Honlap A ferences építészet Látnivalók Kiállítások Információk

A szécsényi ferences templom és a kolostorépület bemutatása

A szentély

A templomhajó

Az orgona

A sekrestye

A Rákóczi-terem

A torony

A kolostorépület és a kert

 

További képek a templomról és a kolostorról

A szentély

A keletelt építésű szentély eredetileg lényegesen magasabb volt, az egykori gótikus boltozat bordaindításai a padlástérben figyelhetők meg. A háromszakaszos, csúcsíves boltozat a XVII. században beomlott, ezért az újjáépítéskor csehsüveges boltozattal látták el.

A gótikus ablakok mérművei idővel elpusztultak, nyomuk a befalazott ablakokon kívülről megfigyelhetők. A többi ablakot a XVII. századi újjáépítéskor harmadmagasságúra csökkentették. A színes üvegablakok alatt a szentély külső falán található a Szécsényt a töröktől 1683-ban felszabadító lengyel király, Sobieski János 1933-ban felállított emléktáblája.

A szentély déli falán gótikus, eredetileg festett, hármas ülőfülke látható, mellette egy török mirháb, imafülke. Az északi falon faragott kövekből épített szentségtartó fülke, pasztofórium található.

A főoltár 1738-ban, fából készült. Az oltárképen az emmauszi tanítványok és Jézus találkozása látható. Fent Szent Anna és Szűz Mária szobra áll, mellettük két angyal a Forgách család (kibomló hajú nő) és a Cziráky család (álló farkas kibontott zászlóval) címerét tartja. Mindkét család jelentős szerepet vállalt a település életében, gazdag földesúrként adományaikkal gyakran támogatták a templomot. Az oszlopok között Szent Katalin és Szent Borbála szobra áll. A tabernákulum Spiegel Márton ferences testvér faragása 1773-ból, vörösréz dombormű ajtaja Saffarik Ignác kovácsmester munkája a XX. század elejéről. A XVII. századi keresztelőkút vörösréz fedője szintén az ő munkája.

Az áldoztatórács mellett található a két faragott stallum, a szerzetesek zsolozsmázó helye, melyet 1744-ben Oszler Liborius asztalos testvér készített. A táblaképeken, melyeket Gergely Ferenc festett egy régi könyv rézmetszetei alapján, szent remeték, köztük Salamon király képe látható. A könyvtartó állvány, pszaltériumtartó 1771-ben készült.

A csúcsíves diadalív kváderkövei egykor festettek voltak. A déli oldalon Balassa Pál 1777-ből származó emléktáblája látható.

éVissza a lap tetejére

A templomhajó

A jelenlegi, vidéki viszonylatban nagyméretű, négyszakaszos templomhajó a szentélynél későbbi építésű - a török korban tönkrement hajó 1688-ban tető nélkül, beszakadt boltozattal állt. Bár 1696-ban megújították, 1715-ben újra leégett. A falakat ekkor elbontották, és nyugat felé megnagyobbítva újakat húztak fel. A főbejárat ekkor került a nyugati homlokzatra.

A templomhajóban barokk oltárok láthatók. A diadalív mellett baloldalon Szent Ferenc oltára áll, melyet 1775-ben készített Alter Antal pesti asztalosmester. Szent Bonaventúra és Toulouse-i Szent Lajos szobrát Hebenstreit József szobrászművész faragta.

A másik oldalon Szent Antal oltára áll, melyet 1732-ben Balassa Pál és felesége, Batthyány Júlia készíttetett. Az oltár közepén áll a két család címere: ökörfej illetve oroszlán és pelikán. Az angyali üdvözlet szoborcsoport és a szőlőfürtös csavart oszlopok díszítik az oltárt.

A hajó közepén áll a Fájdalmas Szűz oltára, vele szemben a Szent József-oltár. Mindekettőt 1751-ben Ausztriából hozták, a korai barokk stílus szép alkotásai. Vadszőlőindás keretüket Spiegel Márton faragta. A szobrok - Szent János, Mária Magdolna, Szent Rókus és Szent Sebestyén alakja - ismeretlen füleki művész alkotásai.

A barokk szószéket 1741-ben Perényi Pál gróf készíttette. Oldalán a négy evangélista, a hangvetőn az angyaloktól övezett földgömb felett a Jópásztor szobra látható.

Az északi oldalajtó mellett Bede József, egykori házfőnök emléktáblája található, aki alázatosságában a küszöb alá temetkezett el.

A déli oldalon van a templomhajó és a szentély alatt fekvő kripta lejárata. A kripta nagy része le van falazva, a megmaradt és felújított területen urnás temetkezésre van lehetőség.

A boltozaton lévő freskók, melyek az 1976-os felújítás során készültek a korábbi barokk mintázatú festés helyett, Takács István munkái. A diadalív közepén a templom titulusa, a színeváltozás eseménye, balra magyar szentek - Szent Imre herceg, Szent István király és Boldog Gizella, Szent László király, Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Adalbert és Szent Gellért püspök, Szent Margit, - jobbra ferences szentek - Szent Ferenc, Szent Antal, Szent Bonaventúra, Kapisztrán Szent János, Szent Lajos püspök, Szent Dániel vértanú, Szent Klára - láthatók. A három mennyezeti képen a karácsony, a húsvét és pünkösd eseményei jelennek meg.

éVissza a lap tetejére

Az orgona

A kóruson található orgonaszekrény, melyet szintén Spiegel Márton faragott, 1763-ban készült barokk alkotás. Az orgonaszekrény tetején a hárfázó Dávid király és angyalok szobrai láthatók.

A szécsényi ferences templom orgonáinak története

1499: feltételezhetjük orgona meglétét a templomban.

A 18. századi újjáépítés során orgona is készült, de nem tudjuk ki és mikor építette.

1760: Szerződést kötöttek Podkoniczky Márton besztercebányai orgonaépítővel, egy új hangszer építésére.

1763: Elkészült a 12 változatú egy manuálos + pedálos orgona. A mindmáig látható szekrényt Fr. Spiegel Márton OFM faragta, Auguszt József márványozta és aranyozta. "Először a tisztelendő Szeredi Jakab atya keze és lába alatt szólalt meg augusztus 6-án, a kolostor és a templom névünnepén, amikor az ünnepi szentmisét tisztelendő Büki Vince aktuális definitor énekelte."

Nem sokkal később "Az orgonát a jolsvai Mundi János tisztította meg..."

1818: Egy bizonyos "pesti orgonaépítő" javította az orgonát.

1880: A pesti Leopold Steinreich a teljesen tönkrement orgonát alapjaitól kezdve felújította. A költségek nagy részét Haynald Lajos bíboros, kalocsai érsek fedezte.

1921: megvették és a régi helyére beépítették Bárczi István budapesti főpolgármester Rieger [Opus 1491] házi orgonáját, amit február 23-án szentelt fel Zadravecz István püspök.

A második világháború után többször is javították és modernizálták (a Váradi és Fia, a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra és Cseh István.) 

2005-2007: A Szász Ferences Rendtartomány (Németország) a münsteri ferences templom orgonáját, melyet  Franz Breil orgonaépítő (alapítva 1836, Dorstein) egy régebbi hangszert is felhasználva készített 1982-ben a Magyar Ferences Rendtartomány szécsényi kolostortemplomának ajándékozta. A hangszert 2006-ban szétszerelték és Szécsénybe szállították, majd a Váradi és Fia (alapítva 1926, Budapest) cég 2007-ben építette be régi orgonaszekrénybe. A hangszert 2007. november 25-én Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök szentelte fel.

Az orgona dispozíciója:

 I. Manuál (Hauptwerk, Főmű): C-a''' 56 hang,

1. Prinzipal 8'

2. Rohrflöte 8'

3. Oktave 4'

4. Gedactflöte 4'

5. Sesquialtera 2-3 fach

6. Waldflöte 2'

7. Mixtur 4-6 fach 1 1/3'

8. Trompete 8'

Tremulant

 II. Manuál (Schwellwerk, Redőnymű): C-a''' 56 hang,

9.   Spitz Gamba 8'

10. Gedact 8'

11. Prinzipal 4'

12. Blockflöte 4'

13. Prinzipal 2'

14. Terz 1 3/5'

15. Quinte 1 1/3'

16. Scharff 3 fach 1'

17. Dulzian 16'

18. Rohrschalmey 8'

Termulant

Pedál: C-f' 30 hang.

19. Subbass 16'

20. Oktavbass 8'

21. Pommer 8'

22. Choralbass 4'

23. Nachthorn 2'

24. Hintersatz 3 fach 2 2/3'

25. Fagott 16'

Kopulák, mechanikus traktúra, csuszkaláda,
elektronikus regiszterkapcsolás, négy szabad kombináció.

éVissza a lap tetejére

A sekrestye

Az épületegyüttes különleges szépségű része a sekrestye, amely eredeti funkciójában a kolostor káptalanterme, azaz közösségi terme volt.

A sekrestye négyzet alakú, középen nyolcszögletű pillér tartja a gótikus csillagboltozatot. Az eredeti padozat kb. 50 cm-rel van mélyebben. A pillér lábazatát vakmérművek díszítik, fejezetén a négy evangélista szimbóluma van: angyal (Máté), oroszlán (Márk), tulok (Lukács) és sas (János). Különösen érdekes az angyal alakja, mert a XIV. századi magyar ruházatot ábrázolja. Az alakok fejét a törökök letördelték.

Az oszlopfejezet abakuszából 8 körtetag alakú borda ágazik szét, amik egy-egy zárókővel újra kettéágaznak és az oldalfalakon zárókőben végződnek. A sarkokban egy-egy gyámkő van, amelyből kiinduló borda és a mellette lévő borda ismét egy zárókőben találkozik - így alakul ki a páratlanul szép csillagboltozat. A négy zárókő díszített, egyiken rózsa, a másik hármon állatábrázolások vannak. A többi kisebb zárókő is díszített: az egyiken Szent Borbála, a másikon levéldísz, a harmadikon Szent Katalin, a negyediken Szent László király látható. Az igényes faragások és a jó térhatás a XIV. századi magyar építészet legjelentősebb és legszebb alkotásai közé emelik a sekrestyét.

A sekrestye bútorzata Oszler Liborius és Spiegel Márton testvér faragása, mely a Versailles-i királyi kápolna sekrestyeszekrénye mintájára készült 1735-ben. A bútor tölgyfából, vasszegek nélkül készült.

A sekrestyének három csúcsíves ablaka van, alatta a régi kézmosó fülke látható.

A falakon a szécsényi kolostor jeles eseményeinek és személyeinek képei láthatók: Jobbra a pápai követ átadja a kolostoralapítási bullát Károly Róbertnek. Elől a gyermek Nagy Lajos áll. A középső kép a ferenceseknek a kolostorba és a templomba való bevonulását ábrázolja. Jobbra: Szécsényi Tamás vajda átadja a kulcsokat a ferenceseknek. A negyedik képen II. Rákóczi Ferencet láthatjuk. A képek Unghváry Sándor alkotásai 1929-ből. A további képeken a város szülötte, Haynald Lajos kalocsai érsek (1816-1891), és Medveczky Medárd ferences házfőnök (1890-1966) láthatók, akik adományaikkal jelentősen segítették Szécsényt és a kolostort.

éVissza a lap tetejére

A Rákóczi-terem

A sekrestye felett található az ún. Rákóczi-terem, amely szerves folytatása a földszinti helyiségnek, de itt a pillér már dísztelen. Nyolc borda indul ki belőle, amely négy keresztboltozatos mezőt tart. A termet 1989-ben, a kolostor visszaadása után restaurálták, és ekkor számos új, eddig ismeretlen részlettel gazdagodott:

Az eredeti helyükön fellelt részletek alapján rekonstruálható volt a két kisméretű, csúcsíves ablak, a XVII. század elején kialakított szentségtartó fülke, mely eredetileg egy erkélyre nyíló ajtó volt, felette a falon a keresztrefeszített Krisztust és Szent Ferencet ábrázoló festmény, a vörössel festett, Krisztus kínszenvedését szimbolizáló motívumok (kereszt, korbács, szögek), a szemközti falon a szemmagasságnál magasabbra festett, koszorúba foglalt T (Tau) jel, mely jellegzetes ferences keresztszimbólum.

A déli falon, a Golgotával átellenben, török falfestés töredéke került elő. A második török foglalás (1663-1683) idején a bég használta a termet szálláshelyül. Ekkor a helyiséget középen kettéosztották, a déli szobát kifestették - ennek nyomai láthatóak.

A hagyomány szerint ebben a teremben aludt az 1705-ös országgyűlés során II. Rákóczi Ferenc. Valójában a fejedelem, mint azt emlékirataiban is írja, a Borjúpáston lévő sátrában lakott, de gyakran feljárt a kolostorba, ahol gyermekkori nevelője, Bárkányi János volt akkor a házfőnök (gvardián).

A téglapadló a XVII. századi burkolat alapján készült.

A felújított Szent Anna oltár Spiegel Márton faragása 1690-ből, az oltárkép Gergely Ferenc ferences testvér alkotása.

Az emeleti folyosón a templomból régebben kikerült, gazdagon faragott, akantuszlevelekkel díszített ún. Máriacelli oltár, melyet szintén Spiegel Márton készített a XVII. században.

éVissza a lap tetejére

A torony

A torony a ferences építkezés szerint a szentély és a hajó találkozásánál épült meg faragott kváderkövekből. Legfelső emelete 1750-ben készült.

Egy XVII. századi metszetről tudjuk, hogy egykor körülfutó, fa védőerkélyes, csúcsos sisak fedte. Belseje hat emeletre tagolt, felső négy szintjét a gótikus stílusra emlékeztető hornyolt kőpárkányok jelzik. Ablakai - bár nem csúcsívesek - szintén gótikusak.

A toronyban 3 harang van, a legnagyobb 7,5 mázsás.

 

éVissza a lap tetejére

A kolostor épülete és a kert

A kolostorépület a sekrestyerésztől eltérő szerkezetű, egyszerű, de jellegzetes külső fala tagolatlan, négyszögletes, sima, kőkeretes ablakai egyenetlen elrendezésűek.

A zárt négyszögletű kolostorépületben boltozatos kerengő övezi a hangulatos belső udvart (kvadrum). A folyosón Haynald Lajos emléktáblája található.

A török pusztulás után először a sekrestyét építették újra 1694-ben, majd az északi szárnyat az ebédlővel, amelyet 1703-ban emelettel magasítottak meg. A torony melletti folyosó 1730-ban készült el, majd 1734-ben a nyugati szárny építésével fejeződött be a felújítás. A mai ebédlőben a szépen restaurált barokk faburkolat van, az ajtók díszes faragásúak, a ferences rend és az egykori szalvatoriánus provincia jelvényeit ábrázolják.

A kolostor könyvtárában számos értékes könyvet őriznek, többek közt az ún. Ciceró kódexet a XV. század elejéről, és az 1485-ben Mainzban készült Herbárium ősnyomtatványát.

A kolostor szépen gondozott kertje a nyugati oldalon, az egykori várfalon kívül, a völgy irányában terül el.

éVissza a lap tetejére