Honlap Fel

 


             A szécsényi katolikus egyházközség hírlevele  

2000. Nagyböjt - Húsvét

 

LELKISÉG

Pilinszky János: Úgy tanultuk…

Úgy tanultuk, hogy hitünk egyik legfőbb bizonyítéka Jézus halottaiból való feltámadása. Ez a bizonyíték  azonban véghetetlenül intim, s mintha eleve csak a szeretet szintjén válna nyilvánvalóvá.

Történetileg a legkülsőségesebbnek kellene lennie, s ehelyett Jézus legbensőségesebb, legrejtettebb  s ta­lán leginkább a személyes föl­is­me­ré­s­hez, a személy szerint való szeretethez kötött csodája.

Az evangéliumi tudósításokban nyo­ma sincs semmiféle győzelmes hang­súly­nak.

Ellenkezőleg. Valamiféle szerény rej­tez­kedés lengi be az írás idevágó lap­ja­it. De a szív épp e gyengédségben is­meri fel Mesterét: igen, ez a mi Istenünk, a szeretet Istene! Valaki mintha szó­lított volna: megfordulunk – és ott áll előttünk.

Jézus feltámadása észrevétlenül tör­tént.

És ezt a leckét talán épp azért iga­zá­ban még ma se, vagy ma is csak alig értjük: a győzedelmesnek és az alázatosnak, az erősnek, és a tökéletesen gyöngédnek ezt a kemény, nagyon kemény húsvéti leckéjét.

A halandó embernek meg kell békélnie a gondolattal, hogy Istene nem a hatalom, hanem mindeneken túl a szeretet Istene. Életünk, történetünk a földön talán nem is egyéb, mint Istenre vonatkozó szavaink kínos-keserves megváltoztatása, kicserélése. ,,Szállj le a keresztről!” - kiáltoztunk, valamikor a hatalom Istenéhez, de a szeretet Istene nem szállt le keresztjéről. Meg kell tehát tanulnunk azt is, hogy húsvét is ugyanennek az Istennek, a szeretet Istenének a föltámadása. Vagyis: véghetetlenül gyengéd, rejtett és bensőséges.

(Új Ember, 1968. április 14.).

Elmélkedés

Miatyánk, aki a Mennyekben vagy...

– Igen?

Ne szakíts félbe, Uram, imádkozom!

– De te megszólítottál.

Én - Téged? Oh, nem, tulajdonképpen... mi ezt így imádkozzuk: Miatyánk, aki mennyekben vagy...

– Igen, már megint. Megszólítottál, hogy beszélgess velem? Tehát miről van szó?

Szenteltessék meg a Te neved...

– Komolyan gondolod?

Mit kell komolyan gondolnom?

– Hogy valóban meg akarod-e szentelni a nevemet. Mit jelent ez?

Azt jelenti ...azt jelenti... hát Istenem, nem tudom mit jelent! Honnan kéne tudnom?

– Azt jelenti, hogy te engem tisztelni akarsz, hogy egyedülállóan fontos vagyok neked, hogy számodra értékes a nevem.

Aha. Hm. Igen, így van. Értem. … Jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a Mennyben, úgy a Földön is...

– Teszel ezért valamit?

Hogy legyen meg a Te akaratod? Természetesen! Rendszeresen eljárok a szentmisére, fizetem az egyházi adót és adományt adok a missziók javára.

– Többet akarok: Hogy az életed rendbe jöjjön, hogy a rossz szokásaid, amikkel mások idegeire mész, eltűnjenek: hogy megtanulj másokra figyelni, és másokért gondolkozni: hogy mindenki segítségére legyél...

Miért pont nekem mondod ezt? Mit gondolsz, hány álszent ül a templomban. Nézd meg azokat.

– Bocsáss meg, azt gondoltam, azért imádkozol, hogy jöjjön el az én országom, és legyen meg az én akaratom. Csak ha te is azt akarod amit én, akkor lehetsz a követem.

Ez már világos. Imádkozhatok tovább? Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma...

– Túlsúlyos vagy, ember! A kérésed kötelezettséget takar, tenni valamit azért, hogy a világon éhező milliók megkapják a mindennapi kenyerüket.

És bocsásd meg a mi bűneinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.

– És János?

Ne gyere már te is vele! Tudod, hogy nyilvánosan lejárat, hogy minden alkalommal olyan arrogánsan viselkedik, hogy már dühös leszek, mielőtt egy leereszkedő megjegyzést tesz. És ezt tudja is! Nem vesz komolyan, az idegeimen táncol, ez az alak...

– Tudom, tudom. És az imád?

Nem úgy gondoltam.

– Legalább őszinte vagy. Jó neked ilyen sok keserűséggel és elutasítással élni?

Beteggé tesz.

– Én meg akarlak gyógyítani. Bocsáss meg Jánosnak, és én megbocsátok neked. Akkor az arrogancia és gyűlölet János bűne és nem a tiéd. Talán vesztesz némi pénzt: biztosan vesztesz egy darab image-t is, de ez békét hoz a szívedbe.

Hm. Nem tudom, hogy le tudom-e győzni magam...

– Segítek neked.

És ne vígy minket a kísértésbe...

Semmit sem teszek szívesebben, mint ezt. Kerüld azokat az embereket és szituációkat, amiktől kísértésbe esel.

Hogy gondolod?

Ismered a gyenge pontjaidat: barátságtalanság, anyagiasság, szexualitás, agresszió, neveltetés. Ne adj a kísértőnek lehetőséget.

Azt hiszem ez volt a legnehezebb Miatyánk, amit valaha imádkoztam. De most először volt valami köze az életemhez.

– Szép, haladunk előre. Imádkozd nyugodtan végig.

–  Mert Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké.

– Tudod mi az amit nagyszerűnek találok? Ha az emberek, mint te, elkezdenek engem komolyan venni, valóban imádni, engem követni, azért, hogy az én akaratomat tegyék. Ha észreveszik, hogy az én országom eljöveteléért végzett munkálkodásuk végül is boldoggá teszi őket.

Ámen.

Liturgia

A megújulás szentsége ... avagy pár szó a szentgyónásról

Nagy ünnepeink előtt az Egyház mindig hosszabb felkészülési időt ad, hogy az ünnephez testben és lélekben megújulva érkezzünk el és annak igazi tartalmát, titkát valóságosan átéljük. Ilyen időszak a Nagyböjt is, ami Krisztus kereszthalálának és feltámadásának misztériumába vezet be minket, hogy mi is részesülhessünk megváltásában és Vele új életre támadjunk.

Készületünk alapvető része a bűnbánattartás, azaz a szentgyónás, ami sokaknak csupán valami sötétlila hangulatú kötelezettség, amin át kell esni, túl kell lenni. Ezt erősíti a személytelen „rácsos szekrény”, ahonnét – tartva attól, hogy kinn is hallanak mindent – elhadarva bűneinket, igyekszünk mihamarabb menekülni. A szentgyónás így legkevésbé sem megújulás, nem örömteli és nem a megtérés alkalma, és így nem hoz számunkra igazi újjászületést.

A Jubileumi év jó alkalom arra, hogy átgondoljuk gyónásainkat, átértékeljük esetleg megszokott gyónási gyakorlatunkat és rátaláljunk benne a személyesen szerető Atyára.

A bűnbánat története a Szentírásban

Már az Ószövetség embere is tudta, hogy „a mi Istenünk irgalmas és könyörülő Isten” (Kiv 34,6), és  egyedül ő tudja megbocsátani a bűnöket. „Vétkeink ránk nehezedtek, de te megbocsátod őket” (Zsolt 64,4). A megbocsátás motívuma nem az ember érdeme, hanem Isten felemelő és irgalmas szeretete.

Az Újszövetségben Jézus Isten bűnbocsátó erejével lép fel: „Fiam, bocsánatot nyertek bűneid!” (Mk 2,5), hisz ő az, „aki elveszi a világ bűneit” (Jn 1,29). Jézus kereszthalálával és feltámadásával megváltotta a világot és megszerezte az Istennel való kiengesztelődést – ezt ünnepeljük a Húsvétban és minden szentmisében, ez a keresztény élet középpontja.

Ezt a hatalmat adja át Jézus az apostoloknak és az Egyháznak: „nevében megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni minden népnek” (Lk 24,47). A Szentlélekben küldetést ad nekik: „akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyert” (Jn 20,22). Az Egyház tehát Jézus gyógyító és üdvözítő küldetésének folytatója a Szentlélekben, amikor a bűnbocsánat szentségét ajánlja fel minden embernek.

Már kezdetektől fogva megtapasztalta az Egyház, hogy  a Szentlélekben Isten „új szívet és új lelket” ad, Isten fiaivá és barátaivá, a mennyország örökösévé teszi. Ezt a kincset azonban „törékeny cserépedényben őrzik” (2Kor 4,7), vagyis vétkezve elveszítjük a kegyelmet. Krisztus azonban mindig újra keresi az elveszett bárányt (Lk 15,3-10). A kiengesztelődés, a bűnbocsánat nem csupán amnesztia, hanem újjáteremtés – Isten úgy alakít át, hogy kedvét találja bennem. Az új élet bennem az Isten életében való részesedés, a megigazulás. Mindezt az Isten műveli bennünk, de kell az ember szabad állásfoglalása, döntése is. A szívbéli megtérés tehát még nem a megigazulás, nem is annak oka, hanem az ember szeretetválasza Isten újjáteremtő szeretetére.

Krisztus követői azonban sosem csak párhuzamos utakon járó magányos turisták, hanem közösen zarándokló nép. Minden bűnnek közösségi kihatása van, de minden megújulásnak, újjászületésnek is. Aki bűnbe esik, az nemcsak Krisztustól, hanem az Ő „titokzatos testétől”, az Egyháztól is eltávolodik. A megtérőt pedig az egész keresztény közösség fogadja vissza.

A bűnbánat az Egyház történetében

Az első időben az Egyház a zsidó közösségek mintáját követte a bűnbánat rendjében.

A babiloni fogság után egy zsidó közösségben aki megszegte a törvényt, azt kiközösítették. Volt időleges és volt végleges kiközösítés. A külső elkülönülés jelezte, hogy a vétkes Isten népétől is elvált, úgy él, mint akinek gyásza van, böjttel, imával, jócselekedetekkel igyekezett bűnét jóvá tenni. A vezeklési idő végeztével újra visszafogadták őt a zsinagógába.

Hasonlóan járt el a keresztény közösség is: ha a közösség észrevette, hogy valaki méltatlanul él, a közösség vezetője visszautasította adományait, amit a szentmiséhez hozott. Különösen súlyos bűnnek számított a házasságtörés, a gyilkosság (abortusz) és a pogány áldozatokon való részvétel, vagyis a hitehagyás.

Később a kezdemé­nyezés egyre inkább az egyes hívő lelkiismereti kö­telessége volt. A ve­zek­lési időt a püspök szab­ta ki szertartás ke­re­tében. A bűnbánati idő alatt nem vehetett részt a szentmisén, az egész közösség imád­ko­zott érte (nem meg­szól­ta), az pedig a vezető feladata volt, hogy vi­gasz­talja, buzdítsa a bűn­bánót. A vezeklés vé­gén a püspök kézfel­té­tele jelezte, hogy a kö­zösség visszafogadja a bűnbánót, a Szentlélek újra benne lakik, Isten kegyelméből újjászületett.

A 3. századtól a vezeklés szigorodott, sokszor életük végéig eltartott. A vezeklés mindig nyilvános volt, azt azonban csak a püspök tudta, hogy mit követett el a bűnös. Később további szigorodással a megbocsátást csak egyszer engedte meg az Egyház (una penitentia), ezért gyakran a haldoklók szentségévé vált.

A középkorra eltűnt a korlátozás, a gyónás ismételhető lett, britanniai szerzetesek hatására a bűnbevallást követte a feloldozás, a vezeklést, az elégtételt pedig csak később kellett elvégezni.

Mivel ekkortájt sokan egyáltalán nem járultak gyónáshoz, ezért az 1215-ös IV. Lateráni Zsinat előírta, hogy évente legalább egyszer, húsvéti időben mindenki járuljon szentgyónáshoz.

A Tridenti Zsinat után az újkorban a gyónás gyakorlata tovább alakult. Hangsúlyos lett a belső készület, a lelkiismeretvizsgálat, a bánat és az erős fogadás. A bűnöket számuk és fajuk szerint kellett megvallani, melyekhez a gyóntató kérdéseket tett fel segítségül. A 16. századtól elterjedt, később a nőknek kötelezővé vált a gyóntatószék. A bűnbánat így egyre inkább magánüggyé vált, elveszette közösségi jellegét, a jogszerű, pár perces rítus személytelenebbé lett, így élményszerű megtérést és megújulást kevésbé tudott adni.

A bűnbánat szentsége ma

Ma az Egyházi Törvénykönyv előírásai (959-991. kánon) pontos útmutatást adnak: a gyónást egyéni és teljes bűnbevallással kell végezni a törvényes gyóntatónál (felhatalmazással bíró pap), melyben a megbánás és a változás komoly szándékának kifejezése után (bűnbánati ima) a feloldozásban elnyerik Istentől bűneik bocsánatát. Az általános feloldozás Magyarországon nincs engedélyezve. A gyóntatónak az egyházi tanítás szerint kell eljárnia, feloldozást akkor adhat, ha a gyónó felkészültsége, bánata nem kétséges. Az elégtételnek segítőnek és a bűn súlyának megfelelőnek kell lennie. A gyónási titok szigorúan köti a gyóntatót, azaz tilos bármi módon elárulnia a gyónót, sőt a gyónásban elhangzottak a gyónót (!) is titoktartásra kötelezik. A gyónónak a felkészülés után meg kell vallania súlyos bűneit, egyben a bocsánatos bűnöket (nem szándékosan elkövetett bűnök) is meg lehet vallani. Évente legalább egyszer, szabadon választott gyóntatónál végezheti szentgyónását.

A második évezred végén a gyónás válsága kézzel fogható. A társadalmi változások a vallási életre is hatnak: a mai kor szívesebben beszél problémákról, mint bűnökről, a közgondolkodás a keresztényeket is erősen befolyásolja abban, hogy mi bűn („rossz”) és mi nem, a gyónás és a lelkiismeret csupán magánügy, a bűntudat téves és káros érzelem lett, az Egyházban való bizalmat tudatosan is aláásták, a közösségi jelleg helyett némelyek elegendőnek vélik az egyéni bűnbánatot. Ma sokan problémamegoldó tanácsot és nem a személyesen szerető Istenben való újjászületést keresik, a rossz tapasztalatok évekre, évtizedekre távol tartanak egyeseket Isten szeretetétől, a gátlások leküzdhetetlennek tűnnek. A világ számára ma a kereszténység egy lehetséges út csupán az emberi életben, és nem az üdvösség, a teljes emberi élet útja.

Az elmúlt 50 esztendőben számtalan kísérlet történt arra, hogy a gyónás újra a valódi megtérés és újjászületés forrása legyen, az irgalmas Istennel való  személyes találkozás és a közösségi vonatkozás egyaránt jelen legyen benne. A II. Vatikáni Zsinat tudatosan kereste és az Egyház ma is keresi annak az útját, hogy Isten a mai korban a ma emberének hogyan tudja szeretetét, önmagát, isteni életét adni. A korábbi „inkvizítori”, bírói, jogi gyakorlatot felváltotta a gyógyító, védelmező tartalom, melyben a gyóntató egyszerre atya, tanító, orvos, bíró és testvér. Újra felfedezték a bűnbánat sokféle formáját, amelyek kiegészítik egymást. Az új szertartáskönyv bevezetése után (1973) a hagyományos gyóntatószékes gyakorlat mellett egyre több helyen alakítottak ki hangszigetelt gyóntató helyiségeket, ahol a hívek emberségesebb módon végezhetik szentgyónásukat, egyre több helyen tartanak a bűnbánati időszakokban közösségi bűnbánati liturgiákat, melynek során mindenki szentgyónáshoz járulhat, majd ezt együtt maradva közösen megünneplik, stb.

A 2000. Jubileumi évet meghirdető pápai levél kihangsúlyozza, hogy az ünneplés lényege a megtérés, vagyis egész emberi életünk megújulása Isten kegyelmében: „E Jubileumi évben senki ne zárja ki magát az atyai ölelésből… Az ölelés, amit az Atya annak tartogat, aki visszatér hozzá, lesz a jutalom bűneink alázatos belátásáért… Fölszólítom a keresztényeket, hogy vallják meg Isten és az emberek színe előtt ellenük elkövetett bűneiket, úgy, hogy semmi viszonzást nem várnak s erőt egyedül Isten szeretetéből merítenek… Az irgalmas Atya nem számítja be a bűnöket, … valami új valósul meg, és a megbocsátó szeretet elővételezi az új eget és új földet.” (IM 11) A Szentév búcsúja is ezt jelenti: egyéni és közösségi megújulás Isten kegyelméből.

Kívánom, hogy amikor a 2000. év Húsvétjára, a Megváltás ünnepére készülünk, szülessen meg szívünkben a valódi vágy erre az isteni életre, és legyen nagyböjti készületünk és szentgyónásaink az igazi újjászületés forrásává.

fr. Zalán

PLÉBÁNIAI ÉLETÜNK – KÖZÖS ÉLETÜNK

Jubileumi Plébániai Farsang – 2000

Szécsény városában történt, hogy a keresztények apraja-nagyja izgalommal és lázas készülettel várta a február 12-i napot. A Plébániai Farsang szervezői és felelősei hasonló izgalommal és szorgalommal készítették elő az ünnepet.

Lassan minden előállt. A termek színes szalagokkal és díszekkel ékesítve, mintegy ünnepi ruhát öltve várták vendégeiket. Szólt a halk zene, egyre közeledett a kezdés: az ajtóban már meg is jelentek az első résztvevők. Mindenki mosollyal az arcán lépte át az ajtó küszöbét, adta át „hozományát”, majd a terep felmérése után tovább igyekezett, hogy mielőbb magára ölthesse jelmezét. Nagyszerű és felemelő látvány volt, ahogy egyre többen lettünk és mindenki vidám volt. Még lélekemelőbb érzés volt az, amikor a különböző maskarákba bújt gyerekek, fiatalok, sőt felnőttek vidáman beszélgetve várták a farsang kezdetét. Úgy érezhette magát az ember, mintha a mesék világba csöppent volna, ahol minden csupa játék és öröm.

A szüntelen lázas „tollászkodásban” ki-ki még az utolsó simításokat végezte, amikor Zalán atya köszöntő szavai után kezdetét vette a 2000. évi vidám Jubileumi Farsangi Karnevál. Az ötletesebbnél-ötletesebb jelmezek felvonultak a színpadon, és mindenki megmutathatta, milyen kreatív és szép jelmeze van. Hát bajban is volt a zsűri, mire dönteni tudott.

Persze minden versenyben vannak elsők és utolsók, és tény, hogy nyertesnek lenni sokkal jobb, mégis a legfontosabb most a játék szelleme volt, mert a játék felszabadulttá teszi az embert. (Ezért olyan jó és megnyugtató érzés játszó gyerekeket látni).

A hangulat egyre emelkedett, és látszott, hogy mindenki jól érzi magát. A színpadon egymást váltogatták a jobbnál jobb kis jelenetek, majd mindnyájan felfrissülhettünk a karitászosok által előkészített finom szendvics- és sütemény-hegyek közt egy-két pohár üdítővel. A gyermekek játékos hancúrozásba kezdve élvezték a hangulatot. (A gyerekek igazi világa a játék, amely szabaddá és felszabadulttá teszi őket. Ők még mernek azzá lenni, aki az ember valójában, s ezen az estén a felnőttekre is átragadt örömük.)

Kissé hangos, mégis kellemes gyermeki zsivajgás közepette vette kezdetét a 7. osztályosok vidám előadása, a „Ludas Matyi”. Mindenki feszülten figyelt és élvezte az előadást, mert a darab szereplői oly ügyesen, szinte művészi ügyességgel ve­zet­ték be a nézőket a mese vi­lágába. S aki hagyta ma­gát vezetni és belépett e han­gulatos világba, az már más emberként tért onnan vissza: még nyi­tottabb és vidámabb lett társaság.

Ahogy az lenni szokott minden farsangi karne­vá­lon, most sem maradhatott el a tombola a sok értékes nyereménnyel, a díjkiosztás a rengeteg édességgel, és az egyéb mókás dolgok, mint például a grimaszverseny, na meg természetesen a görög és a magyar közösségi tánc. A jókedv pedig mindvégig kitartott, szólt a zene és folyt a tánc, örült gyermek, fiatal, felnőtt és idős egyaránt, mint egy nagy család. Éjfél előtt aztán csendes záróimára gyűltünk össze és élményekkel gazdagon térhetett ki-ki otthonába.

Köszönjük a sok észrevétlenül szolgáló segítő munkáját és a résztvevők nyitott szívű jelenlétét, - jó volt együtt megélni és megtapasztalni az Isten örömét és a közösség szeretetét.

fr. Márió

Plébániai Családi Nap – 2000. február 26.

2000, a Nagy Jubileum éve, Szentév. S mint minden Szentév, így a mostani is jó alkalom életünk átgondolására, megújítására, az újrakezdésre. Ez a lehetőség egyéni, személyes életünkre és a közösség, így a plébánia életére egyaránt vonatkozik.

Már ősszel elkezdtünk gondolkodni, milyen programok nyújthatnának igazi segítséget ebben. Ehhez figyelembe vettük a Jubileumi évet meghirdető Incarnationis Mysterium című pápai bullában megfogalmazott gondolatokat, mely – sok egyéb mellett – különösen is hitünk közösségi megélésének mind teljesebbé tételére buzdít. Így fogalmazódott meg bennünk egy olyan alkalom ötlete, ahol együtt lehetnének és beszélhetnének a plébánia életéről mindazok, akik hétről hétre itt vannak a templomban és szívesen kapcsolódnának be jobban a plébánia „vérkeringésébe”.

A megvalósításhoz – mivel bennünk is csak az ötlet volt meg – több embercsoport véleményét kértük ki plébániánkon és máshol is. Így fogalmazódott meg bennünk – kb. két hónap alatt – az, hogy most családjainkat kell megszólítanunk. Ebben erősített meg a Püspöki Kar „A boldogabb családokért” című körlevele is, amelyet Szent Család vasárnapján ismertünk meg.

Mindezeket figyelembe véve hívtunk meg a templomi hirdetésekben minden családot február 26-ára a Plébániai Családi Napra. S mivel az emberi kapcsolatokban nagyon fontos a személyesség, ezt a meghívást személyes megszólításokkal is megerősítettük. Így jutottunk el – erőnkhöz és tehetségünkhöz mérten – kb. 40 családhoz, és voltak, akik a hirdetést hallva jöttek el, hisz a meghívás minden családnak szólt.

A Családi Nap mottójául Szent Péter első leveléből választottunk Igét: "Jézus Krisztus az élő kő … ti is mint élő kövek, épüljetek fel rajta lelki házzá, Jézus Krisztus által." (1Pét2,1-5)

Előkészületként minden család egy-egy vászondarabot kapott, amire lerajzolhatta magát, s ezt hozták magukkal a vendégek. Az izgalom fokozódott: a meghívottak nem tudták, pontosan mi vár rájuk (milyen ruhában jöjjünk? mit fogunk csinálni? stb.), a szervezők nem tudták, sikerül-e megvalósítani mindazt, amit e nap céljául tűztek ki. Nagy segítséget jelentett azonban, hogy olyan vendégeket, előadókat sikerült meghívni Judit nővér és Kriszta nővér személyében, akiknek hivatásuk a családokkal való foglalkozás és ezt évek óta örömmel, felszabadultan és nagyon eredményesen végzik Magyarországon is.

Megmutatkozott ez a Művelődési Házban már együttlétünk első perceiben, amikor az összegyűlt 32 család mintegy 120 tagját, aprókat és nagyobbakat vidám, közös éneklésre hívták, és öröm volt látni, hogy szülők és gyerekek egyaránt felszabadultan vettek részt ebben.

Ezután 8 kis csoportban játékos módon – faágak, papírlapok, Szentírás, szentképek, papírpohár, fonaldarabok és otthonról hozott vásznaink segítségével – próbáltuk „felépíteni egyházunkat”, a mai kor egyházát, megosztva közben mindazt, amilyennek szeretnénk látni az új évezred keresztény közösségét.

A zsíros kenyerek elfogyasztása után a délután további részében a felnőttek, a fiatalok és a gyerekek külön csoportban beszélgettek plébániánk életéről: a gyerekek rajzokkal, gyurmafigurákkal, énekkel, a fiatalok pantomimmal, vidám-komoly játékkal, jelképekkel, a felnőttek pedig a „kövek összeillesztésével” próbálták elmondani mindazt a jót illetve hiányosságot, amit egyházközségünkben tapasztalnak. Így építettük fel a kartonra lelki templomunkat, melynek élő kövei mi magunk vagyunk.

Miután a családok ismét „egymásra találtak”, egy kis lábnyomon fogalmazták meg elhatározásaikat, amiket az egyház és a szécsényi közösség építésében a közeljövőben szeretnének családjukkal meglépni. A lábnyomokat az esti ünnepi szentmise felajánlásakor ragasztottuk a délután felépített templom köré. A Szent Kapura kikerült a családok vásznaiból összeállt színes terítő és a jubileumi zászló is.

Öröm volt tapasztalni, hogy mindenki fontosnak tartotta a közös hálaadást Istennek azokért a jókért, amelyeket ezen a délutánon egymáson keresztül, Tőle kaptunk.

A közös agapén ragyogó arccal kérdezgették a résztvevők egymástól: ugye jövőre is csinálunk ilyen napot?

Összetartozásunk igazi örömét éltük meg a délután folyamán: mindannyian fontosak vagyunk Egyházunknak, szükség van ránk, s ebben a közösen épített lelki házban minden „kőnek” helye van, sőt pótolhatatlan szerepe, mert ha csak egy kő nincs a helyén… akkor hiányzik.

Sántáné Udvardy Erika

Mit csinál egy novícius egész nap...?

Életünk átfogó megismeréséhez két szempontot kell figyelembe venni: milyen tevékenységet folytatunk és közben milyen lelki hatások érnek minket, mi történik bennünk. A hangsúly ez utóbbin van! Tetteimben, programjaimban meg tudom-e találni a lényeget, fölismerem-e az Isten jelenlétét, hívását?! Minden nap lényegesen több, mint feladatok és cselekedetek egymásutánja, igazi mélységét az Istennel való találkozás adja: Mi történik bennem, azaz mire hív ma az Atya, milyen titkokat tár fel előttem? Munkáimban, imáimban és a kikapcsolódásban át tudom-e élni istengyermek­sé­ge­met?

Mit csinál egy novícius egész nap? Tevékenységeiben ezt a mélységet keresi.

Napi cselekedeteink három területre irányulnak: imádság, munka és kikapcsolódás.

Szent Benedek szavaival: „Az ima adja a szerzetes léte­zé­sének tulajdonképpeni létjogosultságát.” Az ima olyan forrás, amely erőt ad, végigkísér az egész napon, és benne láthatóvá válik, hogy cselekedeteimben hasonlóvá tudtam-e válni Krisztushoz, aki "kiüresítette önmagát, szolgai alakot vett fel" (Fil 2,7), és mindenben az Atya akaratát teljesítette. A zsolozsmázás adja az ívét napjainknak, folyamatossá teszi az istendicséretet, állandó párbeszédet biztosít a Teremtő és teremtménye között. A reggel bemutatott szentmise misztériumát terjeszti ki a nap különböző óráira. A zsoltárokban új dimenziók nyílnak meg, melyekben az Úr örök dicsőségét szemléli az imádkozó és az Isten alázatát, aki lehajol az emberhez. A zsolozsmázás és a szentmise mellett az egyéni imádságnak is megvan a maga ideje. Az estékben lehetőség nyílik arra, hogy a Szentségimádásban az egész napom Jézus elé vigyem, és elgondolkodjam azon, hogy miként volt jelen az események alakulásában, tetteimben. A lelki élet elmélyítésére minden novícius megtalálja azt a "többletet", amit még szükségesnek érez (pl. rózsafüzér, keresztút, lelki olvasmányok stb.).

A második nagyobb terület a fizikai és szellemi munkáé. A délelőtti órák a tanítás ideje, a délután második fele az egyéni tanulásé. A tantárgyak szorosan kapcsolódnak a noviciátus lényegéhez. Nagy hangsúly van a szerzetesi és ferences életünk identitásának megalapozásán. Tananyagunk a szerzetesség és a Ferences Rend történelme. A ferences karizma megismerése és a közösségbe való beilleszkedés alapja Szent Ferenc életének és műveinek tanulmányozása. Megérteni és elmélyíteni életünkben  a fraternitas és minoritas fogalmait, olyan program, amely a noviciátban kezdődik és életünk végéig tart. A napi elmélkedésekben ezt a két dolgot is hozzá lehet kapcsolni az evangéliumhoz. Növekedés a kicsiségben és testvériségben az Úr kegyelmei révén. A tantárgyak között szerepel: a liturgiába való bevezetés, a Rend szabályzatainak tanulmányozása, valamint a lelki életet elmélyítő aszkézis és misztika megismerése. A három evangéliumi tanács (tisztaság, szegénység, engedelmesség) megértése, a Krisztus-követés vágyának tettekké formálása sok lelki tanulást igényel. Ezekben való előrehaladásról csak a múltat nézve lehet ismeretünk. Ezért lényeges, hogy minden napot a lelki élet szempontjából is megvizsgáljon egy novícius. A szentáldozás, gyónás, lelki­ve­ze­tés, lelkiségi órák biztos támaszt adnak ahhoz, hogy kellő komolysággal kezeljük az Istennek szentelt élet ajándékát.

A nap elengedhetetlen részéhez tartozik a fizikai munka is. A tanítási időben kisebb mértékben van jelen, de nyáron előtérbe kerül. A kert olyan terület a kolostor életében, ahol mindig akad tennivaló. A változások világa, amely mindössze télen hagy nyugalmat. Nem a fizikai munka jelent nehézséget, hanem az egyszerű feladatok lelki örömben való teljesítése. Kevesen gondolnak arra, hogy ezekben a cselekedetekben is mennyi minden történik az emberrel. Szent Ignác mondatán elgondolkodva - tegyünk "mindent Isten nagyobb dicsőségére" - válik érthetővé, hogy a kisebb munkákban is, a takarításban, a mosogatásban is jelen van az Úr. Hajlamos az ember csak a különlegesben, a rendkívüliben keresni az Istent. Az Atya megnyilvánulásai nem látványosak, de öröm, remény és szabadság a gyümölcsei.

A cselekedeteink harmadik területe a kikapcsolódásé. A vacsora utáni rekreációban lehetőség van zenehallgatásra, játékra, olykor filmnézésre. Minden héten egy napot kirándulással töltünk.

E három területet végignézve látható, hogy a cselekvés formái változnak, de a bennük rejlő lényeg állandó marad. Egy Kisebb Testvér igazi célja, hogy Szent Ferenc nyomán egész napja, novíciusi egy éve, egész élete „imádsággá váljon” és eljusson az Atyához.

fr. Bernát

A képviselőtestület hírei

A képviselőtestület munkájáról

A Képviselőtestület január 19-i találkozójának vendége Dr. Udvardy György atya, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye hitoktatási felelőse volt, aki a testületnek a plébániaközösségben betöltött  helyéről és feladatairól tartott előadást. Elemezte az Egyház praxisának 4 fő elemét: a liturgia, a tanúságtétel, a közösségépítés és a szolgálat elemeit. Egy kérdőív segítségével a testület pillanatnyi képét tekintettük át, majd az egyház-köz­ség ideális és valós működéséről beszélgetve összegeztük meglátásainkat.

A március 9-i ülésen a testület megtárgyalta az egyházközségi pénztár 1999. évi elszámolását.

fr. Zalán

Élő Kövek Alapítvány

Az Alapítvány közhasznú beszámolójának 1999. évi mérlege

Befektetett eszközök                                               – eFt

Forgóeszközök                                                    240 eFt

   ebből    – pénzeszköz                                        240 eFt

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN                                   240 eFt

Saját tőke                                                            225 eFt

   ebből    – induló tőke                                         100 eFt

              – tárgyévi eredmény                              125 eFt

Kötelezettségek                                                    15 eFt

    ebből   – rövid lejáratú kötelezettség                    15 eFt

FORRÁSOK ÖSSZESEN                                   240 eFt

1999. évi eredménylevezetés

Összes közhasznú tevékenység bevétele               166 eFt

   ebből    – közhasznú tev.-ből szárm. bevétel       165 eFt

              – egyéb bevétel                                        1 eFt

Közhasznú tevékenység költségei                           41 eFt

   ebből    – anyagi ráfordítások                               21 eFt

              – egyéb költségek, ráfordítások                  6 eFt

              – szervezet által nyújtott támogatások       14 eFt

TÁRGYÉVI EREDMÉNY                                 125 eFt

Közhasznúsági jelentés

Az „Élő kövek” kiemelten közhasznú alapítvány, amelyet az alapító 1999. július 10-én kelt alapító okirattal létesített, s amelyet a Balassagyarmati Városi Bíróság 1999. szeptember 8-án jegyzett be.

Az alapítvány az ifjúság nevelését, a családok segítését, szociális, kulturális tevékenységet, az időskorúak segítését, a műemlékek megóvását tűzte ki céljául. E tevékenységek megvalósításához az alapító 100.000 Ft induló tőkét biztosított.

Az alapvető célkitűzés 1999-ben a szervezet megismertetése, a működés megkezdése volt.

Az alapítvány a két szűk hónap alatt 165.000 Ft adományt kapott különféle magánszemély támogatóktól. Ez idő alatt a szervezet nem részesült központi költségvetési szervtől, önkormányzattól, elkülönített állami pénzalapból, sem egyéb állami ill. önkormányzati szervtől támogatásban.

A beérkezett összegekből az indulás költségein túl a kuratórium döntése alapján egyházi iskolában tanuló 2 diák kapott támogatást 2-2000 Ft/hó értékben. Ezenkívül az alapítvány hozzájárult a templom karácsonyi díszítéséhez 10.000 Ft-tal. Egyéb kiadás ilyen címen nem történt.

A szervezet az alapítói vagyonból nem használt fel összeget.

A szervezet a vezető tisztségviselőinek semmilyen juttatást nem nyújtott, a tevékenységét mindenki díjazás nélkül végezte.

A jelentés mellékletét képezi az egyszerűsített beszámoló mérlege, eredménylevezetése és a tájékoztató adatok. A beszámolót a könyvvizsgáló hitelesítő záradékkal látta el.

Szécsény, 2000. február 29.  

Sántáné Udvardy Erika  a kuratórium elnöke

Eseménynapló

·   Advent vasárnapjain a családos miséken 1-1 család vezette a gyertyagyújtást, olvasta a szentírási olvasmányokat. Köszönjük szolgálatukat!

·   December 4-én szombaton egésznapos Szentségimádást tartottunk, melybe bekapcsolódtak hittancsoportjaink is.

·       Szűz Mária Szeplőtelen fogantatására kilenceddel készültünk, melyet a Ferences Világi Rend vezetett.

·       A hagyományos Karácsonyi Jótékonysági Vásáron 59.422 Ft értékben vásároltak a hívek. A bevételből a be­tegek karácsonyi megajándékozását támogatta a Karitász.

·       December 11-én a plébánia Adventi lelkinapját Horváth László ferences atya vezette. A programba 54-en kapcsolódtak be.

·   A Karitász és a gyerekek a Karácsony előtti napokban betlehemes játékkal keresték fel az idős betegeket, akiket kis csomaggal ajándékoztak meg.

·   December 24-én karácsonyi pásztorjátékkal örvendeztettek meg hittanosaink, melyet a kábeltévé is bemutatott.

·   Karácsony napján a szentmisék végén 2000. évi szécsényi falinaptárral ajándékoztuk meg a híveket.

·   Szent Család vasárnapján megáldottuk azokat a családokat, akik ebben az évben házasságuk kerek évfordulóját ünnepelték. Ezen a napon jelent meg a Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevele „A boldogabb családokért!” címmel, melyből januárban közel 200 példány fogyott el a templomban.

·   Újév napján a magyar millenniumi év kezdetén az esti szentmise után Szentségimádással imádkoztunk hazánkért, nemzetünkért.

·   Az Ökumenikus imahét keretében a keresztények egységéért imádkoztunk január 16-23. között.

·   Január 30-tól február 2-ig az esti szentmisékhez kapcsolódó imádságokban a szerzetesi élet ajándékáért közösen adtak hálát a Szécsényben élő szerzetesrendek és a hívek.

·   Február 5-én – a Betegek Világnapja alkalmából – ünne­pélyes keretek között 51, otthonában pedig mintegy 30 idős vagy beteg hívő vette fel a Betegek kenetének szentségét.

·   Február 3-5. között 12 bérmálkozásra készülő fiatal hitoktatóikkal Nóg­rádmegyerbe kirándult.

·   Február 12-én, szombaton mintegy 600 hívő részvételével nagy sikerrel rendeztük meg a plébániaközösség idei Farsangi Bálját a Művelődési Házban.

·   Február 19-én az Örök Szövetségről nevezett Debora nővér Keszthelyi Ferenc püspök atya jelenlétében tette le véglegesen a szegénység, a tisztaság és az engedelmesség ígéretét.

·   Február 26-án Plébániai Napot rendeztünk a Művelődési Házban és a plébánián, melyen 32 család vett rész. A 2000. Jubileumi Évhez kapcsolódó program szentmisével és a hittanteremben tartott vidám agapéval zárult.

·       Télen kereszteltük a következő gyermekeket: Vágner Gergő, Végh Mátyás, Vincze Gabriella, Pásztor Boglárka, Zsíros Vivien.

·       Halottaink december óta: Barkó Józsefné (89), Uhrin Józsefné (50), Radó Gáspárné (75), Lászlók Frigyes (77), Radics István (55), Oláh Mihályné (81), Barna Jenőné (85), id. Petró József (72), Terék Sándorné (64), Kollár Ferencné (64), Józsa Ferenc (88), ifj. Gyürki Béla (58), Geczkó Lászlóné (69), Surányi János (91), Ágner Vilmos (78), Ocsovai Ferencné (66), Tóth Lászlóné (74), Mester József (64), Szabó József (73), Lehoczki Mária Emma nővér (86), Szolnok Ferencné (74), Konrád Tamásné (78), Krafft Walterné (89), Kovács István (73), Rigó Andrásné (77), Szűcs László (63), Varga István (69). Nyugodjanak békében!

Tavaszi programjaink

 

Nagyböjti időszak

·   Március 4-től kezdődően 7 előadással készítjük fel jegyeseinket esküvőjükre, melyeken már gyakorló házaspárokat és érdeklődő fiatalokat is szívesen látunk. Az előadások programja:

Március 4. Ketten hármasban - a házasság szentsége, a férfi és a nő a Biblia és az egyház tanítása alapján – Zalán és Márió atya,

Március 11. A jó házasság titkai – dr. Gorove László és Kriszta, 5 gyermekes orvos-tanár házaspár,

Március 18. Induljunk! - felkészülés az esküvőre, az első évek örömei és nehézségei - Lengyel Gyula és felesége,

Március  25. A szexualitás és a házasélet keresztény és orvosi szempontjai, a természetes családtervezés - dr. Geiselhardt Gábor és Erika, 5 gyermekes orvos-házaspár,

Április 1. A gyermekek a családban és a házasságban, a gyermeknevelés örömei és művészete – dr. Balogh Elemér és Ágnes, 8 gyermekes jogász-orvos házaspár,

Április 8. Amikor majd megöregszünk – a szerelem megőrzésének titka, Krízisek és útkeresések, Az anyós és az após új helye a házasságban – dr. Pálmai Kálmán és Ágnes, orvosok,

Április 15. Hogyan ünnepeljünk? - a házasságkötés liturgiája és jogi keretei - Gergely atya.

Az előadások mindig szombat este 7 órakor kezdődnek.

Mindenkit szeretettel látunk!

·   A keresztutat Nagyböjt minden péntekén és vasárnapján a szentmise előtt 17.20-kor (az óraátállítás után 18.20-tól) imádkozzuk a templomban hittancsoportjaink segítségével.

·   Egyházi előírásaink sze­rint a húsvéti idő­sza­kot szent­áldo­zá­sunk­kal is, így szentgyónással is ün­ne­­pel­jük (920. és 989. ká­­non). Kérjük a testvéreket, hogy a húsvéti szent­gyó­nást ne halogassák a Nagy­­hét idejére, hanem már a Nagyböjt ele­­jén végezzék el. A gyón­tatást minden szent­mi­­se előtt már 10 perccel elkezdjük. Szívesen állunk ren­del­­kezésre beszélgetős gyónás­ra előre egyeztetett idő­pont­­ban.

·   Március 12-én a ½ 10-es szent­misében lesz az elsőáldozásra készülők kiválasztási szer­tar­tá­sa. Az ünnepen azokat a gye­rekeket jelöljük meg és választjuk ki, akik felkészülésük, családjuk támogatása és a hitoktatók véleménye alapján alkalmasnak látszanak arra, hogy elsőáldozók lehessenek. A hátralévő időszakban imádkozzunk értük, hogy a Nagyböjtben megtisztulva, megvilágosodva és első szentgyónásukban megújulva készüljenek fel a nagy ünnepre, a Krisztus Testében való részesedésre.

·   A tavaszi óraátállítás március 25-ről 26-ra virradó éjszaka lesz: óráinkat 1 órával kell előrébb állítani (vagyis egy órával kevesebbet alhatunk).

·   Március 26-tól az új miserend szerint az esti szentmisék 19.00 órakor kezdődnek mindennap.

·   A plébánia nagyböjti lelki napját Varga László atya, kaposvári plébános tartja április 1-én, szombaton 10 és 17 óra között. A lelki napra mindenkit szeretettel hívunk, aki szeretné igazán elmélyíteni a húsvéti ké-születét. Jelentkezni március 26-ig lehet majd a templomban kihelyezett lapokon.

·   Virágvasárnap (április 16.) a barkaszentelés, a körmenet és az ünnepi szentmise délelőtt 10 órakor kezdődik. Pösténypusztán és Benczúrfalván 8 órakor lesz szentmise.

·   Április 17-18-19-én, Nagyhétfőn, Nagykedden és Nagyszerdán az esti 7 órás szentmise keretében Varga Péter etesi plébános atya mond lelkigyakorlatos beszédet. Gyóntatás mindhárom nap már 18 órától lesz a templomban.

A Húsvéti Szent Háromnap:

Nagycsütörtök:

·   Reggel nincs szentmise.

·   Az ünnepi szentmise az Utolsó vacsora emlékére este 7 órakor kezdődik. A szentmise után csendes virrasztást tartunk.

·   A pösténypusztai és a benczúrfalvi híveket autóbusz hozza be Szécsénybe. A busz ma és holnap 18.15-kor indul Pös­tény­pusztáról, 18.30-kor Benczúrfalváról.

Nagypénteken

·   Egész nap nincsen szent­mise a templom­ban.

·      Délután 3 órakor imád­kozzuk a kereszt­utat a templomban.

·   Az Úr szenvedésének ünneplése ("csonka mi­se") este 7 órakor kez­dő­dik. A liturgia végén megnyitjuk a Szent­sírt, mely a fell­támadási li­tur­gia kezdetéig van nyitva.

Nagyszombaton

·   Nagyszombaton nincs szentmise.

·   "A feltámadást ünneplő húsvéti vigília egész ünnepe éjjel történik, ne kezdődjék a sötétség beállta előtt és ne végződjék a vasárnapi pirkadat után. Ezt az előírást szigorúan be kell tartani." (Istentiszteleti Kongregáció PS 74-76., MKPK Direktórium 60.) A vigília szentmise így Nagyszombat este 8-kor kezdődik. A liturgia 4 része: Fényünnep (tűz­szen­telés, hús­­véti öröm­ének), Ige­li­tur­gia, a Ke­resztség litur­gi­á­ja, az Eucharisztia litur­gi­á­ja és a körmenet. A litur­gia várha­tó­an este ½ 11-ig tart majd.

·   A pösténypusztai és a ben­czúrfalvi hívek autó­bu­sza 19.15-kor indul Pös­tény­­pusztáról, 19.30-kor Ben­­czúr­falváról.

Húsvétvasárnap

·   vasárnapi miserendet tartunk.

Húsvéthétfőn

·   szentmise 7, 10 és 19 órakor lesz.

Húsvéti időszak

·   Április 29-én a Karitász Hollókőbe szervez kirándulást.

·   Május minden estéjén 18.30-kor litániával kö­szönt­jük a Boldogságos Szent Szüzet.

·   Az Elsőáldozás május 7-én lesz a ½ 10-es szentmisén. Az elsőáldozók hálaadó szentmiséje Mennybemenetel ünnepén, június 4-én lesz.

·   Húsvét 4. vasárnapján (május 14.), a Hivatások vi­lág­napján papi és szerzetesi hivatásokért imádkozunk.

·   A Nagymarosi Országos Ifjúsági Találkozó május 27-én lesz. A találkozóra autóbuszt indítunk majd fiataljaink számára.

·   Június 10-én, szombaton reggel 6 órakor szentmisével indul Szentkútra a szécsényi férfiak jubileumi pünkösdi zarándoklata, melyre minden fiút, fiatalt és férfit szeretettel várunk. A visszaérkezés vasárnap este 8 órára várható.

·   Pünkösd ünnepe június 11-én lesz - a szokásos vasárnapi miserendet tartjuk. Pünkösdhétfőn hétköznapi miserendet tartunk: reggel 7 és este 19.00-kor lesz szentmise.

HíRHARANG

A Jubileumi év eseményei

v       Március 20-26. között II. János Pál pápa a Szentföldre látogat. Az esemény a Jubileumi év egyik nagy eseménye lesz. A pápa a nagy bibliai események, az üdvtörténet nagy helyszíneit mind szerette volna felkeresni. Úr városába, Ábrahám szülőhelyére az iraki hatóságok nem engedélyezték a zarándoklatot. Egyiptomban februárban tett zarándoklatot, melynek során a kopt egyházzal közös ökumenikus istentiszteleten vett rész, majd meglátogatta a Sínai-hegyet, ahol Isten átadta Mózesnek a 10 parancsot és megkötötte népével az ószövetséget. A márciusi szentföldi látogatás ideje alatt ünnepli az Egyház Urunk születésének hírüladását (Gyümölcsoltó Boldogasszony), vagyis a megtestesülés, az üdvösség örömhírét. A pápa felkeresi Krisztus életének helyszíneit.

v       A Jubileumi év és kereszténységünk 1000 éves ünnepéhez kapcsolódó Millenniumi év országos eseményei:

Június 26-30. – Országos ifjúsági és felnőtt evangelizációs tábor Zánkán kb. 4000 résztvevővel.

Július 1-2. – Országos Katolikus Nagygyűlés Budapesten kb. tízezer résztvevővel.

Augusztus 15. – Esztergomban a Szent István-i országfelajánlás ünnepélyes megújítása.

Augusztus 20. – Milleniumi Szent István napi ünnepélyes szentmise és körmenet Budapesten a Szent István Bazilika előtt.

Október 7-11. – Nemzeti hálaadó zarándoklat Rómába.

v       A Jubileum és a Millennium egyházmegyei ünnepei és eseményei, melyeken lehetőség szerint plébániánkról is részt veszünk majd:

Április 29. – az egyházmegye fiataljainak, ministránsainak és cserkészeinek találkozója Vácon.

Május 20. – az egyházmegye papjainak találkozója a római találkozóval párhuzamban Vácon.

Május 27. – a Nógrádi Főesperesség híveinek zarándoklata Vácra.

Július 11. – a szerzetesi közösségek egyházmegyei találkozója.

Július 23. – Szent Anna búcsúhoz kapcsolódó Nagyszülő találkozó Lőrinciben.

Szeptember 16-17. – az egyházmegye zarándoknapja Vácon a Hétkápolna búcsúhoz kötve.

Könyvtár-ajánló

Néhány új könyv a könyvtár polcairól:

&     Gyökössy Endre: MÉGIS öröm – Tapasztald meg a másokért odaszentelt, „elégett” élet örömét, a „mégis öröm” ízét, Bandi bácsival, Szent Pállal, a filippi és a mai keresztényekkel együtt.

&     Gyökössy Endre: A hogyan – 3 meditáció a meditációról – egy egyszerűen megfogalmazott írás, amely bevezet a keresztény módon gyakorolt elmélyült imádság hogyanjába.

&     Bognár Cecil-Gyökössy Endre: Mi és Mások – a mindennapi élet lélektana, hogy ösztöneinket, vágyainkat, érzelmeinket, kapcsolatainkat jobban megértsük és így jobban elfogadjuk magunkat és másokat.

&     P. Bozsóky Pál Gerő: Magyarok útja a pogányságból a kereszténységig – A ferences történész pontos, tudományos alapossággal, de olvasmányos formában és árnyaltan mutatja be, hogyan ismerkedett meg a magyarság a kereszténységgel, hogyan lépett be a keresztény népek családjába.

&     Fésűs Éva: Mesebatyu – 28 jóízű mese a kicsiknek.

¹  Az Ószövetség – 10 db 60 perces szinkronizált játékfilm a Teremtéstől Dávid királyig tartó időszakról a Szentíráshoz hű feldolgozásban.

A Könyvtár folyamatosan bővülő, igényes könyvekkel és videofilmekkel várja az érdeklődőket minden szombaton az esti szentmise után, illetve vasárnap 10.30-11.00-ig. (A könyvtár az iroda mellett található.)

Böngésző

Az Internethez egyre többen férnek hozzá Szécsényben is. Kevesen tudják azonban, hogy sok olyan keresztény honlap van, amit érdemes böngészni. Néhány érdekes cím:

:   „http://www.katolikus.hu/” – a Magyar Katolikus Püspöki Kar honlapja.

:   „http://www.ofm.hu/” - a magyar ferences rendtartományok honlapja.

:   „http://www.piar.hu/kim/” - a Katolikus Ifjúsági Mozgalom (KIM)KIMKIMKIM honlapja.

:   „http://www.katolikus.hu/plebania/” – Virtuális Plé­bá­nia rengeteg érdekes és hasznos dologgal, ami egy plébánia életéhez tartozik. Számos további címet is találsz.

:   MAGVETŐ – ez egy olyan levelező lista, ami minden napra rövid gondolatokat ad az evangéliumhoz. A listára feliratkozni így kell: egy levelet kell küldeni a "mailto:majordomo@hcbc.hu"majordomo@hcbc.hu-ra, aminek ez a tartalma: „subscribe magveto”.

Apró hírek

§ A Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány 3 évente esedékes káptalanját április 25-29-ig tartja Szegeden. Imádkozzunk érte!

§ A plébániai irodán hétfőtől péntekig 9.30-11.00 és 16.00-17.30 között állunk a hívek rendelkezésére. Kérjük, hogy lehetőleg ezekben az időpontokban keressék lelkipásztorainkat.

§ Gyóntatás a szentmisék előtt és elején van.

§ A zsolozsmát mindennap 6.35-kor és 18.35-kor imád­kozzuk a templom­ban.

§ Minden csütörtök este a szent­mi­se után csen­des szentségimádást tar­­tunk családjainkért, gyer­me­ke­ink­ért, fiatal­ja­inkért és egész ha­zánk­­ért. Mindenkit hí­vunk és vá­runk, hogy kapcsolódjon be imádságunk­ba!

§ Minden hónap első vasárnapján a ½ 10-es szentmisét az egyházközség híveiért ajánljuk fel.

§ Minden hónap első péntekén felkeressük a betegeket.

§ A Ferences Világi Rend minden hónap első szombatján az esti szentmise után és a hónap harmadik vasárnapján délután 16.30-kor tartja összejövetelét. A közösség tagjaiért ajánljuk fel a 3. vasárnapokon az esti szentmisét.

§ A Rózsafüzértársulat minden hónap második vasárnapján tartja a titokcserét. A reggeli szentmisét ezeken a vasárnapokon a társulat élő és elhunyt tagjaiért ajánljuk fel.

§ Az egyházközség működésének feltételeit az egyházi hozzájárulás teremti meg. Ennek összegére a Képviselőtestület - a Püspöki Kar iránymutatásával megegyező módon - az éves nettó jövedelem 1%-át javasolja, de mivel sok kisnyugdíjas vagy sokgyermekes család tagja közösségünknek, nekik a 2000. évre 1250 Ft  egyházi adó befizetését javasolta kereső személyenként. Az idei hozzájárulást misék után a sekrestyében, félfogadási időben az irodában, a Szabadság u. 7. szám alatt Ocsovai Józsefnél illetve a templomban található csekkeken a Takarékszövetkezetnél fizethetik be.

§ Felnőttek számára minden hétfőn az esti szentmise után a hittanteremben bibliaóra van, a családos, felnőtt csoport péntekenként este 20 órakor, az ifjú házasok csoportja szombatonként 17 órakor a hittanteremben találkozik. Minden érdeklődőt szeretettel vá­runk!

§ A házasságra ké­szülő fiatalok és a szülők fi­gyelmét sze­retettel fel­hív­juk, hogy az es­kü­vő­re - az alapos készület ér­dekében - 6 hónappal korábban, a keresztelőre 1 hónappal korábban kell jelentkezni a plébánián.

§ A templom alatti kriptában az örökös urnahelyek megválthatók. Érdeklődni a plébánián lehet.

§ Az újság e számának szerkesztésében és elkészítésében a KT sajtócsoportja mellett most is a ministránsok működtek közre.

§ A Szécsényi Harangok című újság ingyenes, hogy mindenkihez eljuthasson. Egy szám nyomdai költsége kb. 25 Ft. Kérjük a kedves testvéreket, hogy lehetőségeikhez mérten az újságos perselyen keresztül támogassák az előállítást. Köszönjük! 

§ A Mátraverebély-szentkúti búcsúnaptár a 2000. évre:

     Március 26. - Gyümölcsoltó Boldogasszony

Április 23. - Húsvét

Május 13. - Szűz Mária Fatimai megjelenése

Május 21. - Szűz Mária Keresztények Segítsége

Május 26. - A bazilika felszentelési búcsúünnepe

Június 4. - Urunk mennybemenetele

Június 10-11-12. - PÜNKÖSD (nagybúcsú)

Június 18. - Szentháromság vasárnap, Páduai Szt. Antal

Június 25. - ÚRNAPJA, Szent László király, Szent Péter és Szent Pál apostolok

Július 2. - Jézus Szentséges Szíve, Sarlós Boldogasszony, SZENTSÉGIMÁDÁS

Július 9. - Szűz Mária Szeplőtelen Szíve

Július 16. - Kármelhegyi Boldogasszony

Július 22-23. - SZENT ANNA (nagybúcsú)

Július 30. - Havas Boldogasszony, Porciunkula búcsú

Augusztus 6. - Urunk színeváltozása

Augusztus 12-13. – NAGYBOLDOGASSZONY (főbúcsú)

Augusztus 19-20. - Ifjúsági Gyalogos Zarándoklat

Augusztus 20. – Szt. István király, SZENTSÉGIMÁDÁS

Augusztus 27. - Szűz Mária Királynő

Szeptember 3. - Hálaadás a termésért

Szeptember 9-10. - KISBOLDOGASSZONY (nagybúcsú)

Szeptember 17. - Szűz Mária Szent Neve, Szent Kereszt Felmagasztalása, Szent Ferenc Stigmatizációja

Szeptember 24. - Fájdalmas Szűzanya

Október 1. - Rózsafüzér Királynője, Assisi Szent Ferenc

Október 8. - Magyarok Nagyasszonya

Október 13. - Szűz Mária Fatimai megjelenése

Október 29. - Mindenszentek és Búcsú halottainkért

December 10. - Szeplőtelen Fogantatás

December 25. - Karácsony

December 31. - Évvégi hálaadás

NAPRAFORGÓ

Mennyország és pokol - mi is a különbség?

Egy ember mennyről és pokolról beszélgetett az Úrral.

- Gyere és lásd  a poklot! - mondta az Úr.

Beléptek egy terembe, ahol jó néhányan ültek körül egy teli, hatalmas üstöt. Csonttá-bőrré soványodtak, az arcuk kétségbeesett. Mindegyikük kanalat tartott a kezében, mellyel az üstbe nyúlhatott, de a kanál nyele sokkal hosszabb volt, mint a saját karjuk, így nem tudták a szájukba tenni az ételt. Leírhatatlanul szenvedtek.

- Most gyere velem a mennyországba! - hívta a férfit egy idő múlva az Úr.

Egy másik terembe jutottak, pontosan olyanba, mint az első: ugyanaz a húsos üst, ugyanolyan sok ember, ugyanolyan hosszú nyelű kanalak. Csakhogy itt mindenki boldog és jól táplált volt.

- Nem értem - csodálkozott a férfi. - Miért boldogok ezek és miért nyomorultak a másik teremben lévők, ha egyszer minden ugyanaz.

- Ó, ez igazán egyszerű - mosolyodott el az Úr. - Az itteniek megtanulták táplálni, etetni egymást.

Ann Landers

Napraforgó  -  Gyereksarok

Tudod-e?

Tudod-e hogy a nagyböjt 40 napjának mi a szentírási gyökere?

X     40 napig tartott a vízözön,

X     40 évig vándorolt a zsidó nép a pusztában,

X     40 napig volt fenn Mózes a Sínai-hegyen,

X     40 napig kérkedett Góliát, míg Dávid le nem győzte,

X     40 napig gyalogolt Illés próféta a Hóreb-hegyig, ahol Isten új erővel töltötte el,

X     40 napig prédikált Jónás próféta Ninive lakóinak, mire ők megtértek,

X     40 napig böjtölt Jézus a pusztában,

X     40 napon át jelent meg Jézus tanítványainak feltámadása után.

A 40-es szám így a várakozás, a bűnbánat és a készület száma a Bibliában és keresztény életünkben.

Rejtvény

Decemberi rejtvényünkre hárman küldték el a megfejtést, jutalmukat megkapták.

Mostani rejtvényünk: a két képen 5 eltérést találsz. Karikázd be, vágd ki és május 14-ig zárt borítékban add le a sekrestyében.

Millenniumi pályázat!!!

A Nagy Jubileum évében a Megváltó születésének 2000. évfordulóját ünnepeljük. Nekünk, magyaroknak, különös ajándék az, hogy ugyanebben az évben ünnepelhetjük magyar államiságunk 1000 éves fennállását is. E Millenniumi év jelmondata: Múltunk a reményünk, Krisztus a jövőnk!

Kevés olyan nemzet van a világon, amelyik annyi szentet adott a világegyháznak, mint a magyar, és amelynek történelmén végignézve olyan egyértelműen mutatkozna meg az, amit a fenti jelmondat is kifejez: nemzetünk azért maradhatott meg 1000 éven keresztül, mert őrizte keresztény hitét, és hogy csak Jézus Krisztusra alapozott élettel tekinthetünk bizalommal a jövő felé.

A jövő nemzedékének – NEKTEK – pedig szüksége van olyan példaképekre, akik a krisztusi értékeket közvetítik. Ilyenek nemzetünk kincsei, a magyar szentek, akik különböző élethelyzetekben élték példaadóan a krisztusi szeretetet, s mert ezek az értékek állandóak, így minden kor emberének – a mai fiataloknak, nektek is! – eszményként szolgálhatnak.

Ezért az „Élő kövek” Alapítvány Kuratóriuma pályázatot hirdet „1000 évünk kincsei” címmel,

I. kategória: 6-12 éves gyerekek és
II. kategória: 13-18 év közti fiatalok részére.

A pályamunkákban keresztény történelmünk 1-1 fontos eseményét ill. valamelyik számunkra példaképként szolgáló magyar szent életét dolgozhatjátok fel képzőművészeti alkotásban (pl. rajzban) vagy írásban. A munkákat 2000. május 14-ig lehet eljuttatni Zalán atyához vagy a kuratórium elnökéhez.

A pályázatokat értékes jutalmakkal díjazzuk! Az eredményekről a SZH következő számában olvashattok, a helyezetteket előtte külön is értesítjük.

Jó munkát kívánunk! Megéri!

Húsvéti locsolóvers gyerekeknek:

Húsvéthétfőn, jókor reggel,
minden fiú korán felkel.
Felöltöznek szép csinosan,
útra kelnek hamarosan.

Várják őket már a lányok,
kisebb, nagyobb szépvirágok,
kiket, hogyha nem locsolnak,
előbb-utóbb elhervadnak.

Ezért hát nem késlekednek,
minden leányt megöntöznek.
Festett tojást kapnak érte,
locsolóknak ez a bére.

Szabad-e itt öntözködni?

Humor

¥ A skót falu lelkésze a vasárnapi istentisztelet után felnyitja a perselyt. Maréknyi gomb hull ki belőle és egy ötcentes. A plébános kiveszi a pénzt és csodálkozva mutatja a sekrestyésnek:

– Nocsak, észre se vettem, hogy egy idegen is volt ma a templomban.

¥ Egy városi fickó megy a mezőn és meglát egy székelyt. Megkérdezi:

-          Mondja bátyám, ha így megyek tovább elérem az 5.30-as személyt?

-          Persze, de ha a falu bikája észreveszi, akkor még a 4.10-es gyorsot is.

¥ - Hogyan öltözködnek az eszkimók?

- Amilyen gyorsan csak tudnak ...

¥ Megdöglik az állatkerti gorilla. A botrány elkerülése miatt az ápolónak kell beöltöznie a hétvégi ünnepség idejére. Megy is a dolog szépen, eszi a banánt, döngeti a mellét, a kötélen himbálódzás közben azonban véletlenül átzuhan az oroszlán ketrecébe. Ijedtében kiabálni kezd:

- Segítség, engedjenek ki!

Az oroszlán a közelébe húzódik, és halkan odaszól:

- Maradj már csendben, a végén még kirúgnak minket!

¥ Az anyós hazaérkezve újságolja:

- Képzeljétek, fodrásznál voltam.

Mire a veje: - Na és nem volt nyitva?

¥ Megy a nyuszika az erdőben egy biciklin, szembe jön a farkas.

- Nyuszika, miből vetted a biciklidet?

- Ha nem innád el a pénzed, te is vehetnél ilyet, farkas.

Másnap motorozik az erdőben a nyuszika, ismét találkozik a farkassal:

- Nyuszika, most már mond meg ezt miből vetted?

- Ha nem innád el, te is vehetnél.

Harmadnap látja a nyuszika a farkast egy nagy magánrepülő vezetőfülkéjében, szmokingban, aranyórával és lánccal a kezén.

- Miből telt neked ilyenre farkas koma?

- Na hallod, visszavittem az üres üvegeket.

Ima, vers, vallomás

Weöres Sándor: Kereszt-árnykép

A    kereszt   felső
ága   égre   mutat,
nagy örömhírt tudat:
„itt van a  te  utad”

a kereszt   két   karja  a  légbe szétszalad,
rajta  sovány  kezek  tört  vért  virágzanak:
,,vigyázz:  őr  a lélek, de a test megszakad,
kétfelé visz ösvény  s  te  szabad  vagy,  szabad''

                        a     keresztnek  alsó
                    ága    földre   mutat:
                    "vesződj:itt áss kutat,
                    lásd  benne  arcodat."

Reményik Sándor: Gyógyíts meg!

Én Istenem, gyógyíts meg engemet!
Nézd: elszárad a fám,
A testem-lelkem fája...
De épek még a gyökerek talán.
A tompa, tunya tespedés alatt,
Gyökereimben: érzem magamat,
És ott zsong millió melódiám.

Én Istenem, gyógyíts meg engemet!
Hiszen - nem is éltem igazában.
Csak úgy éltem, mint lepke a bábban,
Csak úgy éltem, mint árnyék a fényben:
Rólam gondolt roppant gondolatod
Torz árnyékaképpen.
Egy kóbor szellő néha-néha
Valami balzsam-illatot hozott.
Akkor megéreztem: ez az élet,
S megéreztem a Te közelléted, -
S maradtam mégis torz és átkozott.
Én Istenem, gyógyíts meg engemet.
Én szeretni és adni akarok:
Egy harmatcseppért is - tengereket.
S most tengereket látok felém jönni,
És nem maradt egy könnyem - megköszönni.

 

fr. Szedő Dénes: Futsz az Úrtól hasztalan - keresztút

Futsz az Úrtól hasztalan:
áll előtted szótalan. 

Élet fáját ölelem:
erős, mint a szerelem.

Kereszt súlya malomkő:
földi ember esendő.

Szerető szív valahány,
egytől egyig mind anyám.

Gyönge karral gyámolíts,
igaz szívvel felüdíts.

Vérben ázott arcomat
egykendőül elfogadd.

Másodízben bukom el.
Terhem elnyom s fölemel.

Élő fába fejsze vág,
mit remél a száraz ág?

Hegytetőn, hol nincsen út,
elnyúlt testem ingyen Út.

Mért csupán az ingem kell?
Ölts magadra Engem fel.

Vas-szögekkel veretem.
Aki gyűlöl, szeretem.

Föld is, ég is elhagyott,
két lator közt lankadok.

Megfeszített Istened
szép szelíden ölbe vedd.

Földbe tér a búzaszem:
kicsírázik csöndesen.

 

KEGYELEMTELJES,
ÁLDOTT HÚSVÉTI ÜNNEPET
KíVÁNUNK!

éVissza a lap tetejére

éVissza a Szécsényi Harangok archívumába