

Az orgona megtekintésére január 16-18. között a németországi Münsterbe utaztunk Déri András orgonaművésszel, akivel Pasaréten együtt építtettük az orgonát. András egyébként a Magyar Állami Operaház karmestere és egyben a pasaréti ferences templom orgonistája is. Az utazást a rendtartomány tette lehetővé, és Déri karnagyúr is baráti alapon vállalta, hogy eljön és megnézi az orgonát. Azért mentünk ki, hogy lássuk, milyen állapotban van a hangszer, lehet-e vele valamit kezdeni, be tudjuk-e vajon építeni itt, Szécsényben, stb. Örömmel tapasztaltuk, hogy jó állapotban lévő, a ’70-es ’80-as évek orgonaépítési irányzatának megfelelő hangszer, amely egy regiszterrel (változattal) még nagyobb is, mint a jelenlegi orgonánk, és igen szépek a hangszínei is. Úgy ítéltük meg, hogy érdemes lesz elhozni, és lehetőség szerint beépíteni templomunkban.

Ezzel kapcsolatban 3 nagy kérdés merült fel: ki bontja el, ki csomagolja be, és ki szállítja haza. A németországi testvérek nagylelkűségére jellemző, hogy az elbontás és a csomagolás költségeit magukra vállalták, aminek költsége több mint 5,5 millió Ft lesz. A Magyarországra szállítás azonban a mi feladatunk lesz. Úgy tűnik, ezt is sikerül jótevők segítségével megoldanunk.

Ha mindez megvalósul, az év során szétszedve és szépen becsomagolva egy nagy értékű, remek hangszer érkezhet, ami eddig egy fillérjébe sem került plébániánknak!

Ha azonban azt szeretnénk, hogy szóljon, bizony még lesz bőven tennivalónk. Először is engedélyeztetni kell, majd keresni egy megfelelő céget, aki vállalja a beépítését. Ennek költségeit ugyan most még nem ismerjük, de bizonnyal milliós nagyságrendű tétel lesz. (Mi ez ahhoz képest, hogy pl. a jelenlegi állapot 30 évre való megőrzését kb. 3 millióért vállalták volna, egy új hangszer pedig vagy 50 millióba kerülne.)

A további fejleményekről, amint azok lesznek, örömmel tájékoztatunk mindenkit, és segítségeteket is kérjük majd annak reményében, hogy ebben a gyönyörű orgonaszekrényben egy hozzá méltó, szép hangú hangszer szólhasson mindenki örömére.

Kapisztrán atya

A választások elé …

Gyulay Endre Szeged-Csanádi megyéspüspök körlevélben buzdította a híveket a közelgő parlamenti választásokon való részvételre Camillo Ruini bíboros példájára, aki „pár éve, az olaszországi választások előtt írásában összefoglalta, hogy a keresztény embernek mire kell figyelnie, hogy milyen legyen, akit támogathat szavazatával. Az ő gondolatait alapul véve, amelyek az egyház tanítását foglalják össze, küldöm most soraimat hozzátok, megfontolásul és eligazításul a nálunk is következő választások előtt, hogy helyesen tudjátok megválasztani az alkalmas személyeket” – írja a püspök úr.

A püspök atya hangsúlyozta: „nem ajánlok pártot, sem pártprogramot, csak egyházunk tanítását próbálom szemünk elé állítani”.

A körlevél 10 pontban sorolja fel, hogy milyen szempontok szerint kellene kiválasztani az alkalmas személyeket.

1. Élet: Az életet léte minden pillanatában védelem illeti. Ez jelenti az embrió tiszteletét, a bér-anyaság, a klónozás és az euthanázia elutasítását.

2. Család: A család alapja a házasság, egy férfi és egy nő között kötött élethossziglani szeretet-szövetség.

3. Egyenlőség: A nyilvános és egyházi iskolák egyenlő normatív támogatása.

4. Szociális igazságosság: munkaalkalom, anyagi támogatás a társadalom peremére szorultaknak, az ország szegényebb vidékeinek, szabad és hatékony gazdasági rendszer.

5. Bevándorlás: befogadó, nyitott magatartás a jövevényekkel szemben, az értékek tisztelete, megfelelő jogi elrendezés, mely biztosítja az integrációt, az együttélés normáit, s ugyanakkor védi a többségi nemzet érdekeit is. De gondolnunk kell a határokon kívül élő testvéreink érdekeire, életére is.

6. Biztonság: Fontos a határozott szembeszegülés a korrupcióval, minden törvénytelenséggel, bűnözéssel, az ország törvényeinek és eszményeinek tiszteletben tartása.

7. Egészség, környezet, természet: szembe kell szállni azzal a növekvő veszéllyel, azokkal a hatásokkal, melyek szétrombolással fenyegetik életünk természetes feltételeit.

8. Intézményes reform: A helyi testületek és szociális intézmények kapcsolata országos szervezetekkel, az egészségügy stabilizálása.

9. Egyesült Európa: A kormány tegyen meg mindent az Európához való csatlakozás érdekében, de ne adja fel saját országának kultúráját, történelmi és erkölcsi örökségét.

10. Szolidaritás: Legyen meg a szolidaritás teljes vállalása, állítsák meg a társadalom kettészakadását, a banki szféra uralmát.

„Olyan vezetőket, törvényhozókat kell megkeresnünk és megválasztanunk, akik az evangéliumból következő igazságosságot maguk is gyakorolják, segítő szeretetben élnek, önzetlenek, a közjóért dolgoznak, az emberi méltóságot tiszteletben tartják. Országunk felemelkedése, a benne élők szabadsága és jogegyenlősége, a vallás szabad gyakorlásának megkövetelése és biztosítása, szemünk előtt kell, hogy legyen akkor is, amikor a megválasztandó embereket vizsgáljuk.”

A körlevél teljes terjedelmében a Szeged-Csanádi Egyházmegye honlapján olvasható: www.szeged-csanad. egyhazmegye.hu.

 

A képviselőtestület hírei

 

A január 17-i találkozón az adventi és karácsonyi programok értékelése után visszatekintettünk az elmúlt év eseményeire, majd a 2005. évi zárszámadást és az idei költségvetést tárgyalta meg és fogadta el a testület.

A Püspöki Konferencia által meghirdetett Engesztelő imaévhez kapcsolódva a testület úgy döntött, hogy közösségünk minden hónap első vasárnapján a szentmisék végén elimádkozza az engesztelő imádságot, és ezen túl a liturgikus csoportra bízta a plébánia éves programjának összeállítását, melyet alább közlünk. A családgondozási csoport az év során szeretné a keresztény szakemberek és mesteremberek szaknévsorát összeállítani és ezzel segíteni a híveket.

A tél folyamán 20 új széket vásároltunk a Temetőkápolnába, és elkészült a Karitász-ház padlófelújítása is, így már kulturált körülmények fogadják a plébánia vendégeit.

A tél elmúltával a tavasz folyamán folytatódik és reményeink szerint be is fejeződik a Szentháromság-szobor felújítása – a fagyok elmúltával sor kerülhet az alapozásra, majd az építmény összerakására. Önkormányzat ígérete szerint tervezi a környezet rendezését is.

A következő találkozóra március 14-én kerül sor.

 

A szécsényi plébánia tervezett programjai
a 2006-os Engesztelő imaév alkalmából

Február 25. szombat 15.00 – Előadás és beszélgetés „Imaév – megújulás?” címmel dr. Udvardy György püspök atya vezetésével

Március 4. szombat – Plébániai Szentségimádási Nap a templomban

Április 2. vasárnap 17.00 – Engesztelő keresztút Magyarországért

Május 21. vasárnap 18.00 – Szentségimádási óra a templomban az esti mise előtt

Június 3-4. szombat-vasárnap – Szentkúti férfi gyalogos zarándoklat

Június 3. szombat 20.00-22.00 – Szentlélekhívó pünkösdi virrasztás a templomban

Június 30-július 1. péntek-szombat – Egyházmegyei találkozó Mendén

Augusztus 12-13. szombat-vasárnap – Nagyboldog­asszo­nyi zarándoklat Szentkútra

Augusztus 20. vasárnap – Részvétel a budapesti Szent Jobb körmeneten

Szeptember 30. szombat – Vidám Családi Nap témája a magyar szentek élete

Október 7-8. szombat-vasárnap – Egyházmegyei gyalogos zarándoklat Szécsényből Szentkútra

November 11. szombat – Előadás és beszélgetés „A hiteles egyház”-ról meghívott előadóval

November 12. vasárnap 17.00 – Szentségimádási óra a templomban az esti mise előtt

December 2. szombat – Plébániai Szentségimádási Nap

 

Keresztény szakemberek szaknévsora

A Családgondozási csoport szeretné elkészíteni a Keresztény Szakemberek és Mesteremberek Szaknévsorát.

A családgondozás egyik fontos területe a bajba, krízisbe került családokkal, illetve tagjaival való foglalkozás. Mivel a családokban egyre több a gyógyításra, segítségre szoruló, személyiségproblémás ember, ezért problémáik megoldását keresztény szellemiségű szakemberek (orvosok, pszichológusok, stb.) felkutatásával – illetve ajánlásával – szeretnénk segíteni.

Hasonlóan a megbízható keresztény mesterembereket is szeretnék egy szaknévsorba összegyűjteni. Sokszor jelent gondot a szakembert igénylő otthoni feladatok megoldásához megbízható mesteremberek megtalálása, ezért szeretnénk felkutatni olyan keresztény mesterembereket, akik elérhetőek nem csak a mi egyházközségünk tagjai, hanem az egész egyházmegye keresztény családjai, tagjai számára is. Természetesen csak azok neve és elérhetősége kerülne a szaknévsorba, akik vállalják, hogy ajánlhatjuk személyüket a hívek számára.

A jelentkezéseket kérjük a bagojo@freemail.hu e-mail címre, vagy Bagó József részére eljuttatni (Magyar út 10/b címre), a következő adatokkal: név, foglalkozás, lakcím, telefon, e-mail, rendelési idő (ha van).

 

Egy kis figyelemből sok jó származik…

Kérjük, hogy a személyi jövedelemadó bevallásnál idén se feledkezzen meg senki a kétszer 1%-os felajánlás mellékeléséről, és a gondos kitöltésről – ezzel ki-ki úgy tehet jót, hogy egy fillérjébe sem kerül.

·       Az első egy százalékra a Magyar Katolikus Egyházat,

·       a második egy százalékra az Élő Kövek Alapítványt vagy a Betegek megsegítéséért Alapítványt jelöljék meg.

A két nyilatkozatot egy borítékba kell tenni.

Külön ügyeljenek a pontos kitöltésre:

·       a nyilatkozaton az adószámnak illetve a technikai számnak mindenképpen szerepelnie kell;

·       a borítékon saját nevük, állandó lakcímük, adószámuk pontosan szerepeljen

·       és a leragasztás után – a leragasztáson átnyúló módon – írják alá.

Köszönjük mindenki gondos figyelmét!

 

Alapítványaink hírei

 

Élő kövek Alapítvány közhasznúsági beszámolója

A 2005. évi egyszerűsített mérleg

A. Befektetett eszközök                                                         0 eFt

B. Forgóeszközök                                                               441 eFt

Eszközök összesen                                                   441 eFt

 

D. Saját tőke                                                                        441 eFt

     I. Induló tőke                                                                  100 eFt

    II. Tőkeváltozás                                                              341 eFt

     - ebből tárgyévi eredmény                                          -255 eFt

F. Kötelezettségek                                                                  0 eFt

Források összesen                                                   441 eFt

 

2005. évi eredmény-levezetés

Közhasznú tevékenység bevételei                                  568 eFt

Közhasznú tevékenység költségei                                  823 eFt

Tárgyévi eredmény                                                 -255 eFt

 

Közhasznúsági jelentés

Az „ÉLŐ KÖVEK” alapítvány 1999. novemberétől működik, mint kiemelkedően közhasznú szervezet.

Az alapítítvány saját tőkéje 2005. január 1-jén 696 eFt volt, amely 100 eFt induló tőkéből és 596eFt tőkeváltozásból állt.

Az alapítvány 2005. évben különféle adományokból 380.500 Ft támogatást kapott. Az adózók 1%-os rendelkezései alapján az adóhatóság 180.630 Ft-ot utalt ki, kamatokból pedig 6.666 Ft bevétel keletkezett. Így az összes bevétel 2005-ben 1.263.855 Ft volt. A tárgyév során az alapítvány központi költségvetési szervtől iil. önkormányzattól a fent említett 1%-os kiutaláson kívül más támogatást nem kapott.

2005. I. félévében 4, szeptembertől 5 diák tanult bentlakásos egyházi iskolában, részükre az alapítvány havonta 2.000 Ft/fő támogatást nyújtott, ez egész évben 106.000 Ft ráfordítást jelentett. Aegyházközségi újság 4 számának előállításához 60.000 Ft, a közösség programjainak (Vidám Családi Nap, farsang, az adventi készület) támogatására pedig 45.000 Ft került kifizetésre. A plébániai hittancsoportok lelkigyakorlatait, nyári táborait - résztvevőnként 1500 Ft-tal, - összesen 265.000 Ft-tal támogatta az alapítvány. A családok karácsonyi megajándékozására 33.896 Ft, míg beteg gyerekek segélyezésére 5.000 Ft került kifizetésre. A Szentháromság-szobor felújítási költségeit 300.000 Ft-tal támogatta az alapítvány, működési költségként 7.778 Ft merült fel. Így a 2005. évben az alapítvány összes kiadása 822.674 Ft volt.

Mivel 2005-ben a kiadások meghaladták az előző évi maradvány nélküli tiszta bevételt, a tárgyévi eredmény -255 eFt. Az alapítvány az alapítói vagyonból nem használt fel összeget.

A szervezet vezető tisztségviselői munkájukat díjazás nélkül végezték, juttatásban az alapítványtól nem részesültek.

A jelentés mellékletét az egyszerűsített beszámoló mérlege és eredmény-kimutatás képezi.

Sántáné Udvardy Erika, a kuratórium elnöke

Betegek megsegítéséért Alapítvány közhasznúsági beszámolója

Az alapítvány 2005. évi tevékenységét a közhasznúságról szóló 1997. évi CLVI tv. figyelembevételével a következők szerint terjesztem elő:

1. Számviteli beszámoló:

A 2005. évi egyszerűsített mérleg

A. Befektetett eszközök                                                         0 eFt

B. Forgóeszközök                                                               343 eFt

Eszközök összesen                                                   343 eFt

 

D. Saját tőke                                                                        343 eFt

     I. Induló tőke                                                                  100 eFt

    II. Tőkeváltozás                                                              243 eFt

     - ebből tárgyévi eredmény                                           201 eFt

F. Kötelezettségek                                                                  0 eFt

Források összesen                                                   343 eFt

 

2005. évi eredmény-levezetés

Közhasznú tevékenység bevételei                                  442 eFt

Közhasznú tevékenység költségei                                  241 eFt

Tárgyévi eredmény                                                   201 eFt

2. Költségvetési támogatás: Nem volt.

3. A vagyon felhasználását az l. és 4. pont tartalmazza.

4. A cél szerinti juttatások kimutatása: az alapítvány határozatai tartalmazzák.

5. Központi költségvetésből kapott támogatás: Az APEH Nógrád Megyei Igazgatóságától a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásából 241.714 Ft.

6. A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott támogatás: Nem volt.

7. A közhasznúsági tevékenységről szóló tartalmi be­szá­moló:

Az alapítvány 2005. évben folytatta alapító okiratában foglalt tevékenységét. Az idős, beteg, egyedülálló személyek támogatását segélyezés formájában végezte.

A kuratórium a Szécsényi Egyházközség Karitász Csoport tagjainak információit is figyelembe véve kutatta fel a rászoruló személyeket. A városban sok az egyedülálló beteg, akiket elsősorban gyógyszertámogatásban részesítettünk. A támogatottak másik körét azok képezték, akik csekély nyugdíjuk miatt a fűtési költségeket nagy megterheléssel tudják csak fizetni – részükre egyszeri pénzbeli segélyt biztosítottunk. Volt olyan rászoruló, akinek élelmiszercsomagot állítottunk össze, összességében 62 főnek tudtunk anyagi támogatást nyújtani. Az Alapítvány folyamatosan látogatta az időseket, a személyes beszélgetések mellett a szolgálatok végzése (bevásárlás, gyógyszerkiváltás stb.) is megtalálhatók voltak. Évente két alkalommal, a szécsényi Karitász és a hittanos gyerekek közreműködésével műsorral és ajándékokkal kedveskedtünk a betegeknek.

Az Alapítvány költségvetési támogatást nem kapott, tisztségviselői juttatásokat nem kaptak.

Összességében az elmúlt évi tevékenységünk megfelelt az Alapítvány alapító okiratában lefektetett céloknak azt az arra rászorulók örömmel fogadták.

dr. Percze Ágnes, a kuratórium elnöke

Múltbatekintő

 

1941

„Érzi mindenki a nagyvilág vajjúdását, új korszak eljövetelének jeleit. A farsangi napok alatt a Ka­tho­li­kus Legényegylet és a Mária társulat szép szórakoztató ünnepélyeket, előadásokat tartottak nagy sikerrel.

Miután a szent Antal persely révén összegyűlt egy kis pénz, elhatároztuk, hogy szegény fiúk ruházására fordítjuk. Nagyon sok „rongyos” volt köztük. Plébániánk is belekapcsolódott Árpádházi Boldog Margit szentté avatása érdekében előírt imába, amelyet Hercegprímás úr rendelt el.

A világi hatóságok kérték, hogy igyekezzünk a templomi hirdetésekben a népet megnyugtatni az élelmezés terén behozott korlátozásokkal szemben.

Február 15-én a „Rendőrnapon” ünnepélyes istentiszteletet tartottunk a rendőrség óhajára.

Február 26-án a szokásos hamvazkodással megkezdtük a Nagyböjtöt. Külön nagyböjti beszédsorozat nincs szokásban Szécsényben, helyette lelkigyakorlatot szoktunk tartani a híveknek.

Az árvíz és vadvizek idén is sok kárt okoztak, a károsultak javára való adakozásra felhívtuk a hívek figyelmét.

Április 3-ától 6-ig házfőnökünk az asszonyok részére tartott sikeres lelkigyakorlatot. Mindnyájan buzgón járultak közös szentáldozáshoz.

Húsvét minden eseménye csendesen, harangzúgás és körmenet nélkül zajlott (légvédelmi felkészültség elrendelése miatt országszerte).

A Hercegprímás úr rendeletére a májusi litániák alatt a könyörgésekhez a béke-imát is csatoljuk: az általános világbékéért.

Június 22-én megtartottuk Jézus Szíve búcsúját. A nagy körmenet a városházánál készített oltárnál a község felajánlásával végződött. Népesség tekintetében az ünnepség vetekszik egy közepes szentkúti búcsúval.

Az idők jellegzetességéhez tartozik, hogy a hatóságok felkérték a plébániahivatalt, figyelmeztesse szószékről a híveket, hogy figyeljék a repülőgépeket. Fennáll annak lehetősége, hogy az ellenség gyújtólapok felhasználásával próbálja felgyújtani termésünket. Hála Istennek, egyelőre veszély nincs, bizonyára nem is lesz. Csak elővigyázatossági rendszabályok.

Az idén is a megszokott képet mutatta a porciunkulai búcsú, még nem nagyon látszott meg a háború zavargó hatása. Tőlünk annyian szoktak Szentkútra menni Nagybol­dog­asszony napján, hogy itthon szentbeszéd nem is szokott lenni.

Szeptemberben az iskolák ismét kitárták kapuikat. Az állami polgári iskola hittanára házfőnökünk a tantestülettel a legjobb egyetértésben, tanítványai szeretetétől, ragaszkodásától kísérve végzi a növendékek vallási-erkölcsi nevelését.

Halottak napján a gyászszertartásokat az esős idő miatt a templomban tartottuk meg. Megjegyzendő még, hogy az államhatóság anyagmegtakarítási és talán légvédelmi szempontból megtiltotta az elhunytak sírjainak kivilágítását.

A fiúk Szívgárdája a fiúiskola nagytermében december 21-én igen sikerült karácsonyi előadást rendezett. Látszik, hogy a fiúkkal is lehet eredményt elérni.

Karácsony napját szent áhítattal ünnepelte meg a hívők közössége. Tömött templom.”

 

Eseménynapló

· November 26-án, szombaton délután a családok számára ismét volt adventi koszorúkészítés a hittanteremben.

· Advent vasárnapjain a családos miséken a liturgiát idén is 1-1 család szervezte. Köszönjük szolgálatukat.

· December 3-án szombaton egésznapos Szentségimádást tartottunk templomunkban.

· December 4-én a 10-es szent­mise vé­gén emlékeztünk Szent Miklós püspökre.

· November 30-ától kilenceddel, Szűz Mária zsolozsmájának imádkozásával készültünk Szűz Mária Szeplőtelen fogantatásának ünnepére.

· December 11-én, szombaton rendeztük meg az Ad­venti lelkinapot, melyet Orosz Lóránt ferences atya vezetett.

· A Karitász és a gyerekek a Ka­rácsony előtti napokban bet­le­he­mes játékkal ke­resték fel az idős be­tegeket.

· December 24-én dél­után volt templom­unkban a karácso­nyi pásztorjáték.

· December 26-án Szent Család ünnepéhez kapcsolódóan a családos mise kere­tében áldottuk meg azokat a családokat, akik az elmúlt évben házasságuk kerek évfordulóját ün­nepelték.

· Szilveszter éjjel 23 órától óévbúcsúztató szentségimádást tartottunk, majd koccintással köszöntöttük az új esztendőt.

· Újév napján az esti mise után tartottuk meg az újévi Szentségimádást.

· Vízkereszt ünnepét január 8-án, vasárnap tartottuk.

· Január 15-én a családos szentmise után az Engesztelő imaév programja keretében az Erdő Péterrel készült beszélgetés filmjét néztük meg a templomban.

· Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án, az esti szentmise elején megtartottuk a hagyományos gyertyás körme­netet. Ez az ünnep a Megszentelt é­let napja is volt, ezért a szentmisében hálát adtunk szerzeteseinkért és imád­ko­ztunk új szerzetesi hivatásokért!

· A Magyar Rádió február 5-én, a Magyar Katolikus Rádió február 19-én templomunkból közvetítette a 10 órás, családos szentmisét.

· A Betegek Világnapjához kapcso­ló­dóan február 12-én, vasár­nap ünnepi szentmisében szolgáltattuk ki a Betegek Kenetét. A szentmisét dr. Gaál Endre atya mutatta be, a szentséget 68 testvér vette fel.

· Dr. Beer Miklós püspök atya február 18-án az egyházmegye plébániáinak képviselőtestületi elnökeivel találkozott Máriabesnyőn. Plébániánkat Gaj­zin­ger László, a testületi világi elnöke képviselte.

· Február 18-án, szombaton volt a Plébániai Farsangi Bál a Művelődési Házban, melyen mintegy ötszázan vettek részt. Köszönjük a szervezők munkáját!

· Az Engesztelő imaév alkalmából február 25-én, szombaton „Imaév – megújulás?” címmel dr. Udvardy György püspök atya tartott előadást a hittanteremben.

· Plébániánk csapata február 25-én megnyerte a Plébániák Kupáját a Salgótarjánban megrendezett kispályás labdarugó bajnokságon.

· A farsangi időszak ideje március 1-én, Hamvazószerdán ért vé­get.

· Télen kereszteltük a következő gyermekeket: Géczy Nikolasz Ferenc, Kuris Kitti.

· Házasságot kötöttek: Verbói Viktor és Rad­vá­nyi Theo­dóra.

· Halottaink december óta: Kiss István (55), Pásztor József (82), Oláh Lászlóné (84), Keréki Ká­roly­né (72), Káposz­ta József (57), Oravecz Sándor (58), Tőzsér Károly Ist­ván (44), Festő Gyuláné (75), Baranyi János (61), Gaj­zin­ger Ferenc (71), Sipos Ferenc (91), Otratovecz Gusz­táv­né (71), Vidu János (70), Balázs Lajos (81), Priska Jó­zsef­né (91), Horváth Istvánné (83), Percze Nándor (53), Din­ka Józsefné (77), Kékkői Lászlóné (84). Nyugodjanak béké­ben!

 

HÍRHARANG

Tavaszi programjaink

· Február 25-től kezdődött plébániánk idei Jegyes-sulija, ahol idén is 7 előadással segítjük jegyeseink felkészülését esküvőjükre, és melyeken már gyakorló házaspárokat és érdeklődő fiatalokat is szívesen látunk. Az előadások mindig szombat este 7 órakor kezdődnek. A még hátralévő előadások programja:

március 4. - A gyermek a családban, a gyermeknevelés örömei és művészete, gyermeknevelés a mai világban – Süttő Gábor és Márta, Karay Tivadar és Zsuzsa

március 11. - A jó házasság alapja: a házastársi kapcsolat ápolása, a házasság mindennapjai – dr. Gorove László és Kriszta

március 18. – Testi-lelki szerelem – a szexualitás keresztény és orvosi szempontjai, a természetes családtervezés – dr. Geiselhardt Gábor és dr. Szalai Erika

március 25. – Megsebzett szeretet – a szerelem meg­őrzése, buktatók, krízisek és útkeresések –Zemlényi Zoltán és Lívia

április 1. – Családegyház, családok az egyházban – együtt Isten felé, spiritualitás a házasságban, a hűség hitből él – Fogassy Judit SDSH nővér

április 8. - Hogyan ünnepeljünk? - a házasságkötés liturgiája és jogi keretei – Zalán atya

· A keresztutat Nagyböjt péntekjein a szentmise előtt 17.25-kor imádkozzuk a temp­lom­ban plébániai csoportjaink vezetésével.

· A plébánia nagyböjti lelki napja március 11-én, szombaton 9 órától lesz. A lelkinapot Orosz István görög katolikus atya vezeti majd. A prog­ram most is dél­előtt 9 órakor kez­dő­dik a hittan­terem­ben előadással, majd kiscsoportos beszélgetéssel folytatódik. A déli közös ebéd után délután keresztút, rövid Szentség­imádás, gyónási és beszélgetési lehetőség lesz. Délután 4 óra körül szentmisével zárul a lelkinap. Mindenkit szeretettel hívunk, aki szeretné igazán elmélyíteni a húsvéti készületét.

· A tavaszi óraátállítás március 26-ra, vasárnapra virradó éjszaka lesz – óráinkat előrébb kell állítani (azaz egy órával kevesebbet alhatunk).

· Március 26-tól (Nagyböjt 5. vasárnapja) az esti szent­misék 19 órakor kez­dőd­nek.

· A templom tavaszi nagytakarítását április 8-án, szom­baton 9 órától tartjuk. Min­denkit szere­tet­tel vá­runk, akinek fon­tos, hogy Isten há­za szép le­gyen. Taka­rí­tó­esz­kö­zöket kérjük, hoz­za­nak magukkal.

· Virágvasárnap (április 9.) a bar­ka­szen­te­lés, a kör­­me­net és az ün­nepi szent­mise délelőtt 10 óra­kor kezdődik.

· Április 9-én és 23-án Országgyűlési választások lesznek hazánkban. Buzdítunk minden hívőt, hogy a közügyekből a szavazással is vegye ki részét, hiszen minden hívőnek lelkiismereti kötelessége, joga és felelőssége a közjó, a keresztény erkölcs és értékrend védelme mellett állást foglalni, összhangban a katolikus hittel, tanítással (vö. II. János Pál pápa: Christifideles laici). Ki-ki lelkiismerete szerint olyan pártra szavazzon tehát, amelyik a keresztény értékeket elfogadja, azok képviseletét egyértelműen felvállalja és a nemzeti érdekeket valósan védi és képviseli.

· Április 10-11-12-én, Nagyhétfőn, Nagykedden és Nagy­szerdán az esti 7 órás szentmise keretében lelkigyakorlatos beszédeket mond dr. Stella Leontin főesperes, balassagyarmati plébános atya. Gyóntatás mindhárom nap már 18 órától lesz a templomban.

A Húsvéti Szent Háromnap:

Nagycsütörtök:

· Reggel nincs szentmise.

· Az ünnepi szent­mise az Utol­só vacsora em­lékére 19 óra­­kor kez­dődik.

· A szent­mi­se után vir­­rasztást tartunk.

· A pöstény­pusz­tai és a ben­czúr­fal­vi híveket mind­három nap autó­­busz hozza be Szé­csény­be.

Nagypénteken

· Egész nap nincs szent­mise a templom­ban.

· Délután 3 órakor imád­kozzuk a kereszt­utat.

· Az Úr szenvedésének ünneplése („csonka mi­se”) 19 órakor kez­dő­dik.

· A liturgia végén megnyitjuk a Szent­sírt és virrasztás lesz.

Húsvét

· Nagyszombaton nincs szentmise, a templom egész nap nyitva áll az imádkozók számára.

· A feltámadási vigília szentmise Nagyszombaton 20 órakor kezdődik. A liturgia 4 része: Fényünnep (tűz­szen­telés, hús­­véti öröm­ének), Ige­li­tur­gia, a Ke­resztség litur­gi­á­ja, az Eucharisztia litur­gi­á­ja és a körmenet.

· Húsvét napján és Húsvéthétfőn vasárnapi miserendet tartunk: 7, 10 és 19 órakor lesz szentmise.

Húsvéti időszak

· Az elsőáldozók kiválasztási szertartása április 23-án, a családos szentmisében lesz, bűnbánati szertartásuk és gyónásuk  áp­rilis 22-én szombaton délután 14.00-tól lesz a templomban.

· Szegeden április 28-30. között másodszor kerül megrendezésre a magyarországi Ferences Plébániák Találkozója, melyen a budai, gyöngyösi, kárpátaljai, pasaréti, szécsényi és a szegedi ferences plébániák munkatársai és a képviselőtestület tagjai vesznek részt.

· Április 30-án, vasárnap a családos szentmise után nyitjuk meg a kolostorban a nándorfehérvári győzelem 550. évfordulója alkalmából Kapisztrán Szent Jánosra emlékező kiállításunkat a kolostorban.

· Május minden estéjén 18.30-kor litániával kö­szönt­jük a Boldogságos Szent Szüzet.

· Az Elsőáldozás május 7-én, vasárnap a családos szentmisén lesz.

· Húsvét 4. vasárnapján, május 7-én, a Hivatások vi­lág­napján papi és szerzetesi hivatásokért imádkozunk.

· A nagymarosi ifjúsági találkozó május 20-án lesz.

· Június 3-án, szombaton reggel 6 órakor rövid imádsággal indul Szentkútra a szécsényi férfiak hagyományos pünkösdi zarándoklata, melyre minden fiút, fiatalt és férfit szeretettel várunk. A zarándoklat az engesztelő imaév programjába kapcsolódik be. A visszaérkezés vasárnap este 8 órára várható.

· Pünkösd ünnepe június 4-én lesz.

· Pünkösdhétfőn szentmisék 7 és 19 órakor lesznek.

 

Programajánló

A Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Ház programjai 2006-ban

- 2006. március 24-26.: „Szeretett bűnösök vagyunk” Miért nehéz a gyónás? – Bocsássunk meg és kérjünk bocsánatot – lelkigyakorlat minden korosztály számára – vezeti: Gáspár István atya

- 2006. március 26-31.: „Nem csak kenyérrel él az ember” – 5 napos csendes, böjtös nagyböjti felkészülés – vezeti: Kemenes Gábor atya

- 2006. március 31-április 2.: „Kapj észbe!” –Nagyböjti lelkigyakorlat – vezeti: Bokros Levente atya

- 2006. április 2-4.: „Máriás lelkiség szépsége” – lelkigyakorlat minden korosztálynak – vezeti: Böjte Csaba atya

- 2006. április 13-15.: „Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged” – Szent Három Nap – vezeti: Gáspár István atya

- 2006. április 28-30.: „Életed üzenet” – minden korosztály számára –vezeti: Simon András grafikus, író

- 2006. május 5-7.: Férfiak lelkigyakorlata – a Családok Jézusban Közösség szervezésében – vezeti: Dr. Gorove László

- 2006. május 26-28.: „Gyönyörű vagy én Uram” – Lelkigyakorlat az Eukarisztiáról – vezeti: Gáspár István atya

- 2006. május 26-28.: „Szomjam az Isten” – minden korosztály számára – vezeti: Kemenes Gábor atya

- 2006. június 2-4.: „Áradj szét Lélek, áradj szét!” – Pünkösdi ifjúsági lelkigyakorlat – vezeti: Gáspár István atya

- 2006. június 23-25.: „Alakítsd szívünket a te Szíved szerint” –Orvosok, gyógyszerészek, egészségügyben, betegágy mellett dolgozók, szociális munkások lelkigyakorlata – vezeti: Dr. Laczkó Zsuzsa

- 2006. július 28-30.: „Ránézett és megszerette” – Ifjúsági lelkigyakorlat 16-30 éves fiatalok részére – vezeti: Gáspár István atya

- 2006. augusztus 11-13.: „A szív sebeit gyógyító Boldogasszony” – Nagyboldogasszony-lelki­gya­kor­lat – vezeti: Gáspár István atya

- 2006. augusztus 28-30.: Sekrestyések, oltárdíszítők, oltáregyleti tagok lelkigyakorlata – vezeti: Juhász Imre atya

- 2006. szeptember 8-10.: „Máriához, drága Szűzanyánkhoz bizalommal járulunk” – Kisboldog­asszony-lelki­gya­kor­lat – vezeti: Gáspár István atya

- 2006. szeptember 29-október 1.: Varga László kaposvári plébános atya lelkigyakorlata

- 2006. november 17-19.: „Veled szeretnék megöregedni” – lelkigyakorlat házaspároknak – vezeti: Gáspár István atya

- 2006. december 1-3.: „Ébreszd fel a szíved!” – Adventi lelkigyakorlat – vezeti: Gáspár István atya

Jelentkezés: Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Ház, 2100 Gödöllő—Máriabesnyő, Kapucinusok tere 3. Telefon: 28/420-176, 28/510-740, fax: 28/510-742, E-mail: matersal@invitel.hu

 

 

Apró hírek

 

- A plébániai irodán hétfőn, szerdán és pénteken 9.30-11.00, kedden és csütörtökön 16.00-17.30 között állunk a hívek rendelkezésére. Kérjük, hogy ebben az időben keressék lelkipásztorainkat!

- Gyóntatás a szentmisék előtt és elején van.

- A zsolozsmát minden nap 6.35-kor és 18.35-kor imád­kozzuk a templom­ban.

- Minden csütörtök este a szent­mi­se után csen­des szent­­ség­imádást tar­­tunk családjainkért, gyer­me­ke­ink­ért, fi­a­tal­ja­inkért és ha­zánk­­ért.

- Minden péntek este 7 órától Taize-i imaóra van a szegénygondozó nővérek kápolnájában.

- Minden hónap első péntekén felkeressük a betegeket.

- A Karitász-házban péntekenként 16-18 óráig lehet adományokat leadni, támogatást kérni minden hónap első péntekén lehet.

- A Ferences Világi Rend minden hónap első szombatján az esti szentmise után és a hónap harmadik vasárnapján délután 16.30-kor tartja összejövetelét. A közösség tagjaiért ajánljuk fel a 3. vasárnapokon az esti misét.

- A Rózsafüzér-társulat minden hónap második vasárnap­ján tartja a titokcserét. A reggeli szentmisét ilyenkor a társulat élő és elhunyt tagjaiért ajánljuk fel, az esti szentmise előtt pedig közös ima és elmélkedés van a tagok számára a templomban.

- A házasságra ké­szülő fiatalok és a szülők fi­gyelmét fel­hív­juk, hogy az es­kü­vő­re - az alapos készület ér­dekében - 6 hónappal korábban, a keresztelőre 1 hónappal korábban kell jelentkezni a plébánián.

- Az egyházközség működésének feltételeit az egyházi hozzájárulás (adó) teremti meg, melynek befizetése minden felnőtt lelkiismereti kötelessége. Összegére a Képviselőtestület – a Püspöki Kar és dr. Beer Miklós püspök atya iránymutatásával meg­egyező módon – az éves nettó jövedelem 1%-át határozza meg kereső személyenként. A minimális összeg 2006-ban 2800 Ft. A hozzájárulást a temp­lomban is megtalálható csekke­ken a Takarék­szövet­kezet­nél, misék után a sekrestyében, félfogadási idő­ben az irodában, illetve a Szabadság u. 7. szám alatt Ocsovai Jó­zsef­nél fizethe­tik be.

- A templom alatti kriptában az örökös urnahelyek meg­válthatók. Érdeklődni a plébánián lehet.

- A Szécsényi Harangok újság ingyenes, hogy mindenkihez eljuthasson. Egy példány előállítási költsége kb. 100 Ft. Kérjük, hogy lehetősége­ik­hez mérten támogassák az újság előállítását. Köszönjük!

 

NAPRAFORGÓ

Könyvespolc

 

Jókai Anna művei

Amikor szeretteim, vagy magam számára könyvet választok fontos szempont, hogy olyan legyen, amit többször is előveszek majd, s nem is maga a történet miatt, hanem ami által jobban megismerem a világot, s ami a személyiséget építi.

Jókai Anna könyvei számomra azért kedvesek, mert különböző élethelyzetekre kínál válaszokat, fogódzókat ad, amely segít, átlendít az élet nehéz pillanatain. Ezek a válaszok attól hitelesek, mert beleépül az élettapasztalata, benne van a saját megszenvedett igazsága: „amibe nem halunk bele, az csak hasznunkra válhat”.

Jókai Anna minden könyvében alapigazságokat mond ki, de vállalja a politikai állásfoglalást is, felmutatja az isteni és az emberi valóságot.

A 4447 című könyvében – mely egy helyrajzi számot takar – arról ír, hogy az eltorzult életű emberben is valamilyen módon megmaradt az isteni legalább parányi szikrája. Nincs olyan félresiklott élet, amiben egy picit föl ne villanna az igazság és a remény.

A halál mint egy megálló, mint életünk szerves része, de nem végállomás jelenik meg műveiben.

A Tartozik és követel, a Feladat, Jákob lajtorjája című műveiben kikristályosodik: az embernek még a jó tulajdonságai is elviselhetetlenek, ha túlságosan sűrű, esszenciális állapotban jelentkeznek. Mindent egy kicsit hígítani, vegyíteni kell, hogy elviselhető legyen.

A Feladat és a Mindhalálig arra tanít, tökéletesen nem lehet mindent ellátni az életben. Az egyik egy női sorsba, a másik egy író sorsába van ágyazva.

A párkapcsolatról beszél a Jákob lajtorjája, az abban dúló szenvedélyekről, vitákról, ellentétekről úgy hogy a földi világ történéseit egy angyali és egy luciferi lény kommentálja.

A Szegény Sudár Anna egy csodálatos erdélyi fiatalasszony lelkivilágát tárja elénk, belefoglalva a Trianon máig élő fájdalmát is.

Talán a legnépszerűbb könyve mely az életerő lassú csökkenésének folyamatával néz szembe a Ne féljetek. Megmutatja az életből eltávozó ember pszichéjét s azt, hogy kinek-kinek saját szellemi szintje szerint milyen utat lehet megtenni az élet második felében az első szakasz tanulságaira támaszkodva. Ez a könyv vigaszt nyújtva átterel bennünket a másik dimenzióba, egy tudatos kereső élet után a halál értelmet nyer. Ott van az isteni, krisztusi szó; hogy Ne félj!

A mérleg nyelve pedig nyíltan feketén-fehéren arról szól, milyennek is látja Jókai Anna a világot. A címe is kifejezi, hogy mi az ő álláspontja: a mérleg nyelve fölött szeretne élni, de azért elegendő empátiával a mindennapi életben, de mégis bizonyos fajta távolságtartással, hogy erkölcsi síkról ítélje azt meg. Ez a gondolkodásmód, s a krisztusi szemlélet, segít abban, ha olykor vétkezünk is, de meg legyen bennünk a szándék, hogy felálljunk és továbbvigyük saját keresztünket. 

Csordás Gáborné

A plébániai könyvtár új kiadványai:

- Kékkői László: Tűzözön (ahogyan én láttam) – Laci bácsi személyes, megrendítő visszaemlékezése a II. világháborúban átélt élményekre és eseményekre, az 1944-es tordai csatára, kiváló bajtársakra, névtelen hősökre.

- Nemes Ödön SJ: IMA és ÉLET – Életünk alapjai Istenben – Útmutató a mindennapok lelkigyakorlatainak végzéséhez azoknak, akik nagyobb nyitottságra vágynak a Lélek működése iránt, életük rendezésére, lelki szabadságra és Jézus követésére törekednek.

A napfény íze – játékfilm, amely egy zsidó család szemével és a család történetén keresztül mutatja be a XX. század magyar történelmét.

*

Az ismertetett könyvek megtalálhatóak a plébániai könyvtárban, amely a plébániai iroda mellett található. A könyvtár várja az érdeklődőket a szombat esti és a vasárnap délelőtti szentmise után.

Böngésző

- www.oecumene.radiovaticana.org/ung/index.asp – a Vatikáni Rádió magyar honlapja, hírekkel, hallgatható élő adással és régebbi műsorokkal.

- www.lutheran.hu – a Magyar Evangélikus Egyház portálja sok érdekességgel: hírek, fórum, igehirdetések, letöltések, stb.

- www.lexikon.katolikus.hu - a közelmúltban megjelent a Magyar Katolikus Lexikon kísérleti internetes változata (jelenleg a hosszú ő betűig olvasható). A lexikon fontosabb témakörei: személyek, események (egyházi és világi történelem),  helyek (pl. egyházmegyék, intézmények, szerzetesrendek), fogalmak (filozófia, teológia, művészetek, természettudomány)

 

 

 

Zenesarok

A plébániai könyvtárban zenei CD-k is találhatók – nívós, komolyzenei darabok, vallásos ihletésű művek, illetve klasszikusok is. Ezekből választottunk most egyet.

 

Carl Orff: Carmina Burana

„Fortúna mindig változó: csókja rövid álom. Hiába hívja őt a szó: újra sosem látom.

Új kedvessel messze jár, azt is majd megúnja, állhatatlan kedve már azt is bajba húzza.”

Annak ellenére, hogy talán nem ismerős a cím, kedves olvasó, ha meghallod a zenét, rögtön fölismered. De miről is szól a mű?

A középkori Európában nagy divatja volt a vágáns­daloknak, a vándorló diákok szerencséről, szerelemről, hitről írt költeményei mindenhol elterjedtek. Ilyen dalokat találtak egy kis könyvecskében összegyűjtve, Fran­cia­országban. Carl Orff a huszadik század elején gondolt egyet és a többnyire latin, de francia és német szavakkal kevert szöveget felhasználva megkomponálta művét. A gregorián illetve a trubadúrzenére építve sajátos zenepedagógiát épített fel, miszerint egyszerségre és ritmusosságra kell törekedni.

A Carmina Burana mottója az O fortuna a szerencse forgandóságáról szól, ezt követik a tavaszt meghirdető versek. A második részben megelevenedik a középkor egyáltalán nem sötét világa: bepillantunk a falvak kocsmáiba, belehallgatunk az asszonyok beszédeibe. A darab lezárását a szerelem szépségéről és kínjáról írt sorok jelentik

Carl Orff műve, első előadásától (1937) kezdve, máig töretlen népszerűségnek örvend. A belőle sugárzó életöröm, pajkosság, zenei sokszínűség miatt egyike napjaink legkedveltebb darabjainak.

Csordás Bálint

Rejtvény

A téli rejtvényekre helyes megoldást adtak le: Liki Dorina és Balázs Bernadett. Jutalmukat a sekrestyében vehetik át.

 

Rejtvény kisebbeknek:

Ha a K betűtől kezdve a ceruzáddal végigköveted a vonalat, és közben összeolvasod az érintett betűket, egy közmondást kapsz megfejtésül.

Melyiket?

 

Rejtvény nagyobbaknak:

A nyúl azt hiszi, hogy a róka azt hiszi, hogy a pocok bolond. A róka azt hiszi, hogy a nyúl bolond, és a pocok azt hiszi, hogy a nyúl épeszű.

Vajon a róka normális?

*

A megfejtésedet a sekrestyébe juttasd el legkésőbb március 13-ig, névvel ellátott borítékban.

Humor

¥   Két agresszív kismalac beszélget:

- Na, húzzál innét! – mondja az egyik.

- Nem húzlak!

¥   A szőke idegesen felhívja a barátját:

- Át tudnál hozzám gyorsan jönni, nagyon nehéz a puzzle, már órák óta kínlódok vele, azt sem tudom, honnan kezdjem!

- Minek kellene kijönnie belőle?

- A dobozon egy tigris van.

A barát kíváncsi lesz, átmegy a szőkéhez. Végignéz az asztalon, és azt mondja:

- Először is vegyél mély lélegzetet, és nyugodj meg. Utána együtt visszarakjuk a dobozba a kukoricapelyhet…

¥   - Egyszerűen megőrjít, Jolán, hogy akármit mondok, te mindig kijavítasz engem! És ez így megy már tizennégy éve!

- Tizenöt, drágám, tizenöt…

¥   Egy férfi elmegy az ideggyógyászatra, hűséges felesége is elkíséri. Az orvos megvizsgálja a férfit, majd a következő diagnózist állapítja meg:

- Sajnos uram, önnek súlyos gátlása van! És ez a gátlás megfosztja minden életörömtől.

- Pszt! – suttogja a férfi, és kifelé mutat, a felesége irányába. – Ott ül kint, az előszobában.

¥   A kisváros temploma előtt két autó összeütközik. A helyszínelő rendőr felveszi a jegyzőkönyvet. Közben odatipeg hozzá egy fejkendős öreg nénike:

- Én itt vagyok tanúnak, mindent láttam!

A rendőr gyanakodva méregeti.

- Biztos benne, öreganyám?

- Igen, plébános úr.

¥   A morcos kismalac vizsgázik, és alig nyögdécsel valamit. A tanár megelégeli, és így szól:

- Na, jól van, kismalac, kettessel átengedlek…

- Nem megyek!

¥   - Apa! Tudod mennyi fogkrém van egy tubusban?

- Nem, kisfiam.

- Éppen három méter!

 

Ima, vers, vallomás

„Mi, akik hittünk, megismertük a szeretet, amellyel Isten szeret bennünket!” (1Jn 4,16)

Ha hiszel az Atya feltétel nélküli, ingyenes, személyes, visszavonhatatlan szeretetében, és elfogadod, akkor ünnepeld ezt a szeretetet, vagyis legyél hálás ezért a szeretetért. Sokszor. Naponta hetvenszer hétszer. Annyiszor, ahányszor elvéted, ahányszor magad körül kezdesz el forogni. Válaszolj erre a szeretetre! Nagyon egyszerű a szeretetválasz. Istent azzal szeretjük, akit látunk, vagyis önmagunk által, mert Isten ajándéka vagyunk, és a másik által, mert ő is Isten ajándéka. Így teszed meg a szeretetparancsot.

Az Atya az ő lefizethetetlen, ingyenes szeretetével gyógyít mindegyikünket, téged is. Nem ezután fogja odaadni, … hanem már megkaptad. Már mindent megkaptál. Merd hinni végre, és ünnepeld!

Varga László

Charles de Foucauld: Szeretni valakit...

Szeretni valakit azt jelenti,
hogy mindig reménykedem benne.
Attól a pillanattól kezdve, amikor megítéltük,
korlátoztuk iránta bizalmunkat,
egyenlővé tettük és azonosítottuk azzal,
amit tudunk róla,
és felhagytunk azzal, hogy szeressük.
Éppen emiatt aztán már nem is lesz képes
jobbá és nagyobbá válni,
hiszen bezártuk őt.
Minden jót fel kell tételeznünk a másikról,
és mernünk kell
a szeretetnek lenni ebben a világban,
amely már képtelen szeretni.

Reményik Sándor: Vagy-vagy

Vagy egy nagy mű, - vagy egy nagy szenvedély.
Vagy égő nyár, - vagy gyémántfényű tél.

Vagy az Úristen, - vagy az emberek.
Vagy a kolostor, - vagy fészek-meleg.

Vagy a csúcsok nagy, edző hidege,
Vagy egy asszony simogató keze.

Vagy fent, vagy lent, élőn, halálra-váltan,
Jaj, csak ne felemásan, felemásan!

Czakó Gábor: Forradalom

A történelemben egymást érik a fordulatok és a forradalmak - mert egy sem teljes, egy sem maradandó. A Húsvét, a Föltámadás volt az egyedüli és valóságos forradalom. Azért, mert nem a fölszín, a gazdasági vagy uralmi problémák ellen irányult, hanem mindezek gyökere, oka és forrása, a bűn ellen. Jézus pörében és kínhalálában magára vette a legförtelmesebb bűnöket, ártatlan béketűrésében elemésztette őket, és harmadnapra legyőzte a bűn fiát, a halált. Tudjuk, az ember igazi gondja a halál, az öröklétért adná a leggazdagabb diktátor is pénzét-hatalmát, mégis a múlandóért küzdünk-zendülünk. Vakok volnánk?

Vagy mostantól másként lesz?

Dobó István imája az egri vár ostromakor

Istenem!
Te látod a mi kis romladozó várunkat
s benne ezt a maroknyi, elszánt népet...
A Te nagy mindenségedben
kicsi semmiség ez a földi világ.
Ó, de minekünk ez a mindenségünk!

Ha kell a mi életünk,
vedd el Uram, tőlünk!
Hulljunk el, mint a fűszál
a kaszás vágása alatt!
Csak ez az ország maradjon meg...
ez a kis Magyarország.

Mária, Jézus anyja,
Magyarország védőasszonya!
A Te képedet hordozzuk zászlóinkon.
A Te nevedet milliók ajka énekli magyarul!
Könyörülj érettünk!

Szent István király! Nézz alá az égből!
Nézd pusztuló országodat, veszendő nemzetedet!
Nézd Egert, ahol még állnak
a Te templomod falai,
és ahol még a Te nyelveden,
a Te vallásodon dicséri
a nép a Mindenhatót.

Mozdulj meg mennyei sátorodban,
Szent István király; ó borulj az Isten lába elé!
Isten, Isten! Legyen szíved a miénk!

 

 

A feltámadt Krisztus örömében teljes,
Istentől megáldott húsvéti ünnepet kívánunk mindenkinek!

 

 

Vissza a lap tetejére

Vissza a Szécsényi Harangok archívumába