Honlap Fel

 


             A szécsényi katolikus egyházközség hírlevele  

2003. január

 

LELKISÉG

Uram, a Te Egyházadban minden olyan öregnek látszik! Benne a régi többet ér, sokkal, sokkal többet, mint az új. A még újabbat pedig legszívesebben sokan eretnekségnek hívnák nálunk. Ha valami új kezdődik, mindjárt felemeli a hangját valaki: Vigyázat! Maradjunk a réginél!

Mindig így volt! Miért legyen egyszerre másként! A Te Egyházadban, mely azért imádkozik, Uram, hogy újíts meg minket, az újat mindig félreértéssel és idegenkedéssel fogadják.

Urunk Lelke, aki szereted az újat, mikor újítod meg egyházad arcát? Mikor mutatod meg nekünk, mennyi elavult van benne, hogy arcod ismét új és szép és fiatal legyen! 

Ha akarod, viharod elsodorja a régit, és mindent megújít.

Ha akarod…

 Josef Dillensberger, 1932.

Keresztény közösségi minta - a vadludak éltéből

1. Ahogy repülnek, a szárnycsapásokkal felhajtó légáramlatot hoznak létre a mögöttük repülő madárnak. A „V” alakban történő repüléssel a csapat 71%-kal megnöveli repülési hatósugarát, mint ha egyedül repülnének.

2. Amikor egy vadlúd kiesik az alakzatból, hirtelen megérzi, milyen erő húzza le most, hogy egyedül kell repülnie, és igyekszik mielőbb visszakerülni az alakzatba, hogy az előtte repülő madár felhajtó légáramlatát élvezhesse.

3. Amikor a vezető vadlúd elfárad, visszalép az alakzatba, és egy másik vadlúd foglalja el az első helyet.

4. Az alakzatban repülő vadludak hátulról hangjukkal bíztatják az elöl repülőket és így az egyenletes sebességet fenn tudják tartani.

5. Amikor egy vadlúd megbetegszik vagy meglövik, két vadlúd kiválik az alakzatból és kísérik, segítve és védve őt. Vele vannak, amíg újra képes nem lesz repülni, vagy míg meghal. Azután útra kelnek egy másik alakzatban vagy utolérik saját csapatukat.

Miért ne tanulhatnánk tőlük mi is?!

 

Csapatmunka

Egyszer volt, hol nem volt, volt négy ember. Név szerint: Mindenki, Valaki, Bárki és Senki.

Egy szép napon szóltak Mindenkinek, hogy akadt egy fontos mun­ka, amit sür­gő­sen meg kell csi­nálni.

Min­den­ki biztos volt benne, hogy Vala­ki meg­csi­nál­ja. Bárki meg­te­­het­te vol­na, de Senki sem csi­nálta meg. Va­laki nagyon meg­dü­hö­dött e­miatt, mi­vel ez Min­denki dolga lett volna. Mindenki úgy gondolta, hogy Bárki megtehetné, és Senki nem vette észre, hogy Mindenki kerüli a munkát. Végül Valaki lett az, akit Mindenki okolt, amiért Senki nem csinálta meg azt, amit Bárki megtehetett volna.

 

PLÉBÁNIAI ÉLETÜNK – KÖZÖS ÉLETÜNK

Őszi élményeink

 

A MI plébániánk

A tények

2003. december 31-én a plébániai képviselőtestület mandátuma lejárt. Az új testület megválasztására január során kerül sor a Magyarországi Egyházközségi Képviselőtestületek Szabályzata és Beer Miklós püspök atya előírásai és útmutatásai alapján. A régi testület mandátumát püspök atya az új testület megalakulásáig meghosszabbította.

A választás előkészítésére a testület választási bizottságot hozott létre (a továbbiakban: bizottság). A bizottság javaslatot tett a lebonyolítás módjára, melyet a képviselőtestület 2003. november 19-i találkozóján elfogadott.

A híveket Karácsony és Vízkereszt között a templomi hirdetések útján és a faliújságon található hirdetmény alapján tájékoztattuk, kérve személyi javaslataikat, ajánlásaikat.

A bizottság az ajánlások figyelembevételével összeállította a jelöltek listáját, és hivatalosan megkereste, felkérte őket a szolgálatra. A végleges jelöltlistát e számunkban és a templomban hirdetjük meg.

A választást január 24-én, szombaton este, és 25-én, vasárnap a szentmisék után tartjuk a kiírásnak megfelelően.

Félelmek

Sokak számára az „egyház csak tegye meg, amit kérünk”, a választás felesleges cirkusz, fárasztó és hiábavaló. Másoknak fogalmuk sincs róla, mire jó egy ilyen testület. Ismét mások érdektelenek és közömbösek, nekik „minden jó”, mindent elfogadnak. És vannak, akik csak kritikus szem­lélőként érdeklődnek, hol, mi­be lehetne belekötni, kritizálni, hábo­rogni, morgolódni – persze csak a boltban és az utcasarkon, piacon és autóbuszon, semmiképpen sem fel­vállalva a konkrét véleményegyeztetés, megismerés és változás nehézségét, és főképp nem a munka terhét.

A plébánia értük is van, még ha nem is értik: ők is, mindenki felelős egyházáért.

Remények

Sokan, egyre többen érzik meg, gondolják úgy, hogy az egyház nem rajtunk kívül, hanem köztünk van, annyira van értem, amennyire én is felvállalom a közösség gondját, amennyire érte vagyok. Tudják: mindenki felelős a „közös szekér” előrehaladásáért, ki-ki anyagi, szellemi képességei és adottságai szerint. Tudják: Isten ma is itt él köztünk – az Eucharisztiában, a szentségi Jézus körül gyülekező, belőle és vele élő kapcsolatban lévő emberekből újra-újra megszülető közösségben, melynek tagjává lenni ajándék és felelősség. Nem lehet hát tovább kívülállónak maradni, nem lehet csak töltekezni járni, közömbösnek maradni. Sőt, ez bűn.

Lehetőségek

A II. Vatikáni Zsinat új szemléletmódja szerint az egyház elsősorban nem intézmény, struktúra, szervezet. Negyven év ateista egyházellenessége azonban elvágott minket a szabadságtól, elvette az önálló, gondolkodó keresztény tevékenység lehetőségét. Korzenszky Richárd atya képével: rákényszerítette a nagypályás egyházat a kispályán való játékra, majd az 1989-es változások után elénk táruló hatalmas térben a hajdani „taktikával” és „játékstílussal”, elöregedett kispályás csapatunkkal nem tudunk korszerű játékot produkálni. A négy évtizedes „megengedő” politika, majd a ránk törő liberalizmus, a fogyasztói-kereskedelmi szemlélet kiölte a felelősséget és a közösségi szemléletet. „Oldja meg a pap és néhány munkatársa.” „A vallás magánügy” – harsogják. A megélhetésért való harc, a média agymosó terrorja, az egoizmus és a fásult közöny determinálja és torzítja gondolkodásunkat egyházról, keresztény életről.

Pedig az egyház, amelyet Jézus Krisztus kétezer éve Péterre és az apostolokra bízott, nem ilyen. Az Apostolok cselekedeteiben ezt olvassuk: a jeruzsálemi hívek „állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában és közösségében, a kenyértörésben és az imádságban. … A hívek mind összetartottak.” (Apcsel 2,42-47)

A mai egyházi dokumentumok egyértelműen tanítják, hogy a plébánia testvéri közösség, amelyben minden korosztály képviselve van, és amelynek lényegi eleme, hogy kovász: missziós közösség, amely­nek vonzása megtéréseket indít el.

Ideális és irreális álom, vagy lehetőség?

Tomka Ferenc pasztorálteológus írja: Bizonyára nem egy olyan hívő akad, aki számára – első átgondolásban – idealizáltnak vagy irreálisnak tűnik az, amit ma az egyház a plébániákról mond. Több dokumentum viszont éppen hangsúlyozza, hogy a plébániák vagy ebbe a testvéri-közösségi irányba fejlődnek, vagy létük sodródik veszélybe (vö. KÁD 58).

Ideális-irreális álom, vagy megvalósítható lehetőség?

Rajtunk múlik! Rajtad! Azokon, akik kereszténységüket, katolikus hitüket, egyházhoz való tartozásukat komolyan gondolják. Olyan komolyan, hogy ezért tenni is hajlandók. Konkrétan és tevőlegesen. Ez elköteleződés. Felelősségvállalás. Munka. Szolgálat. Jézus és az egyház szolgálata. Egy darab belőlem, hogy Isten országa épüljön itt, a világon, és itt, Szécsényben is.

Rajtad múlik

Rajtad, csak rajtad múlik, hogy:

-     csak névleg, vagy valóságosan akarsz-e Isten né­pének közösségéhez tartozni?

-     kívülről nézelődsz, kritizálsz, vagy részt vállalsz-e a plébánia életéből, a szolgálatból?

-     csak vársz és kérsz, vagy hajlandó vagy-e adni, tenni is?

-     kibúvót keresel-e, vagy megteszed-e, ami tőled telik?

-     régi emlékeidre és érdemeidre hivatkozol-e, vagy itt, most cselekszel-e?

-     másokra vársz-e, vagy megteszed-e, amire képes vagy, és amire Isten és a közösség meghív?

-     felelősséget vállalsz-e?

-     bizalmat adsz-e?

-     felajánlod-e segítséged, munkád, időd, tehetséged?

Ha magadénak érzed ezt a plébániát, kérlek,

-     segíts szavazatoddal január 25-én;

-     vállald el, amire a hívek és a plébánia vezetői jelölnek és felkérnek;

-     adj bizalmat a megválasztottaknak;

-     segítsd azzal, amivel Isten megajándékozott: anyagi, szellemi képességeiddel;

-     nézd új és jó szemmel, felelősen egyházadat.

Mert ez a te egyházad, a mi plébániánk.

Rajtad, és nem  máson múlik, merre halad tovább a szécsényi katolikus közösség: tovább fogy és lassan elhal, vagy ráébredve hivatására éled, újraéled, élővé, egyházzá válik.

Rajtad múlik.

fr. Zalán

A plébánia -
és a keresztény élet megújulása

A „Christifideles Laici”, a plébániáról szóló legilletékesebben szóló egyházi dokumentum így adja meg az irányt, amely felé a plébániáról való gondolkodásnak, a plébániai lelkipásztorkodásnak haladnia kell:

„Az egyház közösség, jóllehet mindig bizonyos egyetemes jelleggel rendelkezik, mégis közvetlenül és láthatóan a plébániában jelenik meg: ez az egyház megtelepedésének elsődleges helye. Bizonyos értelemben maga az egyház ez.

Ezért kell mindannyiunknak hitben fölfedezni a plébánia igazi arculatát, vagyis magának az egyháznak a ’misztériumát’. A plébánia ugyanis bármilyen szegény legyen személyekben és eszközökben – a plébánia elsősorban nem struktúra, terület vagy épület; hanem inkább Isten családja, testvériség, amelynek egy a lelke, családi testvéri és befogadó ház, a keresztény hívők közössége.” (CL 26)

A helyi egyházi hatóságnak mindent meg kell tennie azért, „hogy a plébániák ismét mind a keresztény hívők közösségei legyenek… különösen segíteni kell a világiak részvételét a lelkipásztori felelősségben, a kis egyházi közösségeket vagy életközösségeket, ahol a hívek Isten igéjét egymással közölni tudják, és ahol a szolgáló szeretetben kibontakozhatnak. Ezek a közösségek ugyanis az egyházi közösség hiteles kifejeződései és az evangelizáció központjai” (uo.)

A plébánia fogalma a II. Vatikáni Zsinat előtt

A plébánia az utóbbi – II. Vatikáni Zsinat előtti – évszázadok felfogása szerint egyházi közigazgatási, területi lelkipásztori-ellátó egység.

E szemléletben a plébánián „egyik oldalon” él a plébános és esetleg munkatársai, a „másik oldalon” élnek a hívek, „a gondozottak”. Ebben a felfogásban a lelkipásztorkodás lényegi feladata a hívek ellátása.

A plébánia fogalma a II. Vatikáni Zsinat után

A plébániát az új kánonjog már így határozza meg: „A plébánia a krisztushívőknek a részegyházban pontosan meghatározott közössége, amelynek lelkipásztori gondozása a plébánosra van bízva.” (CIC 525. kánon) – A plébánia tehát először is egyházi közösséget jelent. Aligha gondolkodhatunk el tehát érdemileg a plébániákról, ha plébánia-képünket a magyar plébániák átlaga alapján alkottuk. Eszerint sokak számára a plébánia egy egyre fogyó közösséget jelent, melynek tagjai nagy részben idős asszonyok, és mellettük elsősorban kisgyerekek (akik elsőáldozás vagy bérmálás után eltűnnek a templomból). A Szentírás azonban, s az egyházi dokumentumok egy élő plébániaközösségről beszélnek, amely helyi egyház: Isten szeretetének jele környezetében, s amelyre ugyancsak számos példa van hazánkban is. Ez a plébánia testvéri közösség, amelyben minden korosztály képviselve van, és amelynek lényegi eleme, hogy nem csak „létezik” vagy fogy, hanem kovász: missziós közösség, amelynek vonzása megtéréseket indít el.

A plébániai lelkipásztorkodás fő célja

Mi a plébániai lelkipásztorkodás fő célja? Hogy a plébánia élő egyház legyen, Krisztus jele és jelenléte a világban, amely minden embert meg tud hívni az üdvösségre. A lelkipásztorkodás feladata a hívek gondozása egyénenként (sajátos helyet adva a lelkivezetésnek), és csoportokban (szentségek, hitoktatás, családok gondozása, öregek, betegek evan­gelizálása stb.)

Korunk egyházának meggyőződése, hogy a lelkipásztorkodás első hordozója Isten népe, a helyi keresztény közösség. A plébániai lelkipásztorkodás feladata, hogy „elismerje és mozdítsa elő a világi krisztushívőknek az egyház küldetésében való sajátos részvételét” (CL 27)

A plébánia: közösségek közössége

A legújabb egyházi dokumentumok ilyen értelemben és kivétel nélkül élő közösségnek ábrázolják a plébániát. A természetfeletti közösségnek azonban a konkrét emberi kapcsolatokban kell realizálódnia: a plébánia nagy közössége a gyakorlatban csak akkor tud élő lenni, ha kisebb csoportokból áll. Ezért kívánatos, hogy a plébánián kisebb, különböző karizmájú közösségek, csoportok jöjjenek létre (munkacsoportok, imacsoportok, lelkiségi csoportok, stb.) és a plébánia nagy közössége bekapcsolódva éljenek és építsék azt; valamint hogy a plébánián a fontosabb feladatokat egy-egy világiakból álló csoport lássa el. Így a plébánia valóban a „közösségek közössége” lesz.

A világiak küldetése

A lelkiségi csoportok tevékenysége, feladata nem a szoros értelemben vett lelkipásztori munka segítése, ezért szükség van a plébániai élet és a lelkipásztori munka közvetlen szolgálatára is. Ebben célszerű az alábbi csoportok létrejötte és szolgálata:

·  liturgikus csoport: feladata a liturgikus ünnepek széppé tétele, lelkinapok szervezése,

·  hitoktatási csoport: a gyermek-, ifjúsági- és felnőttkatekézis összefogása, táborok, lelkigyakorla­tok szervezése a szülők bevonásával,

· családgondozási csoport: a jegyesoktatás szervezése, fiatal házasok csoportjának indítása, keresztelési oktatás segítése, elváltak gondozása,

· karitatív csoport: betegek, szegények gondozása, látogatása, segítése, alkalmi és ünnepi akciók,

· sajtófelelős csoport: a katolikus sajtó termékeinek terjesztése, plébániai videó és könyvtár, templomi faliújság gondozása, plébániai újság szerkesztése, kiadása, helyi médiában való szereplés.

·  kulturális csoport: a közösségi ünnepek (farsang, jótékonysági bál, Mikulás-ünnep) kirándulások, zarándoklatok szervezése,

·  evangelizációs csoport: a hit iránt érdeklődők befogadása a katekumenátus keretében, a nem hívőkkel való kapcsolattartás,

·  társadalmi kapcsolatok munkacsoportja: pályázatok figyelése, készítése, intézése, egyéb intéznivalók felvállalása,

·  műszaki csoport: a templomi, plébániai karbantartások és beruházások szervezése, intézése, lebonyolítása,

·  gazdasági bizottság: az egyházközség tulajdonának gondozása, nyilvántartása, az anyagiak az egyházi és az állami előírásoknak megfelelő kezelése.

Ezeknek a munkacsoportoknak szervezője, koordinálója, összefogója a Képviselőtestület, hiszen ha a plébániának ideálisan nem egyszemélyi vezetéssel kell működnie, hanem kisegyházként, testvéri közösségként, akkor ennek meg kell nyilvánulnia a feladatok végzésében és a vezetésben is, azaz a plébánia irányítása a hívek széles köreinek bevonásával kell, hogy történjen. Ezért „a papok úgy töltsék be vezető tisztségüket, hogy … fogjanak össze a világiakkal, … az emberi tevékenység különböző területein nekik van tapasztalatuk és ők illetékesek.” (CL 27)

A plébániai képviselőtestület

A világiak hivatást kaptak arra, hogy részt vegyenek a sajátos lelkipásztori munkában: a hitoktatásban, az igehirdetésben, a szegények és betegek látogatásában, a kisközösségek irányításában, az ateistákkal való párbeszédben, a szentségekre való felkészítésben, az áldoztatásban, sőt a pap nélküli plébániák vezetésében is. A papok és a világiak közös lelkipásztori munkájának koordinálására a zsinat és a kódex a lelkipásztori tanács létrehozására hív fel, amelynek elnöke a plébános,  tagjainak pedig tanácsadói joguk van. Hazánkban a plébániaközösség képviselőtestületének kell betöltenie a lelkipásztori tanács és a gazdasági bizottság szerepét.

Együtt Isten országa felé

Talán sokak számára – első átgondolásban – idealizáltnak vagy irreálisnak tűnik az, amit ma az egyház a plébániákról mond. Az Egyház mai tanítása azonban újra és újra kiemeli: a plébániák vagy ebbe a testvéri-közösségi irányba fejlődnek, vagy létük sodródik veszélybe (vö. KÁD 58).

Ha alaposabban végiggondoljuk az egyházi előírásokat, kiderül, hogy ezek nem csak szabályokat, hanem tényleges útmutatásokat is tartalmaznak a plébániák élőbbé tételére, megújítására vonatkozóan.

Ez az egyház útja a harmadik évezred elején, amelyen együtt haladva építjük Isten országát.

 

Tomka Ferenc: Új evangelizáció című könyve nyomán

 

Beszámoló a Plébániai Képviselőtestület ötéves szolgálatáról

A jelenlegi Képviselőtestület 1999 márciusában alakult meg 23 fővel, ebből 7 fő hivatalból, 2 fő a plébános által meghívott személy (a városban működő szerzetesrendek képviselői), 14 fő pedig a korábbi testület tagjainak javaslatai és a plébános által kijelölt bizottság ajánlásai alapján lett tag. A jelöltek névsorát – püspöki előírásoknak megfelelően – a hívek számára meghirdették, és mert kifogás – legalábbis hivatalos formában – nem érkezett, Keszthelyi Ferenc püspök atya jóváhagyása után 1999. március 19-én az esti szentmisében tették le a hivatalos ígéretet, és ennek szellemében kezdték meg szolgálatukat.

A testület megalakulása olyan időszakra esett, amikor – több tényező együttes hatására – a hazai egyházban mind szemléletben, mind gyakorlatban jelentős átalakulások indultak el, és a mi plébániánkon is meghatározó személyi változások történtek.

A ’90-es évek elején hazánkban bekövetkezett változások új lehetőséget nyitottak meg az egyház számára. Ezzel egyidőben azonban eddig ismeretlen problémák is megjelentek. Ezek világossá tették, hogy a korábban megszokott, jól bevált gyakorlattal szemben a II. Vatikáni Zsinat tanítása és iránymutatása alapján megváltozott szemléletre van szükség a lelkipásztori munkában, a plébániák életében. Ez új metódusokat, munkamódszert, eszközöket igényel. (Ezekről – az új egyházképről, az új módon megfogalmazott meghatározásról, a plébánia fogalmáról, feladatáról, a világiak felelősségéről, helyzetéről és küldetéséről – a zsinati dokumentumok alapján az előző cikkekben bővebben is olvashatunk.)

Mivel az egyház plébániákból épül fel, a fent említett problémák és lehetőségek a mi plébániánk életében is nyilvánvalókká váltak, mégha ezt sokak számára nem is volt könnyű elfogadni.

Egyértelműen megmutatkozott, hogy sokan vannak Szécsényben, akik kereszténynek vallják magukat, vallásukat azonban valójában nem gyakorolják, egyházukkal való kapcsolatuk kizárólag szolgáltatás jellegű: befizettem az egyházi adót, a pap pedig szolgáltassa ki a szentségeket, akkor és úgy, ahogy nekem a megfelelő. Sokan vannak olyanok is, akik jószándékúan gyakorolják vallásukat, de a plébániaközösség életébe nem kapcsolódnak be, a feladatokból – talán kényelemből, megszokásból, vagy mert csak nem tudják, hogyan fogjanak hozzá, – részt nem vállalnak, mert az „a papok dolga”, vagy még egy-két buzgó hívőnek, akik úgyis ráérnek.

Nyilvánvalóvá vált az is, hogy a magukat kereszténynek valló családok zöme, akik ugyan gyermekeik számára a szentségek kiszolgáltatását és a hitoktatást kérik, valójában a keresztény tanítással ellentétes értékek szerint élnek, és ez számukra természetes, mert „ilyen lett a világ.”

Ezek mellett megjelentek olyan mindannyiunkat érintő problémák és kihívások, amelyeket az elmúlt 14 év társadalmi változásai okoztak: a liberalizmus, a pénzhajszolás, önzés, a lelki értékektől való elfordulás, az emberi kapcsolatok meglazulása és szétesése, az ebből fakadó elszigetelődés, magány.

Mindenképpen számításba kell venni a média romboló hatását is, amely elsősorban a fiatalokon és a gyermekeken mutatkozik meg.

A most leköszönő képviselőtestület tehát ilyen megváltozott és folyamatosan változó helyzetben kezdte meg munkáját. Mivel ez a helyzet a tagok számára is új volt, sok esetben részünkről is változást kívánt és tanulást jelentett, ezért találkozóink első részében a II. Vatikáni Zsinat ide kapcsolódó doku­men­tu­mairól (az egyház helyzete a mai világban, a plébániákról, a liturgiáról, a világiak szerepe, küldetése, stb.) hallgattunk meg egy-egy előadást és ezekről beszélgettünk. Szintén a megváltozott helyzetben való eligazodást segítette Tomka Ferenc: Új evangelizáció című könyvének tanulmányozása, melyet mindenki megkapott, és amelyet témánként átbeszélgettünk.

A testület alapvető feladatának tartotta, hogy a zsinat által meghatározott új egyházszemléletet és ennek megfelelő plébániai közösség létrejöttének feltételeit segítse, az ebből fakadó lelkipásztori feladatok megvalósítását támogassa.

Ez alapvetően három dolog köré csoportosítható:

-       a plébánia közösségi életének elősegítése,

-       a világiak, azaz a hívek mind teljesebb bevonása a plébánia életébe,

-       a liturgia, a szentségi és a lelkiélet megújítása, illetve ennek feltételeinek megteremtése.

Mit tett konkrétan a képviselőtestület ezek érdekében?

A testület összesen 30 alkalommal találkozott. A közös gondolkodás alkalmain alapvetően elfogadta, támogatta és a hívek felé képviselte a fenti célok megvalósítását. Nyilvánvaló, hogy ez egy hosszútávú, átfogó és igen sokrétű feladatot jelent. Itt kell megemlíteni, hogy mivel a változások sokszor érzékenyen érintenek minket, legtöbbször értetlenül fogadjuk azokat, idő kell azok befogadásához és elsajátításához. Így volt ez a testületi vitákban is, ahol ki-ki saját lelkiismerete szerint érvelt, mondta el véleményét, ellenvéleményét, adta le szavazatát, de a döntések mindig a többség szavazata és a plébánia híveinek érdekében születtek meg.

Hogy a konkrét feladatokat el tudjuk látni, a képviselőtestület munkacsoportokat hozott létre: liturgikus, hitoktatási, műszaki és gazdasági feladattal. Ezek és az ezekben tevékenykedő tagok feladata az adott területhez tartozó konkrét célok, tervek, programok, munkák meghatározása, szervezése illetve a hívek és a plébániai csoportok ezekbe mind teljesebb bevonása a feladatok megosztásával.

Az egyes munkacsoportok vezetői terveikről illetve az elvégzett munkákról, programokról mindig beszámoltak a testületnek.

Öt év hosszú idő. Hajlamosak vagyunk felejteni. Ezért a teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány olyan változást, melyek a képviselőtestületi munka eredményeként, a testület támogatásával, konkrét döntéseivel, segítségével jöttek létre, valósultak meg plébániánkon. Megpróbáltuk ezeket a korábban említett hármas célnak megfelelően csoportosítani.

Liturgia:

- a zsinat szellemében az egyszerű, tiszta kifejezések, szimbólumok használata, melyek a lényegre irányítják a figyelmet; a hívek mind teljesebb bevonása.

- húsvéti, nagyheti liturgia megújulása, hívek bevonása,

- a keresztút, litánia és a rózsafüzér hittancsoportok, plé­bániai közösségek bevonásával való imádkozása,

- felolvasók és családok bevonása a liturgiába,

- rendszeres csütörtök esti szentségimádás a plébániáért, a hívekért,

- elsőáldozás és a bérmálás méltó ünneplése, katekumenátus szertartásainak ünneplése,

- templombúcsú ünneplése,

- templombelső megújulása (szentségtartó, kelyhek, gyertyatartók, szenteltvíztartó, egységes vázák, igényes virágozás, stb.)

- jubiláns házaspárok ünneplése, nagyszülők köszöntése,

- a szakrális tér rendezése (dobogó, szőnyegek, székek, stb.)

- templomi hangosítás megújítása és fejlesztése,

Hitoktatás, szentségfelvétel:

- a katekumenátus intézményének bevezetése (1999 óta püspöki előírás is lett),

- az elsőáldozó gyerekek szülei számára rendszeres találkozók,

- nyári táborok, gyerekek, fiatalok és családok számára,

- évközi lelkigyakorlatok csoportjaink számára,

- jegyes-suli jegyespárjaink számára,

- szülő-klub (szülő-suli) gyakorló szülők számára

- keresztelés előtti felkészülés,

- családosok és fiatal házasok közössége,

- új gyóntatószék, gyónás módja,

- lelkivezetés lehetősége,

Közösségi és lelkiélet:

- adventi és nagyböjti lelkinapok,

- Plébániai Családi Nap (2000 február),

- Vidám Családi Nap (minden év szeptember végén),

- plébániai farsang (minden év februárjában),

- Karitász Jótékonysági Bál (minden év novemberében),

- agapék a kolostor folyosóján (Szent Ferenc, húsvét, Porciunkula búcsú),

- adventi családi koszorúkészítés,

- pünkösdi férfibúcsú és a nagyboldogasszonyi zarándoklat megújulása,

- autóbuszos zarándoklatok (Gyöngyös, Mária­bes­nyő, Budapest, Szeged, stb.)

- Millenniumi és jubileumi év megünneplése,

- plébániai könyvtár létrehozása,

- plébániai újság létrejötte,

Egyéb műszaki jellegű események:

- templom díszkivilágítása,

- templomkert rendezése: térburkolat, csatorna, esővíz-elvezetés, kertrendezés, hirdetőtábla,

- templomtorony külső restaurálása, templomtorony ablakainak cseréje,

- templomajtók festése,

- orgona motor felújítása,

- temetőkápolna belső felújítása, világítás korszerűsítése, oltár restaurálása, szembemiséző oltár készítése, új ajtó készítése,

-  Domina-kápolna felújítása

-  Karitász-ház tetőcseréje, külső-belső felújítása, gázbevezetés,

-  szentkúti ház vizesblokk kialakítása,

-  benczúrfalvi templom külső-belső felújítása, tetőcseréje.

A gazdasági bizottság tagjai a plébánia pénzügyi életének folyamatos bonyolítását és ellenőrzését végezték.

Fontos megemlíteni még az Élő Kövek Alapítvány létrehozását, mely testületi indítványozásra jött létre a családok, fiatalok és a közösségi élet támogatására. Ennek működéséről rendszeresen olvashattak a hívek a plébánia újságjában.

Mivel a testület tagjaitól elvárható, hogy lelkiéletükben is példamutató emberek legyenek, ezért két alkalommal lelkigyakorlatot is szerveztünk, illetve a csütörtöki szentségimádáson való mind gyakoribb részvételt is elhatároztuk. Sajnos ez csak elég hiányosan sikerült.

A testület öt éves működése alatt voltak nehezebb, gondokkal terheltebb időszakok, melyek alapvetően emberi gyengeségből fakadtak, és ez a munkában való részvételen is meglátszott.

Az eltelt idő megerősítette bennünk azt, hogy egy közösség akkor működik jól, akkor tudja teljesíteni feladatát, ha a közös célért mindenki képességeihez mérten megteszi azt, ami tőle telik, felelősséggel van a közösség és annak célja felé, segíti a másikat, tud elfogadni és megbocsátani.

A most leköszönő képviselőtestület ennyit tudott tenni a plébániáért. Mindenkinek köszönjük a segítő kritikát, a jószándékú segítséget és az értünk mondott imát!

Sántáné Udvardy Erika, Gajzinger László

Kivonat

 

A Magyarországi Egyházközségi Képviselőtestületek Szabályzatából

 

1.1 Az új egyetemes egyházjog plébániának magát a hívek közösségét nevezi.

2.1 Az egyházközségi képviselőtestület a plébánia … tanácsa, amely – megfelelő szervei útján – betölti a plébániai pasztorális tanács és a plébániai gazdasági tanács feladatait, amit az egyházjog ajánl, illetve előír (CIC 536-537)

3.1 A képviselőtestület elnöke a plébános. Tagjai a plébánia … képviselői, akiket részben tisztségük alapján, részben választás útján, részben pedig … helyzetük alapján külön meghívással jelölnek ki. … Működésük megkezdéséhez a megyéspüspöktől kapott megerősítés is szükséges.

3.2 A képviselőtestület a saját tevékenységét , a melyet a plébánia egész közösségének  a javára folytat, a gyűlésein hozott határozatok által végzi. …

4.1 A képviselőtestület tagjai csak azok a katolikusok lehetnek, akik

a)    tartósan az egyházközség területén laknak,

b)   ha nem laknak ott, akkor legalább egy éve tevékenyen részt vesznek az egyházközség életében,

c)    teljesen cselekvőképesek,

d)   az egyházi előírások szerint nincsenek kizárva az Eucharisztia vételének közösségéből,

e)    megbérmálkoztak,

f)     egyházi hozzájárulásukat (egyházi adó) fizetik,

g)    18. életévüket betöltötték, de még nem 70 évesek,

h)    készek e feladat ellátására.

4.2 Az egyházközségi képviselők jelölésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a plébánia híveinek lehetőleg minden rétege képviselve legyen életkor, nem, foglalkozás és a település földrajzi részei szerint; hogy a jelölt ismerten vallásos és tevékeny hívő legyen, aki valódi feladatot lát majd el megbízatásában, és vállalja a velejáró munkát is. Továbbá példaadó egyéni és családi életet él, apostoli lelkületű, józan ítélőképességű és fegyelmezett tárgyalókészséggel rendelkezik.

4.3 A választott tagok száma 1000 hívőig 12, további ezrenként pedig 1-1 tag. Indokolt esetben többet is elfogadhat a megyéspüspök. … 5 póttagot is jelöljenek ki a választási eredmény sorrendje alapján.

4.4 A megbízatást előzze meg választás. … (Többféle lebonyolítás lehetséges. Ezek leírása a szabályzatban megvan, de a püspök más eljárásrendet is jóváhagyhat.) Hivatalból tagjai lesznek a képviselőtestületnek a plébános, a megyéspüspök által oda beosztott vagy ott működő más lelkipásztorok, a szerzetesi plébániatemplomokban a szerzetes papok, a kántor, és a hitoktatók közül az az egy, akit ők választanak maguk közül, és azok, akik a plébános megítélése szerint munkakörük, társadalmi helyzetük miatt fontosak.

4.5 Az újonnan megválasztottak a következő vasárnapok egyikén a hívek jelenlétében, szentmise keretében ígéretet tesznek arra, hogy mindig és mindenben az Egyház apostoli célját és az egyházközség jogos érdekeit fogják képviselni.

4.6 A megbízatás öt évre szól. A megyés főpásztor meghatározhat rövidebb időt is.

4.7 A megbízatás megszűnik:

… az egyes tagok számára: …

c)    ha 70. életévét betöltötte (tiszteletbeli tagként, szavazati jog nélkül tagja maradhat a testületnek),

d)   ha öt egymás utáni gyűlésen indokolatlanul nem vesz részt,

4.8 A képviselőtestület elnöke a plébános.

4.9 A jóváhagyott és kinevezett tagok maguk közül választják meg titkos szavazással a világi elnököt. … Az egyházi elnök akadályoztatása esetén a világi elnök vezeti a képviselőtestületi gyűlést. Neki kell a munkabizottságokat ellenőriznie és munkájukban segítenie, lelkesítenie.

4.11 A képviselőtestület két nagy területen munkálkodik, s így két bizottságot alkot.

Az első: a lelkipásztorkodási bizottság. … Ez a bizottság több munkacsoportot alkotva végzi munkáját. …

A második: a gazdasági bizottság. …

4.12 A gyors elintézést igénylő ügyek miatt a két elnök, a jegyző, a pénztáros és a munkacsoportok vezetőiből kijelölt egy személy alkotja az Egyházközségi Tanácsot. … Intézkedéseiről beszámolni tartoznak a teljes testületnek.

Püspöki rendelkezések

 

1903/2003. sz. Egyházközségi képviselőtestületek megújítása

 

2003. december 31-én az egyházközségi képviselőtestületek nagy részének lejár a mandátuma. A megújítás végett adom az alábbi útmutatásokat:

1. A Magyarországi Egyházközségi Képviselőtestületek Szabályzatának 4.4 pontja szerint választás szükséges, tehát a hívek javaslatai alapján a plébános összeállítja a jelöltek listáját. Erre a listára vagy az adófőkönyvben szereplők, vagy a szentmisén jelenlevők szavaznak.

2. Engedélyezem az új testület létrehozását a következő módon is: A plébános két-három megbízható emberrel egyeztetve a hívek javaslatai alapján állítsa fel a jelöltek listáját, ezt a templomi hirdetőtáblán két héten át, valamint az egyházközségi lapban (ha van) közölni kell. Ha valakinek bármely jelölttel kapcsolatban jogos kifogása van, jelentse a plébánián. Ezt követően a plébános terjessze fel a listát jóváhagyás céljából a Püspökségre.

A két mód közül a plébános döntse el, hogy a rábízott plébánián melyik szolgálja jobban az egyházközség életét.

Dr. Beer Miklós váci püspök,
A Váci Egyházmegye Körlevelei XII.,  2003. Mindenszentek ünnepén

 

A régi képviselőtestület mandátumáról

 

A Püspök atya november 28-án kelt 2056/2003 számú levelében írta:

Főtisztelendő Plébános Úr!

A 104/2003 számon felterjesztett kérése alapján a hivatalos és szabályos választásig, tehát 2004. február 15-ig meghosszabbítom a jelenlegi Képviselőtestület mandátumát a Szécsényi Római Katolikus Egyházközségben. …

Dr. Beer Miklós váci püspök

Választás

 

A választás menete

 

A szécsényi plébánia képviselőtestületének határozata a választás lebonyolítási rendjéről (2003. november 19.):

- A képviselőtestület megújítása választás útján történjen.

A jelölés:

- a templomi hirdetésekben a hívektől ajánlásokat kell kérni, melyet Karácsony és Vízkereszt között a templomi középső perselyben gyűjtünk,

- a képviselőtestület által kijelölt 6 fős választási bizottság az arra alkalmas (lsd. Szabályzat előírásai) személyekből 2004. január 7-ig állítsa össze a jelöltek listáját,

- a bizottság kérdezze meg a jelölteket, hogy vállalják-e a jelölést,

A választás:

- a Szécsényi Harangok januári számában jelenjen meg a választás menetének ismertetése, a vonatkozó előírások, szabályok összegzése és a bizottság által véglegesített lista, amely 20-24 nevet tartalmazzon,

- a megválasztandó tagok száma 12 fő,

- a választás január végén (legkésőbb február elején) egy vasárnapon legyen megtartva,

- választójoggal rendelkeznek az előírások ajánlása alapján:

·  a már bérmálkozott vagy 18 évnél idősebb katolikusok,

·  aki legalább egy éve szécsényi lakos, vagy a plébániához kapcsolódik,

·  az adófőkönyv nyilvántartása alapján az elmúlt 3 évben egyházi hozzájárulásukat fizették (3 éven belül beköltözők: amióta Szécsényben élnek; fiatalok: ha már rendelkezik jövedelemmel, ill. amióta jövedelemmel rendelkezik),

- a választó jogosultságot a bizottság által kijelölt személyek ellenőrzik; ők adják át a szavazólapot, melynek átvételét rögzítik,

- mindenki csak egy szavazatot adhat le, csak saját nevében szavazhat,

- a szavazólapon legfeljebb 12 nevet lehet megjelölni,

- a szavazatokat urnában gyűjtjük, melyet a bizottság összesít,

- a választás végeredményét a bizottság a plébános útján felterjeszti jóváhagyásra a püspök atyához és megjelenteti a Szécsényi Harangok februári számában,

- a megerősített testület március folyamán teszi le ígéretét szentmise keretében.

 

 

 

Jelöltjeink

 

Szécsény

Hivatalból testületi tagok a szabályzat alapján:

Szajkó István

kántor

Rákóczi út 131.

dr. Percze Ágnes

Karitász-vezető

Rákóczi út 94.c

Csernákné Galcsik Beatrix

a hitoktatók által
választott képviselő

Magyar u. 4.a

Takács M. Klarissza nővér

a szerzetesnővérek
képviselője

Haynald L. u. 12.

Lazsán Mihályné

a plébánia könyvelője

Bartók B. u. 23.

 

A 22 választható jelölt
                – közülük 12 lesz a képviselőtestület tagja:

Név, lakcím, rövid bemutatkozás

Bagó József

Attila u. 30.

42 éves vagyok, 20 éve élünk boldog házasságban, két gyermeket nevelünk, Veronika 17, Bálint 10 éves. Jegyzőként Litkén dolgozom, mellette Pécsett jogot tanulok. Az egyházközség életébe 2 éve aktívan is bekapcsolódtam a jegyesoktatásban, a fiatal házasok csoportjának vezetésébe, a családos közösségbe.

Balázs János

Petőfi u. 12.

40 éves vagyok, nős, négy gyermek édesapja. Pékként dolgozom Litkén, és szívesen segítek fizikai munkákban.

Baranyi Árpád

Rákóczi út 80.

39 éves vagyok, 20 éve házas, két gyermek édesapja. Hét éve a családos közösség tagja vagyok.

Boldog Istvánné

Ferenczy T. u. 20.

54 éves vagyok, házas. A Ferences Betánia Idősek Otthonában ápolónőként dolgozom. Öt éve vagyok képviselőtestületi tag és a Karitász csoportban megalakulása óta tevékenykedem.

Csordás Gáborné

Dózsa Gy. u. 46.

Családos vagyok, két gyermekem van, 21 és 18 évesek, akik főiskolára és gimnáziumba járnak. Balassagyarmaton az ügyészségen irodavezető vagyok. A plébánián a jegyesokatásban és a fiatal házasok csoportjában segítek és tevékenykedem.

Deák István

Mikszáth u. 8.a

54 éves vagyok, két gyermekem és két unokám van. Családomban mindig is keresztény módon éltünk. Jelenleg üzletkötőként dolgozom, az egyházközségben korábban még nem vállaltam munkát.

Gajzinger László

Ferenczy T. u. 6.

42 éves vagyok, 15 éve házas, 3 gyermekünk van. Feleségem gyermekgondozó a bölcsödében, én a Munkaügyi Központ szécsényi kirendeltségén ügyintézőként dolgozom. Az elmúlt öt évben az egyházközségi képviselőtestület világi elnöke voltam.

Gajzinger Márta

Nagy S. u. 11.

Szécsényben dolgozom óvónőként és hitoktatóként. Az egyházhoz való kötődésemet szüleimnek, családomnak köszönhetem, ezt próbálom saját családomban is tovább adni.

Géczi Zsolt

Magyar u. 8.b

32 éves vagyok, nős, három gyermek édesapja. Tíz éve dolgozom a kolostorban asztalosként, és tíz éve vagyok képviselőtestületi tag.

Jusztin László

Tavasz út 2.

30 éves vagyok, két gyermek, egy kislány és egy kisfiú édesapja. Rimóci származású vagyok, házasságom óta, hat éve élek Szécsényben. Jelenleg a mentőszolgálatnál mentőtisztként dolgozom.

Király László

Mónus Illés u. 3.

42 éves vagyok, nős, két gyermek édesapja, Anikó 17, Gábor 11 éves, feleségem, Zsuzsanna a mezőgazdasági iskolában takarító. Nyugodt családi életet élünk, gyermekeinket igyekszünk keresztény környezetben nevelni. Foglalkozásom CNC marós, forgácsoló, a gépipar területén dolgozom.

Kovács Attila

Szántó K. J. u. 28.

45 éves vagyok, feleségemmel és két gyermekemmel ren­dezett családi életet élünk, fiam végzős egyetemista Miskolcon, lányom a miskolci jezsuita gimnázium ta­nulója, én a Nógrád Volánnál autóbuszvezetőként dol­gozom. A képviselőtestület munkájába 1999 óta veszek aktívan részt a műszaki csoport munkájában.

Liki Jánosné

Hársfa u. 5.

32 éves vagyok, két leánygyermek édesanyja, és 12 éve élek boldog házasságban. Műtős asszisztensként dolgozom a balassagyarmati korházban.

Ocsovai Csaba

Pintér S. u. 24.

35 éves vagyok, nős, két gyermek édesapja. Műszeripari szakközépiskolát végeztem Esztergomban, majd a nyom­da­iparban dolgoztam. Jelenleg egyéni vállalkozóként dolgozom, feleségem fodrász, gyermekeim tanulók.

Ocsovai János

Attila u. 6.

44 éves vagyok, feleségemmel két leánygyermeket nevelünk, Zsófiát és Annát, akik 7. és 3. osztályosak. Rokkantnyugdíjas vagyok, mellette méhészkedem. Az egyházközségi rendezvényeken mindig szívesen vettünk részt eddig is.

Pifka Zsoltné

Attila u. 27. b.

36 éves vagyok, férjezett, két gyermekünk van. A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában dolgozom tanítóként.

Pifka Zsolt

Attila u. 27. b.

Nős vagyok és két gyermek édesap­ja. Keresztény érzületű családban nőttem fel és gyer­mek­koromtól igyekszem megfelelni a keresztény érték­rend­nek. 17 éve a mentőszolgálatnál dolgozom, jelen­leg men­tőtiszti beosztásban. Szívesen ajánlom fel szolgálato­mat a betegekkel való törődésben, a karitatív munkában.

Sánta Zsolt

Kistagok u. 2.

41 éves vagyok, családos, négy gyermek édesapja. Az elő­ző testület munkájában is részt vettem, a műszaki cso­port vezetése, szervezése volt a feladatom. Feleségem­mel együtt örömmel támogatjuk a plébánia munkáját.

Sántáné Udvardy Erika

Kistagok u. 2.

42 éves vagyok, házas, férjemmel négy gyermeket nevelünk. A plébánia életében hitoktatóként tevékenykedem.

Velenczei Antalné

Magyar u. 8.b

Már nem tartozom a fiatal korosztályhoz, és mióta szüleim meghaltak, egyedül élek. Szívesen részt veszek az egyházközségi munkában, feladatot vállaltam a Karitászban, a virágozó szolgálatban, takarításban, melyben továbbra is szívesen segítek.

Tőzsér Bálint

Szántó K. J. u. 29.

Ludány községben születtem 1947-ben. Tizennegyedik éve szentségi házasságban élek, fiunkat és leányunkat vallásos nevelésben részesítjük. Képzettségem szerint számviteli szakember vagyok.

Szeréminé Lazsán Zsuzsanna

Kun u. 5.

38 éves vagyok, 18 éve boldog házasságban élünk, 3 gyermekünk van, Kristóf 14, Zsolti 11 éves és szorgalmas ministránsok, a 2 éves Soma még nem. A Munkaügyi Központ Szécsényi Kirendeltségének vezetője vagyok, és számomra fontos, hogy a munka nélkül maradt embereken segíthessek. A plébánia családos közösség tagjai vagyunk.

Benczúrfalva

A 3 választható jelölt
               – közülük 1 lesz a képviselőtestület tagja:

Név, lakcím, rövid bemutatkozás

Haizerné Kovács Erika

Benczúrfalva, Virág út 6.

36 éves vagyok, családos, két gyermekünk van. Benczúrfalván lakunk, ahová templomba is járunk férjemmel és gyermekeimmel. Jelenleg Szécsény­ben dolgozom.

Kovács Sándorné

Benczúrfalva, Katona József u. 27.

54 éves vagyok, két gyermek édesanyja, akik családjukkal együtt gyakorlóan vallásosak. A ben­czúr­falvi templomban mint sekrestyés és takarító tevékenykedem, vagyis szívesen megteszek mindent, amire szükség van.

Szabó Zoltán

Benczúrfalva, Katona J. u. 36.

22 éves múltam, nőtlen vagyok, anyukámmal élek. A szécsényi Elektromechanikai Kft-nél dolgozom betanított munkásként, több mint egy éve. Már 6 évesen ministráltam Benczúrfalván, és még ma is szívesen segítek.

Pösténypuszta

A 2 választható jelölt
               – közülük 1 lesz a képviselőtestület tagja:

Név, lakcím, rövid bemutatkozás

Havasi Miklós

Kassai út 83.

53 éves vagyok, egy családom van, igyekszünk keresztény értékrend szerint élni. Gépkocsivezetőként a Nógrád Volánnál dolgozom.

Végh Lajos

Szécsényi út 3.

Eddig megélt életkorom 43 év. Húsz évvel ezelőtt kerültem Ludányhalásziból Pösténybe. Nős vagyok, és feleségemmel fiunkat is keresztény módon igyekszünk nevelni. Foglalkozásom nyomdaipari karbantartó és anyagbeszerző. A pöstényi katolikus közösség aktív és segítőkész híve vagyok.

 

Ima, vers, vallomás

 

Attól függ kinek a kezében van…

 

Egy kosárlabda az én kezemben kb. 3000 forintot ér. Egy kosárlabda Michael Jordan kezében kb. 290 milliót. Attól függ, kinek a kezében van.

Egy baseball-labda az én kezemben kb. 1000 forintot ér. Ugyanez Thomas McGuire kezében kb. 130 milliót. Attól függ, kinek a kezében van.

Egy teniszütő az én kezemben nem ér semmit. Ha a teniszütőt Gabriella Sabattini fogja, akkor megnyeri a Világkupát. Attól függ, kinek a kezében van.

Egy bot az én kezemben arra jó, hogy elkergessem a kutyákat. Egy bot Mózes kezében, kettéválasztja a hatalmas tengert. Attól függ, kinek a kezében van.

Egy parittya az én kezemben egy gyermekjáték. Egy parittya Dávid király kezében hatalmas fegyver. Attól függ, kinek a kezében van.

Két hal és öt kenyér az én kezemben két halas szendvics: a tízóraim. Öt kenyér és két hal Jézus kezében jóllakat ezreket. Attól függ, kinek a kezében van.

Szögekkel a kezemben elkészíthetek egy madáretetőt a szögek Jézus kezében megváltást hoztak az egész világnak. Attól függ, kinek a kezében van.

Ahogy már észrevehetted: „Attól függ, kinek a kezében van.”

Tehát tedd le a törődöttségedet, a félelmeidet, az aggódásaidat, a reményeidet, az álmaidat, a kapcsolataidat, a családodat és az egyházadat az Isten kezébe, hiszen tudod...

Attól függ, kinek a kezében van.

ismeretlen szerző

A bírálatot elkerülitek,

·  ha nem tesztek semmit,

·  ha nem mondtok semmit,

·  ha nem vagytok senkik!

japán közmondás

Mégis

Az emberek esztelenek, következetlenek és magukba fordulnak, mégis szeresd őket.

Ha jót teszel, megvádolnak, hogy önzés és hátsó gondolat vezérli cselekedeted, mégis tégy jót.

Ha sikeres vagy, hamis barátokat és igazi ellenségeket nyersz, mégis érj célt.

Ha jó, amit teszel, holnap már feledésbe megy, mégis tedd a jót.

A becsületesség, az őszinteség sebezhetővé tesz. Mégis légy becsületes és nyílt.

Amit évek alatt felépítesz, lerombolhatják egy nap alatt, mégis építs.

Az embereknek szükségük van a segítségedre, de ha segítesz, támadás érhet, mégis segíts.

A legjobbat add a világnak, amid csak van, és ha verést kapsz cserébe, mégis a legjobbat add a világnak, amid csak van.

a korondi templom kertjében található felirat

Küldd el Lelkedet!

Mindenható Atyánk!

Küldd el Lelkedet,
hogy megújítson minket.
Szabadíts meg bűneinktől,
félelmeinktől, szorongásainktól,
a bennünk lévő homálytól,
és árassz el bölcsességeddel,
erőddel, életeddel.

Küldd el Lelkedet,
hogy kinyilatkoztassa nekünk
mérhetetlen jóságodat:
az Atya jóságát minden gyermeke,
– a tékozló és a hűséges fiak – iránt.
Hogy segítségével meghalljuk szavadat,
és hangod fogható legyen
minden hullámhosszon.
Hogy imádkozni tanítson,
és neveden szólíthassunk:
Atyánknak,
gyermekszívű Atyánknak
hívhassunk.

Küldd el Lelkedet,
hogy kinyilatkoztassa Fiad titkát,
akiben kedved tellett.
Csak ő segíthet megértenünk
Fiad Evangéliumát,
s annak minden szava ma is életre kel.
Segít a világba vinnünk az Örömhírt,
hogy belőle éljenek a keresztények,
s a világ felfedezze rajtuk
Fiad arcának sugárzását,
simogató hangját,
szívének melegét,
mosolyát.

Küldd el Lelkedet,
hogy feltárja egyházad valódi arcát!
Hogy bevezessen bennünket
az egyház titkába,
melynek Mária élő képe;
s hogy velünk maradjon,
és egyházad minden
nemzedék számára
szavahihető tanú,
Jézus szentsége legyen.

Küldd el Lelkedet
megtépázott egyházadra,
hogy tanítványaid
minden erejükkel
azon fáradozzanak,
hogy mihamarabb eljöjjön az óra,
amikor közöttük
Szeretet és Igazság honol.
Szűnjék meg
a régóta fennálló botrányos állapot,
és higgyen a világ abban,
akit küldtél.

Küldd el Lelkedet
a földre, hogy áthidaljon
minden ellentétet,
megszüntesse a gyűlöletet,
a megosztó igazságtalanságot,
s hogy közöttünk
testvéri közösséget építsen
az Atya és a Fiú a Szentlélekkel egységben.

Ámen.

Suenens bíboros imája

Vissza a lap tetejére

Vissza a Szécsényi Harangok archívumába